Összességében nem meghatározó a magyar építőiparban a vendégmunkások száma és aránya, a 330 ezer foglalkoztatottból mintegy 15 ezer a külföldi. Ám egyes cégeknek, amelyek rájuk építettek, okozhat gondokat az újabb határzár. Igaz, a munkába járás az országhatártól számított 30 kilométeres mélységben egyelőre továbbra is működik – fejtette ki a Világgazdaságnak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke.
Szerinte a múlt héten bejelentett, ma életbe lépő kormánydöntéseket a munkaadók és a munkavállalók higgadtan kezelik, nem érezni azt a kapkodást, mint a járványhelyzet első hullámában.
Az ukránok közül például sokan nem tértek haza a nyáron, inkább vállalták a magyarországi munkát hazautazás nélkül.
Az ÉVOSZ elnöksége azonban már a határzár kihirdetése előtt lemondta brüsszeli hivatalos útját – az egyik uniós szakbizottság vezetőivel találkoztak volna, de a repülőjáratok törlése és a helyzet kiszámíthatatlansága miatt inkább nem vállalták a kockázatokat.
Ágazati szinten a legnagyobb kockázatot rövid távon már a rendelésállomány csökkenése okozza, Koji László figyelmeztetése szerint emiatt – ha nem sikerül a következő hetekben megállítani – jókora hullámvölgybe kerül az építésgazdaság. Mint rámutatott,
az első féléves adatok már veszélyesen közel vannak a kritikusnak tartott 20 százalékos mínuszhoz.
Az elmúlt három évben tartósan 20 százalék fölötti teljesítménynövelésre képes építőiparban számítottak a beruházási ciklikusságból származó lassulásra, de a beruházói kör elbizonytalanodására nem. A járványhelyzet miatt sok piaci döntés várat magára, és mindez éppen akkor éri az ágazatot, amikor képes lett volna akár a tavalyi, 4,436 ezermilliárd forint értékű munkálatok elvégzésére is.
Ehhez képest erre az évre a 4 ezermilliárd forintos teljesítményérték tűnik reálisnak a megkezdett, a folyamatban lévő és a tervezett beruházások alapján.
Az apadó rendelésállomány miatt kisebb a teljesítési feszültség is a második fél évben. A második negyedévben 30 százalékkal alacsonyabb értékben indultak kivitelezések, mint az előzőben, de a befejezett projektek összértéke nem csökkent az EBI Építésaktivitási jelentése szerint.
Az építésgazdaság nem exportorientált, bevételeit a külkereskedelmi helyzet nem befolyásolja, az esetleg mégis hiányzó importanyagokat sikerült hazaival kiváltani.
Az ágazat már a szeptember–októberi, sorsdöntőnek ígérkező hetekre koncentrál, amikor több fontos, beruházásösztönző döntés születhet,
mérsékelve az első fél évben már 7,4 százalékos mínuszba csúszó ágazati mutatók dőlésszögét.
Ilyen lehet például a lakásépítéseket a rozsdaövezetekben áfakedvezménnyel segítő kezdeményezés.
Ha ősszel sem tompul a rendelésállomány fogyatkozásának üteme, akkor sok hónapra szükségessé válik a létszámleépítés, hiszen – mutatott rá az ÉVOSZ elnöke – az építőiparban nem életszerű sem a rövidített munkaidő, sem az otthoni munkavégzés.
(Borítókép: Dolgozók a Torda-szigetnél épülő torkolati műtárgy építésén Vének térségében 2020. augusztus 11-én. (MTI/Krizsán Csaba)
