Vitathatatlan, hogy az online pénzmozgások, a felhőben tárolt adatok és a home office világában az informatika áthatja a magán- és az üzleti életet egyaránt. A technológiai eszközökkel hatékonyabbá, gyorsabbá tehetők a hétköznapi, vagy a vállalati folyamatok, ezek nyomán azonban rengeteg adat keletkezik, ezek közül pedig mind több szenzitív információ kerül a világhálóra – a bankkártya adatainktól és a lakcímünktől kezdve a személyes fotókig. Ezekkel a legdurvábban és a legegyszerűbben is vissza lehet élni.
Egy példa: a gazdasági nyomozók körében jól ismert csalás volt az elmúlt egy-két évben, hogy a felhőbe került személyazonosító számmal, egy „fals” lakcímmel online lehetett előre fizetett telefon SIM kártyákat vásárolni. Ezek a kártyák a szerveztt bűnözésbe, de leggyakrabban a büntetés végrehajtási intézményekben a büntetésüket töltőkhöz kerültek. Ezen bonyolíthatták le személyes, vagy „üzleti” ügyeiket. Már egy ilyen visszaélés is jelentős plusz munkát, utánajárást, ügyintézést követel attól, akinek visszaélnek az adataival, durvább esetben azonban az áldozat elveszítheti a személyes adatait, a privát fotóit, a levelezését, sőt a pénzét is.
A vállalatok az anyagi kár mellett súlyos veszteségeket szenvedhetnek el a leálló működési folyamatok, esetleg a vásárlói bizalom vagy a márkaérték hanyatlása kapcsán. Nem kell messzire visszatekintenünk, elég arra gondolnunk, hogy a 2021-es évben mennyi nagyobb horderejű eset látott napvilágot – szoftvercégeket, közösségi oldalakat, gyáróriásokat, kormányzati portálokat ért súlyos kár a kibertámadások következtében – mondta Szivós Zoltán, a DEKRA Akademie specialistája.
Az igazán megdöbbentő azonban az, hogy 10 támadásból 9 az emberi tényezővel, azaz egy óvatlan felhasználóval kezdődik. A rengeteg kárt okozó események 75 százaléka adathalász e-mail megnyitásából ered, amelyből egyébként 3,4 milliárd darabot küldenek el egyetlen napon világszerte. Sajnos ezekből több mint 600 millió át is jut a biztonsági szűrőkön, átlagosan a felét pedig meg is nyitja egy felhasználó – derül ki a DEKRA Akademie adataiból.
A képzésekkel elsajátítható szakértelem a legfőbb fegyverünk a kibertámadások ellen. A DEKRA Akademie épp ezt a fajta szemléletformálást tűzte ki céljául, amikor online képzéseket indított egyéni és társas vállalkozások számára. A digitális biztonsággal foglalkozni ma már olyan alapvető, mint a megbízható jogi vagy pénzügyi tudás kérdése: nem kerülhetjük meg sem akkor, ha csak magánemberként veszünk igénybe bizonyos szolgáltatásokat, sem akkor, ha egy vállalatban dolgozunk.
Fontos tudni, hogy a digitális biztonság egy folyamat, nem pedig egy termék. Nem elegendő megvásárolni például egy vírusírtó szoftvert, majd karba tett kézzel hátradőlni. Ahhoz, hogy valóban biztonságban tudjuk személyes vagy céges adatainkat egy jól átgondolt rendszerre, eljárások összességére van szükség. Ezeknek csak egy része a megfelelően kiválasztott, erős jelszó – amit csak egyetlen helyen használunk –, a többfaktoros hitelesítések használata, a biztonsági másolatok, a naprakész szoftverek, vagy épp a biometrikus azonosítások bevezetése. Nem szabad megfeledkezni a helyes internetezési szokásokról, a felhasználói tudatosság fokozásáról sem – szögezi le Szivós Zoltán.
Borítókép: PuzzlePix/Shutterstock
