Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az előzetesen meghatározott menetrendnek megfelelően a tegnapi napon újra megbeszélést tartott a Bankszövetség képviselőivel. A miniszter az egyeztetésen hangsúlyozta, hogy 2023 az inflációcsökkentés, 2024 a gazdasági növekedés helyreállításának az éve. A kormány vállalta és teljesítette is, hogy egy számjegyűre szorítja le az inflációt. A hatékony intézkedéseknek és a hazai vállalkozások erőfeszítéseinek
köszönhetően pedig már pozitív fordulat zajlik a gazdaságban, így a kilátások is egyre kedvezőbbek. Novemberre 7,9 százalékra szorította vissza a kormány az inflációt; szeptemberben bekövetkezett a reálbérfordulat; a hitelminősítők rendre megerősítik hazánk adósságbesorolását és továbbra is befektetésre ajánlják Magyarországot; az ikerdeficit megszűnt és újra külkereskedelmi többletet produkál a gazdaság; mindemellett pedig a harmadik negyedévben megindult a gazdasági növekedés is, ráadásul a negyedéves növekedés az unión belül a negyedik legmagasabb volt.
Nagy Márton a gazdasági kormányzásban bekövetkezett változások ismertetése mellett megköszönte a bankok erőfeszítéseit és együttműködését. A tárcavezető hangsúlyozta:
a megfigyelhető gazdasági folyamatok jó alapot biztosítanak ahhoz, hogy jövőre a gazdaság a korábbi évekhez hasonlóan újra dinamikusan, 4 százalékos mértékben növekedjen.
A miniszter felhívta a figyelmet, hogy ehhez a fogyasztás bővülésére és a vállalkozások beruházásainak növekedésére van szükség, így a csökkenő kamatok, a javuló kamatkörnyezet szerepe felértékelődik és kulcskérdéssé válik.
A felek a tegnapi ülésen abban állapodtak meg, hogy 2024. január 1-től kezdődően az újonnan megkötött szerződések esetében az önkéntes kamatplafon mértéke (a THM-re vonatkozólag) az új lakossági lakáscélú hitelszerződések esetében 7,3 százalékra, az új vállalati hitelek esetében pedig egyszámjegyűre, 9,9 százalékra csökken.
Ezzel mind a családok, mind pedig a vállalkozások számára 10 százalék alatti hitelkamatok válnak elérhetővé, amely akár több millió forintos megtakarítást is jelenthet számukra a korábbi kamatszintekhez képest. Ráadásul
januártól a CSOK Plusz 3 százalékos kamat mellett segíti a családok otthonteremtését, ezzel is hozzájárulva a hitel- és lakáspiac élénkítéséhez, amelynek közvetítésében a kereskedelmi bankok is aktívan részt vesznek.
A felek megállapodtak abban is, hogy a vállalatokra, kkv-kra vonatkozó kamatstop 2024. április 1-i kivezetésével – amely kormányzati döntést a Bankszövetség üdvözli – párhuzamosan a banki önkéntes kamatplafon intézménye is megszűnik, azaz a jövőben a kamatokat a piaci verseny fogja meghatározni.
