A befektetők is figyelnek a fenntarthatósági szempontokra

Hírek Tóth Balázs
Ahhoz, hogy Magyarország 2050-re elérje a zéró szén-dioxid-kibocsátást, 50 ezer milliárd forintot kellene befektetni. Ez önmagában is döbbenetesen sok pénz, az Európai Unióban azonban mintegy 28 ezer milliárd euró kellene ahhoz, hogy 2050-ig megszüntessük az integráció államaiban a szén-dioxid-kibocsátást – derült ki azon a keddi sajtóbeszélgetésen, amelyet a KPMG szakértői tartottak az ESG, vagyis a fenntarthatósági célok eléréséről, a zöld átállás problémaköréről.

A zöld szempontok érvényesítése mára megkerülhetetlenné vált az üzleti életben. A klímaszempontok, a környezeti tudatosság, a fenntarthatóság figyelembe vétele ma már nemcsak értékalapon, hanem az üzleti folyamatokban is nagyon fontos kérdés. Ha ugyanis nem sikerül meggátolni a Föld átlaghőmérsékletének folyamatos növekedését, akkor a világ GDP-jének akár egyötöde is elveszhet.

A KPMG keddi sajtóreggelijén a könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó társaság szakemberei jelezték: az 1970-es évek óta egyre jobban foglalkoztatja mind a tudományos szakembereket, mind a vállalatvezetőket az a kérdéskör, hogy mennyire fenntartható a mostani világ. A kérdésre megfogalmazott válaszok, az elérni kívánt klímacélok alaposan átírják az üzleti élet mindennapi folyamatait. Ha minden ugyanúgy zajlana, mint korábban, az jelentősen növelné a bolygó átlaghőmérsékletét, ezzel pedig a világ GDP-jének akár a húsz százaléka is elveszhet. Az ESG-szemlélet előretörése alapján Szabó István, a KPMG igazgatója, a CEE-régió fenntarthatósági vezetője szerint az ESG újdonsága abban áll, hogy egy gazdasági társaságnak egyszerre kell mindhárom, azaz a környezeti, a társadalmi és a vállalatirányítási szempontrendszerre figyelnie, mindhárom területen jól teljesítenie. Az ESG egyre fontosabbá válik a vállalkozások mindennapi üzletmenetében. A KPMG a közelmúltban felmérést készített vállalatvezetők körében, akiknek több mint harminc százaléka úgy válaszolt, hogy a bevételeinek legalább tíz százalékát szeretné fenntarthatósági célokra fordítani.

Rakó Ágnes, a KPMG ESG-partnere úgy érvelt: a vállalkozások egyre jobban értékelik azokat a befektetési formákat, amelyek környezetvédelmi célokat valósítanak meg. Sőt, az Egyesült Államokban és az Európai Unióban egyaránt kezdik kialakítani azokat a jogszabályi kereteket, amelyek kötelezővé teszik egy-egy cégnél az ESG-paraméterek kialakítását, és rendszeres mérését. A KPMG-nél külön munkacsoport foglalkozik a fenntarthatósággal kapcsolatos ügyféligényekkel. Ezek a szakemberek azt tapasztalták, hogy Magyarországon is egyre nő azoknak a cégeknek az aránya, ahol kötelezővé teszik egyfajta jelentés készítését a vállalkozás ESG szerinti állapotáról.

Wieder Gergő, a KPMG szenior menedzsere szerint azoknak a cégeknek, amelyeknek a fenntarthatósági pontszámaik jobbak, rendszerint az adózás előtti eredményük is stabilabban alakul, és ezt a befektetők is figyelemmel kisérik, sőt, a pénzügyi szektor is jobban szereti finanszírozni ezeket a cégeket. Az is lassan általánossá válik, hogy a bankok elkezdik egyre jobban alkalmazni a fenntarthatósági kockázatok mérését, mivel szeretnék látni, amennyire csak lehetséges, hogyan alakul egy általuk finanszírozott beruházás sorsa a jövőben. Az ESG esetében az egyik legnagyobb kockázatot az úgynevezett greenwashing, azaz a „zöldre festés” jelenti, vagyis amikor a vállalkozások jobb képet mutatnak magukról a környezetvédelmi tevékenységet tekintve, mint amit valójában tesznek. Ezért a szakértők egyetértenek abban, hogy a fogyasztóvédelemnek is erőteljesen fejlődnie kell ezen a téren.

A mostani világpolitikai helyzetet tekintve az orosz-ukrán háborúnak a klímacélokra gyakorolt hatását is figyembe kell venni. A KPMG szakemberei azonban úgy látják, hogy a fenntarthatósági tervek hosszú távra szólnak, így évtizedes távlatokban nem sérülnek majd a fenntarthatósági, a környezetvédelmi célok.

Borítókép: Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek

További híreink