A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 402 milliárd forintos veszteséget termelt, az Európai Központi Bank 1,6 milliárd euró céltartalékból való felszabadítását követően ért el nullás eredményt, az Egyesült Államok jegybankja, a Szövetségi Tartalékrendszer (FED) pedig 107 év után ismét veszteségessé vált – áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmányában.
Elemzésükben bemutatják a világ központi bankjainak vesztesége mögött álló okokat, és elmagyarázzák, hogy miért nem feltétlenül okoz többletterhet a magyar költségvetésnek az MNB vesztesége.
Felhívták a figyelmet, hogy a pénznyomtatásnak köszönhetően a jegybankok elméletileg soha sem mehetnek csődbe és veszteséget sem termelhetnek.
Ez a következtetés azonban a gazdasági törvényszerűségek miatt téves,
a gazdaságban forgó pénzmennyiség növelése a vásárlóerő sokkszerű megugrásával egyensúlytalanságot okozna.
A gazdaság az árszínvonal emelkedésével kerülne vissza az egyensúlyi helyzetbe, a magas infláció azonban ellentétes a jegybankok alapvető feladatával. A központi bankok – hasonlóan a többi gazdasági szereplőhöz – szintén rendelkeznek bevételekkel és kiadásokkal, ezek eredőjeként nyereséget vagy veszteséget termelve.
A Magyar Nemzeti Bank tavaly 402 milliárd forint veszteséget termelt, ami hazánk éves bruttó hazai össztermékének közel fél százaléka.
A negatív eredmény ellenére az MNB tartaléka továbbra is pozitív volt, azonban a 2021-es 208,3 milliárd forintról 151,2 milliárd forintra mérséklődött.
Az MNB a két éve tartó inflációs nyomás letörésének érdekében az alapkamatot tavaly szeptemberben 13 százalékra, az egynapos betéti tender hozamát pedig októberben 18 százalékra emelte. Előbbi kamatot a kereskedelmi bankok kötelező tartalékaira, utóbbit pedig a felesleges likviditás lekötése érdekében vezetett betéti számlákra fizet a jegybank.
A kamatkörnyezet emelésének következtében az MNB forintban elszámolt kamatkiadása tavaly 1189 milliárd forint volt, azaz a 2021-es 207 milliárd forintos szintről közel az ötszörösére emelkedett. A devizában denominált kötelezettségek utáni költségek 381 milliárd forintot tettek ki tavaly, ami éves szinten 174 milliárd forintos növekedést jelent.
A kamatbevétel a két évvel ezelőtti 137 milliárd forintról 221 milliárd forintra emelkedett a forint eszközök esetében, míg a deviza értékpapírok után a korábbi 204 milliárd forint helyett 287 milliárdot keresett a magyar jegybank.
Az egynapos betéti tender hozamának 16 százalékra való csökkentésével idén május-júniusban megkezdődött a monetáris politika óvatos és elnyújtott lazítása, aminek a hatására a jövőben mérséklődhet a kamatteher. 2022-ben az MNB kamatbevételeinek és kamatkiadásainak összesített egyenlegéből származó veszteség elérte a 1062,3 milliárd forintot, amelyet az árfolyamnyereség csökkentett.
Tavaly a forint – gazdasági fundamentumok alapján indokolatlan nagyságú – gyengülésének köszönhetően az MNB devizatartalékai jelentősen felértékelődtek.
A forint tavaly októberben csúcsosodó leértékelődését elsősorban az orosz-ukrán háború eszkalációjától való pánik miatti tőkekivonás, a lengyel zlotyihoz hasonló spekulációs nyomás és a felfutó infláció okozta. A devizatartalékok átértékelési nyereségét az MNB az intervención keresztül realizált, az árfolyamnyereség a kamatkiadások miatti veszteséget 797,7 milliárd forinttal csökkentette. Az irányadó kamat emelésére a forintárfolyam stabilizálása végett is szükség volt. A kamatemelési ciklus tavaly szeptember-októberi lezárása óta eltelt háromnegyed évben fizetőeszközünk a főbb devizákkal szembeni cserearánya stabilizálódott, sőt idén a forint a világ legjobban teljesítő pénznemei közé tartozik. Bár a kamatkiadások csökkenő tendenciát fognak mutatni a jövőben, a stabil árfolyam miatt az árfolyamnyereség idén mérsékelt lesz. Emiatt előrejelzések szerint az MNB 2023-as vesztesége 1961 és 2386 milliárd forint közötti lehet, ami a GDP 2,5-3 százalékával ekvivalens.
Tavaly az Európai Központi Banknak a pénzügyi kockázatok miatt képzett céltartalékból való 1,627 milliárd euró felszabadítását követően sikerült elérnie a nulla eurós eredményt.
Tehát az infláció miatt szigorított monetáris politika következtében keletkezett masszív veszteséget az EKB egy számviteli módszerrel rejtette el – írta az Oeconomus a tanulmányban.
Borítókép: csodalatosbudapest.hu
