A szakértők szerint a jelenlegi négyszázezerrel szemben néhány éven belül nyolcszázezer autó fog Magyarországon készülni. A Debrecenben épülő BMW és a szegedi BYD várhatóan évente 200–200 ezer autót gyárt majd, a kecskeméti Mercedes pedig, megduplázza a kapacitását.
Mind az autógyárak, mind az épülő akkumulátorgyárak számolnak vasúti fuvarozással, ám a kötött pályás áruszállítás kapacitása már a mostani termelési volumen mellett sem elégséges, az új gyárakat pedig, sürgős fejlesztés nélkül biztosan nem fogja tudni kiszolgálni a vasút.
Gyűrűs Bence, a debreceni BMW logisztikai partnercége, a DP World Hungary Logistics Kft. ügyvezető igazgatója a szakmai rendezvényen nyomatékosította: a magyarországi BMW-gyár is a vasúti szállítást preferálja, ám az épülő autóipari és akkumulátorgyárak forgalma megoldhatatlan feladat elé állítja a magyar logisztikai infrastruktúrát, és egyelőre nem látszik ennek a problémának a megoldása. Szerinte csak a V0 vasútvonal megépítése segít.
Medgyasszay Gábor, az Audi Hungária Zrt. inbound logisztikai vezetője jelezte: elértek a határra, hiába szeretnének, az infrastruktúra fejlesztése nélkül nem tudnak nagyobb forgalmat a vasútra terelni. Az Audinál továbbra is törekszik a vasúti szállításra, de korlátokba ütköznek a vasúti rendezésnél, valamint a szállítási menetrendeknél is, nemcsak Magyarországon, hanem Ausztriában és Németországban is – mutatott rá a szakember.
Bíró Koppány Ajtony a logisztikai szakmai szervezet főtitkár szintén annak a véleményének adott hangot, hogy az új autó- és akkumulátorgyárak áruszállítási igényének kiszolgálásához a vasúthálózat azonnali bővítését és korszerűsítését kell a fókuszba helyezni. – A Budapestet elkerülő V0 vasútvonal építésének haladéktalan megkezdése és a lassújelek felszámolása különösen fontos ahhoz, hogy a környezetbarát intermodális fuvarozás minél nagyobb teret nyerjen, és ne az amúgy is túlterhelt közútjaink teherforgalma növekedjen tovább – fejtette ki.
Homoki István, a Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft. mérnöki csoportvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyarországra települő akkumulátorgyárak – így a Debrecenben épülő CATL érdekeltségű gyár is – is jelentős fuvarozási forgalmat fognak hamarosan generálni. Ezek fogják ugyanis kiszolgálni az európai akkumulátorigények kétharmadát. Amint mondta, a távol-keleti beruházók egyelőre kevés információt adnak meg arról, milyen volumenű fuvarozási kapacitásra lesz igényük. Csak annyi biztos, hogy nekik is szükségük lesz alapanyagok beszállítására, valamint a kész akkumulátorok elszállítására belföldre és külföldre egyaránt. A vasúti infrastruktúrának, pedig ezek kielégítésére is fel kell készülnie.
A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) a hazai logisztikai és közlekedési szakma egyik meghatározó szervezete, amely a magyar logisztikai szolgáltató központok közel 90 százalékát fogja össze. Magyarországon az MLSZKSZ az egyetlen olyan szövetség, amely a komplett szolgáltatási láncot lefedi, a közúti, vízi, vasúti, légi fuvarozást, valamint a logisztikai szolgáltatói tevékenységet is beleértve. A szövetséget 2002-ben azért alapították, hogy megvalósítsák a logisztikai szolgáltató központok hatékony együttműködését, elősegítsék a vonzáskörzetükben működő vállalkozások üzleti tevékenységét, növeljék versenyképességüket és új üzleti lehetőségeket teremtsenek. A szövetségnek jelenleg 89 tagja van, az általuk képviselt nemzetgazdasági volumen az árbevételek alapján meghaladja az 1200 milliárd forintot.
Borítókép: illusztráció/Fotó: MTVA/Jászai Csaba