A CEU-egyház szemforgatói

Hírek
Van abban valami rendkívül visszatetsző, hogy a progresszívek még mindig a valláshoz kötik a szemforgatás fogalmát, pedig eközben a valóság éppen az, hogy míg a vallásos emberek egyre többen magánügyként kezelik saját hitbéli meggyőződésüket, addig a haladás vívmányait, vagy célkitűzéseit bezzeg ezer és egy kórus zengi szerte a világon, a populáris kultúrától kezdve, a közösségi médián át, az egyetemek világáig.

Itt van például egy régi liberális vívmány: a szólásszabadság. Az az egyik legfontosabb jellemzője, hogy egy-két hibbanton kívül mindenki, jobb és baloldali egyaránt elemi értékként hivatkozik rá. De mondani mindent könnyű.

Hogy a haladóknak ez a szó már csak egy szó, régóta tudjuk. Ők bármilyen szabadságot korlátoznának, csak utópiájuk megvalósuljon. A sokféle, de közben egyenlő társadalom. Az viszont újdonság, ami tegnap a CEU előtt történt, mert ott már eszmékre sem kellett hivatkoznia az egyetem pretoriánusának, vagyis a médiakapcsolatokért felelős munkatársának.

A médiafelelős annyira nem akarta, hogy érvényesüljön a szólás- és sajtószabadság, hogy szegény Gerő András nem beszélhetett a náci pártról. Azzal az indokkal, hogy az Echo TV-be ne kerüljön már bele a CEU épülete. Még kívülről se, amihez ugye nem kell engedély, és a médiafelelősnek semmi köze hozzá. Aztán persze le is buktatta a bekapcsolva maradt mikrofon, hogy tényleg csak az Echoval van baja. Az se hiszem, hogy nagyon zavarta volna, hogy ez a dolog nem rá tartozott.

A genderhenger aktivistákat se érdekli, ha az átlag polgári család kitessékelné őket az ajtaján. Ők csak azért is rárontanak a lehető legtöbb eszközzel a családokra, újra és újra. Ahol az oktatáson keresztül még nem sikerül terjeszteniük őrületüket, ott a tv-ből már úgyis régóta ez megy. Látnunk kell, hogy a permanens genderforradalom számára se köz-, se magánterület nem létezik.

Lehet, hogy ezért nem tudta Gerő András se megértetni az illetéktelen kihatolóval, hogy ő csak szeretne közterületen élni az Alaptörvény adta jogával.  Szórakoztató látni, hogy a szólásszabadság csak akkor fontos, amikor nekik tetsző dolgokat mondanának, ugyanakkor mostanra eljutottak odáig, hogy adott esetben már akkor se.

Ha valakik ma kiüresítenek olyan több száz éves értékeket, mint a szólásszabadság, akkor azok nem a vallásos emberek. Sőt, ők jelenleg inkább újra megtöltik saját, több ezer éves értékeiket. A permanens progresszió viszont közben paradigmává változott, és még mindig úgy tesz, mintha régi szabályokat kéne ledönteni, pedig már jó ideje mindenki az ő szabályai szerint játszik. Ha jobban belegondolok, nem volt igazam a bevezetőben. A szemforgatás tényleg a valláshoz köthető, csak nem a keresztényhez, hanem az új világvalláshoz, amit a haladás egyháza, a CEU képvisel.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink