Az orosz-ukrán háború és az elhibázott brüsszeli szankciók rendkívül nehéz gazdasági helyzetet eredményeztek, az energiaválság miatt a vállalkozások igen nehéz helyzetbe kerültek. A kormány a munkahelyek, valamint a beruházás- és exportalapú gazdaság védelme érdekében 2023. február 1-jén elindította a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot. A hitelprogram keretein belül beruházási-, forgóeszköz- és zöldhitel igényelhető.
A jóváhagyott hitelkérelmek 86,3 százalékát teszi ki a szerződött hitelek állománya
A hitelprogram forrásai a jelenlegi magas kamatkörnyezetben rendkívül kedvező, a futamidő végéig fix kamat mellett érhetőek el, forint hitel esetén jellemzően legfeljebb 6 százalékos, euró hitel esetében pedig legfeljebb 3,5 százalékos szinten. A hitelprogram rövid időn belül rendkívüli érdeklődést váltott ki, így a vállalkozások megnövekedett hiteligényére tekintettel az eredetileg meghirdetett 700 milliárd forintos hitelkeretet a kormány 1.000 milliárd forintra emelte. A programban eddig 2.221 hitelkérelem érkezett be az EXIM-hez közvetlenül és partnerein keresztül. A szerződött hitelállomány kevesebb mint 3 hónap leforgása alatt meghaladta az 500 milliárd forintot, mára pedig elérte a 750 milliárd forintot. A jóváhagyott hitelkérelmek 86,3 százalékát teszi ki a szerződött hitelek állománya, ez 750,4 milliárd forintot jelent. A szerződött forgóeszközhitelek átlagos futamideje 30 hónap, a beruházási hiteleké – ingatlanhitelekkel együtt – 84,3 hónap. A szerződött ügyletek 70 százalékát, azaz 523 milliárd forintot már folyósítottak.
A hitelek ágazati és területi megoszlása
A szerződött ügyfelek 68 százaléka a kis-és középvállalkozói (kkv) szektorból került ki, ők a szerződött hitelállomány alapján a források 43 százalékát használhatják fel. A hitelprogramon keresztül számos ágazat vállalatai jutottak kedvezményesen forráshoz: a szerződött ügyletek 39 százaléka a feldolgozóiparhoz, 30 százaléka a kereskedelem és a gépjárműjavítás területéhez köthető, a források 7 százaléka irányul a mezőgazdasághoz, a szállításhoz, illetve az építőiparhoz is. A szerződött hitelek alapján az igények 38 százaléka Közép-Magyarországról (ezen belül Budapestről) érkezett, majd ezt követte az Észak-alföldi régió 15 százalékkal, illetve a Közép-dunántúli régió 12 százalékkal. Dél-Alföldről az összes finanszírozási igény 11 százalékát, Nyugat-Dunántúlról 10 százalékát, Dél-Dunántúlról és Észak-Magyarországról pedig 7-7 százalékát fogadták be a pénzintézetek. A hazai bankrendszer által nyújtott új hitelszerződések közel felét, 47,6 százalékát márciustól júniusig a hitelprogram konstrukciói adták. Ez az arány a forintban denominált új hitelszerződések esetében még ennél is magasabb, 56,6 százalékot ér el. A hitelprogram tehát hozzájárul az egészséges hitelpiac megőrzéséhez, a munkahelyek és a családok megvédéséhez. A megvalósuló beruházások azt segítik, hogy 2024-ben a magyar GDP ismét dinamikusan, akár 4 százalékkal növekedhessen.
Borítókép: Fotó/ Shutterstock
