A beszéd, melyet Orbán Viktor honosított meg

Hírek
Orbán Viktor honosította meg Magyarországon az országértékelő beszéd műfaját, melyet azóta már az összes ellenzéki párt lemásolt. Az 1999-ben kezdődő és mára hagyománnyá váló országértékelővel Orbán Viktor az egyetlen olyan politikussá vált Magyarországon, akinek rendszerszerűen sikerül a napi aktuálpolitika szintje fölött álló, nagyobb távlatokon átívelő beszédet tartania. A miniszterelnök most vasárnap huszadik ilyen beszédét tartja.  

1999, az országértékelések kezdete

Orbán Viktor a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felkérésére először kormánya első évéről tartott értékelést 1999. február 4-én a Vigadóban. A Magyarországon addig teljesen szokatlan műfajt idegenkedve fogadták, hiszen

ő volt az első olyan kormányfő, aki nem az Országgyűlésben, hanem a Vigadóban, a saját politikai közösségének társaságában értékelte az ország elmúlt egy évét.

Orbán Viktor a beszédet az első alkalommal ahhoz a szokáshoz hasonlította, amikor a szülők az ajtófélfára húzott vonásokkal mérik gyermekük növekedését. 1999-ben a Vigadóban arról beszélt, hogy „az ember nem azért szereti a hazáját, mert nagy, hanem azért, mert az övé”, történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy Magyarország belép a NATO-ba, és beszélt arról is, hogy csökkenő államadósságot, egy számjegyű inflációt és gazdasági növekedést vár a kormányzása során. Egyben részletesen beszélt az akkori kabinetének terveiről és intézkedéseiről.

Ellenzékben is fontos szerepe volt a beszédnek

Ezt követően minden évben megtartotta január-február hónapban a beszédet, még akkor is, mikor ellenzékbe szorult. A 2002-es választási vereség utáni első országértékelésben, 2003 elején, arra hívta fel a figyelmet Orbán Viktor:

a balliberális kormánynak rombolási kényszere van, mindenre ráront, ami 1998 és 2002 között jött létre.

A 2004-es beszédet a felújítás alatt álló Vigadó helyett az ELTE lágymányosi kongresszusi központjában mondta el Orbán Viktor, 2005-ben pedig a Körcsarnokban tartott országértékelést, mely akkor új formát kapott, hiszen a beszédet országértékelő beszélgetések előzték meg.

2006-ban a budapesti Syma-csarnokban beszélt elképzeléseiről, 2007 februárjában pedig a Millenárison az „Egy az ország, egy a zászló” jelszót hirdette meg. A 2008-as beszédet – melynek szlogenje az volt: „a jövő igennel kezdődik” – a márciusra kiírt, a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörléséről szóló népszavazás előtt tartotta. A következő beszéd az európai parlamenti választás jegyében telt a Millenárison, ezután a 2010-es értékelő már a kormányzásról szólt, mivel ekkor már a Fidesz győzelme nem, csak annak aránya volt kérdéses.

Orbán az ország gazdaságának talpra állítását, 10 év alatt egymillió új munkahelyet és erős közbiztonságot ígért.


Orbán Viktor miniszterelnök hagyományos évértékelő beszédét tartja a VárkertBazárban 2017. február 10-én. (Fotó: kormany.hu)

Minden ellenzéki párt lemásolta

Ezt követően kormányzása idején is megtartotta a mára hagyományosnak számító beszédét, melyekben Orbán Viktor mindig alapos kül- és belpolitikai helyzetképet adott, megjelölte a legfontosabb kormányzati intézkedéseket, és cselekvési tervet vázolt a következő évekre vonatkozóan.

Az évértékelő szerepét jól mutatja, hogy azóta az összes magyarországi párt aktuális vezetője tart évértékelő beszédet.

Ugyanakkor míg Orbán Viktor igyekszik a napi aktuálpolitikai kérdéseken felülemelkedve, az ország sorsát hosszútávon meghatározó kérdésekkel foglalkozni, addig az ellenzéki politikusok az ilyen alkalmakra mindig politikai iszapbirkózásként tekintenek.

Borítófotó: Orbán Viktor miniszterelnök hagyományos évértékelő beszédét tartja a VárkertBazárban 2017. február 10-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Ezek is érdekelhetnek

További híreink