A Magyar Posta egyetemes szolgáltató, és mint ilyen, nem elsősorban nyereség-orientált vállalat, de a hatékonyság alapvető elvárás, amelynek tükröződnie kell a pénzügyi eredmények alakulásában is. Tavaly a társaság árbevétele 200 milliárd forint volt, 2021-ben ez várhatóan 220 milliárd forintra emelkedik. A posta a logisztika fejlődésében látja a jövőjét, ezért a beruházásait erre az üzletágra összpontosítja – mondta a Figyelőnek Schamschula György, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója.
Kifejtette: a posta dolgozói hozzászoktak az időszakosan jelentkező terhelésekhez, mint például minden évben a karácsony előtti egy-másfél hónapban,
de ezekre a kiemelt időszakokra mindig jó előre, már év elejétől készülnek.
Megtervezik a kapacitásokat, a munkaerő szükségletet, és ha kell, beszerzik a szükséges eszközöket.
„A pandémia azonban úgy rúgta ránk az ajtót 2020 tavaszán, hogy egyáltalán nem voltunk felkészülve rá, és egy hónapon belül 30-40 százalékos forgalomnövekedést generált a csomagszállításban. Ha visszaemlékezünk, a boltbezárások, a nyitvatartási idő korlátozása idején azok is áttértek az online vásárlásra, akik addig soha nem próbálták” – magyarázta a vezérigazgató. A mindennapi létszükségleti cikkeken, élelmiszereken túl, felfutott olyan eszközök eladása, kiszállítása is, mint a laptopoké, ipadeké, kertészeti és barkácstermékeké. Ez erős nyomást jelentett a
postai hálózatnak és a logisztikának. A posta ebben a helyzetben jól vizsgázott, hiszen a vállalat ezt a nem várt jelentős forgalmi terhelést jól tudta kezelni.
Arra felvetésre, hogy milyen bérfejlesztésre számíthatnak jövőre a postai dolgozók, Schamschula György elmondta:
a Magyar Posta Magyarország második legnagyobb foglalkoztatója, 26 ezer dolgozója van. Az alkalmazottaknak kifizetett bértömeg évente több mint száz milliárd forint.
Emiatt a béreknél minden egy százalékos emelés milliárdos költséget jelent. A vállalat vezetése 2016 óta törekszik arra, hogy a fizetések versenyképességét növelje, és ezáltal is vonzóbbá tegye a postás szakmát. 2020-ban 8 százalékos, 2021-ben 4 százalékos alapbéremelés volt, és 2022-ben 9 százalékos alapbérnövelést kíván meglépni a cég. 2020-tól 2022-ig, ha a kummulatív hatásokat is nézzük, a bértömeg-növekedés több 10 milliárd forintra rúg. „Akkor még nem számoltam hozzá az éves egyszeri juttatásokat, ami szintén 10 milliárdos tétel. 2020-ban éves egyszeri juttatásként 180 ezer forintot kapott minden dolgozó, idén ilyen címen mintegy 300 ezer forint jár, jövőre pedig egyszeri juttatásként 100 ezer forintot kapnak majd” – tette hozzá.
Fotó: Pixabay
Mindehhez hozzátartozik, hogy az árbevétel több mint 70 százalékát a hagyományos üzletágak, vagyis a levél-, és csekkforgalom adja, és épp ezek azok a termékek, amelyek iránt folyamatosan csökken a kereslet, és ezzel együtt az ebből származó bevétel is.
A jövő tervezett fejlesztéseiről a vezérigazgató elmondta:
a tulajdonos magyar állam 2019-ben hagyta jóvá az MPL+ programot, ami először is egy infrastrukturális megújulást tartalmaz, ez azt a logisztikai gerincet jelenti, amiben benne vannak a depók, benne vannak a központi feldolgozók. A korábbi 270 darab üzemegységből – a depókból és átrakó pontokból – álló hálózatot átalakítják. A tervek szerint egy, a korábbinál jóval koncentráltabb hálózat alakul ki. Az országban összesen 19 nagy depójuk lesz, Nagykanizsától egészen Békéscsabáig, gyakorlatilag minden megyében lesz egy-egy gócpont, ami a küldemények elosztását segíti majd. Ehhez társul négy depó Budapesten, amelyek közül az egyik a központi feldolgozást végzi, három pedig a főváros és az
agglomeráció ellátását biztosítja.
A teljes cikk a december 2-án megjelenő Figyelőben olvasható.
(Borítókép: Vémi Zoltán)
