A legrosszabbkor jött a palesztin–izraeli háború a magyar gazdaság számára, amely épp hogy kiheverte az energiaársokk okozta sebeket, most újra ugyanazokkal a kihívásokkal nézhet szembe. Tavaly ilyenkor döntött újabbnál újabb rekordokat a gáz ára, aztán a villamos energia árának emelkedésével kiegészülve csúnyán kibillentette az ország gazdaságának egyensúlyát, és a forint tavaly őszi gyengülését okozta.
Most azonban annyiban mindenképpen változik a képlet, hogy nem a gáz árára, hanem az olaj mozgására szegeződhet a döntéshozók tekintete.
Ne legyen kétségünk, a Közel-Kelet egyik legfőbb nyersanyagforrása biztosan nem fogja tudni függetleníteni magát a következő hetek eseményeitől, az olajár a háború eszkalálódásával, azaz a szomszédos országok bekapcsolódásával azonnal 100 dollár fölé repülhet, az pedig a hazai üzemanyagárakban és az inflációban is megjelenhet.
A történelmi előzmények ismeretében a félelem valós, a most kirobbant fegyveres konfliktus előtt pont ötven évvel, az 1973-as jom kipuri háború után jelentették be az OPEC arab országai, hogy az Izraellel szövetséges országoknak nem küldenek olajat, ezzel párhuzamosan pedig drasztikusan megemelték az olaj árát, előidézve a 20. század legnagyobb olajválságát. A kérdés, hogy megismétlődhetnek-e az akkori események.
A cikk teljes terjedelemben a Világgazdaság oldalán olvasható
Címlapkép: AFP
