Kína lehet a megoldás, hogy Magyarország ne legyen a nyugat perifériája

Hírek Járdi Roland
A világ és Európa éppen bezárkózni készül, amikor Kína egyre látványosabban terjeszkedik, ami azt bizonyítja, hogy a nyugati országok lemaradtak a versenyfutásban a legújabb technológiákért. Magyarország számára épp ezért kulcsfontosságú, hogy a blokkosodással szembeszálljon és továbbra is aktív kapcsolatra törekedjen a távol-keleti gazdasággal. Különben benne van a pakliban, a Nyugat félperifériája maradunk hosszú időre.

Az elmúlt időszakban felerősödött az egyes országok protekcionizmusa, ami egy olyan nyitott gazdaság számára, mint a magyar, egyértelműen veszélyeket hordoz magában – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, miután egyre több jel utal arra, hogy a világ, benne Európa is a blokkosodás, azaz a bezárkózás felé tart, ezzel pedig valós a kockázata annak, hogy beragadunk a félperiférikus állapotba.

Ez pedig azért gond számunkra, mert a blokkosodó világgazdaságban a centrumországok rendre elszívják az erőforrásokat, amit leginkább a hazánkhoz hasonló helyzetben lévő periférikus-félperifékus országok szenvednek meg.

Lehet persze azon vitatkozni, hogy szükség van-e akkumulátorgyárakra egy éppen átalakuló gazdaságban a zöldforradalom idején, de az már kevésbé vitatható, hogy Magyarország elemi érdeke, hogy szembeszálljon a blokkosodással és továbbra is aktív kapcsolatot tartson fenn a távol-keleti, közte a kínai gazdasággal. Különben fennáll a veszélye, hogy a növekedésünk egy részéről, illetve beruházásokról és fejlesztésekről is le kell mondanunk, ez pedig egy felzárkózó ország esetében, amely azt a célt tűzte ki, hogy magas jövedelmű országok közé szeretne beférkőzni, nagy hiba lenne.

Kína miatt ijedt meg a fél világ

A nyugati országok ez irányú törekvése persze nem független az orosz–ukrán háború mellett Kína terjeszkedésétől sem, ami érthető okokból számtalan országban szül vitát, elég csak megnézni Németországot, ahol még a kormányon belül sincs egyetértés a kínai befektetések megengedéséről vagy tiltásáról. Ez pedig erősen árnyalja azt a képet, ami szerint a kínai csoda vagy növekedés kifulladóban lenne, vagy hogy a távol-keleti országgal ne kelljen hosszú távon számolni.

Az európai félelem ugyanakkor nem is teljesen alaptalan, Kína ugyanis hosszú ideje már többet költ innovációra, mint az Európai Unió, miközben aktívan támogatja a saját elektromosautó-gyártását. Ennek pedig egyenesen az a következménye, hogy nemcsak 2-3 millió forinttal olcsóbb például az MG elektromos autója, mint bármelyik európai modell, hanem ezerszer megbízhatóbb is, ami ha így marad, rövid időn belül eláraszthatják az uniós piacot a kínai modellek. Így hát az sem véletlen, hogy Von der Leyen bizottsági elnök a szokásos évértékelőjében bejelentette, hogy Brüsszel szubvencióellenes vizsgálatot indít a Kínából érkező elektromos járművekkel szemben, közben ugyanakkor azt bizonygatta, leválás helyett kockázatmentesítésben érdekelt az unió, bármit is jelentsen ez.

A cikk teljes terjedelemben a Világgazdaság oldalán olvasható

Címlapkép: MTI/EPA/Featurchina

További híreink