A pénzügyi válság óta a legjobb évüket zárhatják az idén a bankszektor részvényei. Az MSCI indexcsalád pénzintézeteket követő – dollárban számolt – mutatója az esztendő eddig eltelt részében nagyjából 30 százalékkal emelkedett, ez körülbelül 10 százalékponttal haladja meg a teljes piac átlagát. Hasonló jelenségre utoljára 2009-ben volt példa, amikor az állami mentőakciók folyamán a bankokba pumpált dollármilliárdok révén sikerült visszanyerni a befektetők bizalmát.
A prímet az amerikai bankszektor vitte.
A saját számlás ügyleteik busás hasznot hajtottak, és a tanácsadási tevékenység is fellendült. A KBW által számított, az ágazat teljesítményét figyelő index az idén csaknem 40 százalékkal szaladt fel, éles kontrasztban a múlt év 15 százalék körüli esésével. Tavaly a pandémia kényszeréből adódóan központi bankok sora vágta nulla közelébe irányadó kamatait, súlyos csapást mérve a pénzintézetek kamatmarzsára, a betéti és a hitelkamatok különbségére.
Eltérés van persze az egyes földrészek között is. Az MSCI bankokra fókuszáló indexe alapján ötéves távon a tengerentúli hitelintézetek részvényeinek az árfolyama több mint 60 százalékkal nőtt, ezzel párhuzamosan európai szektortársaikéi 2 százalékkal süllyedt (utóbbit is dolláralapon számolva). Ahogy nő az inflációs nyomás, a különbség várhatóan még nagyobb lesz. A kamatszint csökkenése általában mérsékli, az emelkedése viszont növeli a bankok kamatmarzsát. A jelenlegi helyzetben az amerikai központi bank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) már a kamatnövelés időpontját latolgatja. Az Európai Központi Bank (EKB) viszont egyelőre kategorikusan elzárkózik ettől, ám hosszabb távon ez nem látszik elkerülhetőnek.
Fotó: Pixels Hunter, PuzzlePix/Shutterstock
Vagyis a tengerentúli kamatkörnyezet rövid távon sokkal kedvezőbb lesz az Egyesült Államok pénzintézeteinek, mint az európai az itteniek számára.
Az Autonomous Research számításai szerint egy százalékpontos emelés (a Fedtől és az EKB-tól egyaránt) az amerikai bankok nyereségét 17, míg az európaiakét 25 százalékkal növelné. Persze a Fed kamatemelésén áttételesen az öreg kontinens pénzintézetei is keresnek majd. A Bank of America felmérése alapján a befektetők elkezdték túlsúlyozni portfólióikban földrészünk bankjait. Utóbbiak súlya e kutatás 2003-as kezdete óta napjainkban a legnagyobb.
Az Európa és az USA közti különbségekben az amerikai vállalatoknak is nagy a szerepük – ezek érthetően helyi befektetési bankoknak adnak megbízásokat. Közülük is szinte fejőstehén-üzemmódban van a General Electric (GE). A konglomerátum 2000 óta összesen hozzávetőleg 7 milliárd dollárt fizetett ki különböző banki díjak, tanácsadói megbízások után.
A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható.
(Borítókép: Aperture51, PuzzlePix/Shutterstock)
