Az elemzői várakozások alatt maradt a júliusi kiskereskedelmi forgalom növekedése, a KSH 3,8 százalékos (nyers), illetve 4,3 százalékos naptárhatással kiigazított növekedést mutatott ki júliusra. Az elemzők szerint ez azért nem jó adat, mert év elején kétszámjegyű növekedést mutatott a kiskereskedelmi piac. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy egy évtizeddel ezelőtt a 3 százalék feletti kiskereskedelmi forgalom bővülés meglehetősen jónak számított. Ráadásul ezzel az adattal együtt az első hét hónapban 9 százalék felett maradt (éves szinten) a bővülés mértéke.
Ugyanakkor jól látszik, hogy az egyes üzlettípusoknál nagyon eltérő a forgalom alakulása, vagyis a növekedés szerkezete kissé eltolódott. Az üzemanyag kereskedelem például bőven 27 százalékkal emelkedett, míg az élelmiszer eladások 2,9 százalékkal csökkentek. Ebből két dolog derül ki világosan. Az élelmiszer infláció nagyon erősen visszafogja a vásárlási kedvet, másfelől pedig az üzemanyag még ársapkával együtt is drága, pláne úgy, hogy mellette minden más termék eladási ára is növekszik. Nagy kérdés hogyan alakul az üzemanyag értékesítés augusztusban, hiszen július 31-ével megszűnt a cégek autókra vonatkozó tankolási kedvezmény.
A lassuló kiskereskedelmi növekedésre lehetett számítani, hiszen már a júniusi növekményben is felemás adatok jöttek, például akkor is csökkent az élelmiszer kereskedelem eladási volumene.
A következő hónapokban az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, egyes háztartások esetén a meredeken megugró rezsiköltségek, a várhatóan csökkenő reálbérek, az emelkedő kamatok, valamint egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom lassulása. Ezt némileg ellensúlyozhatja külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalásának folytatódása, mivel a külföldi vendégek száma is fokozatosan élénkül, amit a nagyrendezvények ismételt megtartása is támogat – írta Suppan Gergely a Takarékbank vezető elemzője. Mivel a járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 7 százalékát a külföldi vásárlók és a bevásárló turizmus adták, a külföldiek visszatérése további lendületet adhat, ám feltehetően fokozatosan valósulhat meg, mivel a távol-keleti országokból még nem várható a turizmus megjelenése, az orosz vendégek pedig tartósabban hiányozhatnak. A határmenti forgalmat fellendítette a gyenge forint, az üzemanyagárak és egyes élelmiszerek árainak hazai befagyasztása. Az üzletek azonban igen komoly kihívásokkal szembesülhetnek a többszörösére ugró energiaköltségek miatt, miközben a kereslet is gyengülhet, ami egyesületek megszűnéséhez is vezethet.