Hivatalosan is aláírták a jövő évi minimálbérről szóló megállapodást, ami 15, illetve 10 százalékos emelést takar. Gondolta volna, hogy végül ennyiben sikerül megállapodni, illetve mi volt az eredeti javaslatuk?
A munkavállalói oldal első eredeti javaslata ez a két számjegyű emelés volt, azzal a feltétellel, hogy ez egy hosszabb távú koncepció első eleme legyen. Azt szerettük volna elérni, hogy a garantált bérminimum esetében lehetőség legyen sokkal szélesebb körű ágazati kollektív szerződések és tarifamegállapodások megkötésére. Emellett azt is kértük, hogy a megállapodás tartalmazzon erre vonatkozó garanciákat, akár jogszabály-módosítások formájában, ami megteremti az előfeltételeit annak, hogy a munkaadói és munkavállalói oldalon legyenek olyan szervezetek, amelyek képesek az ágazati kollektív szerződések megkötésére. Ezekkel a feltételekkel tudtunk elindulni egy középtávú koncepció megalkotása érdekében, ami a két kötelező bérelemet érintené. Ugyanakkor az nem kristályosodott ki, hogy ezt hogyan, milyen formában tudjuk megvalósítani, ez csak a most kezdődő egyeztetéseken fog kialakulni.
Azonban nem került bele a megállapodásba a garantált bérminimum megszüntetése. Csakhogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, ki akarta megszüntetni és végül erre miért nem került sor?
Nem volt arról szó, hogy a garantált bérminimumot bárki is meg akarná szüntetni.
Helyette az merült fel, minimum négyéves, hosszabb időtávon esetleg próbáljuk a két kötelező legkisebb bérelemet egymáshoz közelíteni, hogy a későbbiek során egytípusú minimálbér bevezetésével eleget tudjunk tenni az uniós irányelv szerinti mediánbér 60, illetve az átlagbér 50 százalékának való megfelelésnek. Azzal a feltétellel, hogy az ágazatok esetében legyenek olyan kollektív megállapodások, amelyek a tarifamegállapodásokat is tartalmazzák.
Az interjú teljes terjedelemben a Világgazdaság oldalán olvasható
