A szél- és napenergia az energiaátmenet kiemelt eszközeivé váltak, ám azok hatékonysága több korlátba ütközik. Termelésük változékony, a villamosenergia-termelés a nap folyamán ingadozik, mivel működésük a napfényen és a szélsebességen múlik.
Hatékonyságuk eltérő a földrajzi helyzettől függően is, továbbá jelentős a szárazföldi lábnyomuk. Alacsony energiasűrűségük miatt a nap- és szélerőművek jellemzően nagy mennyiségű földet használnak villamosenergia-egységenként – írja legfrissebb elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
Az Európai Unió 2022-ben a tiszta energiaforrássá nyilvánította az atomenergiát és a földgázt. Ez a fordulat ráirányította a figyelmet azokra az érvekre, amelyek a nukleáris energia technológiaváltásban betöltött kulcsszerepét támasztják alá.
A nukleáris energia előnye, hogy a termelés kiszámítható. Az atomerőművek közel háromszor olyan megbízhatóak, mint a szél- és naperőművek a kapacitási tényezők alapján. Az atomreaktorok működés közben nem bocsátanak ki üvegházhatású gázokat, és e tekintetben a legtisztább villamosenergia-termelési mód. Továbbá az atomenergia a második legbiztonságosabb energiaforrás (a napenergia után) az egységnyi villamos energiára jutó halálesetek alapján.
– foglalja össze írásában Németh Viktória.
A makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő szerint az atomenergia alapvető fontosságú az éghajlati célok eléréséhez világszerte.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) pedig úgy véli, a globális atomenergia-kapacitásnak 2050-re meg kell duplázódnia a nulla nettó kibocsátás elérése érdekében.
Címlapkép: Shutterstock
