A szürke víz, mint ipari vízforrás a Debrecen határában épülő kínai akkumulátorgyár tekintélyes vízigényének kielégítése kapcsán került fókuszba, ám teljesen világos, hogy ezen túlmenően a koreai EcoPro katódgyár esetében, vagy a német BMW autó-, illetve akkumulátor gyártási folyamatainál is nagyon komoly vízigénnyel kell számolni. Mivel ezzel a biológiai tisztításon átesett szennyvízből és megfelelő arányban hozzákevert felszíni vízből álló eleggyel az ipari technológiák egy részénél ki lehet váltani az ivóvizet, a fejlesztési csomagban szerepel annak az infrastruktúrának a kiépítése is, amivel ezt elő lehet állítani, illetve el lehet juttatni az előállítás helyszínétől a felhasználás helyszínére. A szürke víz felhasználása ugyan korlátozott, nem használható az gyártás minden fázisában. Használható viszont, a legnagyobb vízigényű folyamatnál, vagyis, a hűtésnél, ezért jelentőségét nem lehet túlbecsülni.
Debrecen átlagosan napi negyvenezer köbméter vizet használ fel, illetve enged ki a szennyvíztelepre. Ez a vízmennyiség jelenleg – miután átesett a megfelelő mechanikai és biológiai tisztításon – a Tócó patakon keresztül visszakerül a természetbe. Ilyen formában tehát, hasznosul, pénzben mérhető gazdasági hasznot viszont, nem hajt. A szürke víz előállítás és szállítás technológiájának, eszközeinek kiépítésével azonban, ez gyökeresen megváltozik: a tisztított szennyvízből olyan termék lesz, ami eladható, amire van fizetőképes kereslet. Ez pedig egy lépes abba az irányba, hogy a vízi közmű szolgáltatás önfenntartó legyen – hívta fel a figyelmet a gazdasági összefüggésekre Kósa Lajos. – Ez pénzügyileg is értelmes, segít a városlakóknak a vízszolgáltatás fenntarthatóvá tételében, hiszen ezt most elengedjük ingyen, miközben van, aki ezért fizetne.
A fenntarthatóság, gazdasági racionalitás körkörös gazdaság összefüggései több évtizede szerepet kapnak a debreceni fejlesztésekben. Jó példa erre a szennyvíztelep, ahol a biológiai tisztítás első üteme1994-ben, a második pedig, 2007-ben valósult meg. Ezeknek köszönhetően gyakorlatilag teljesen tiszta víz kerül ki a telepről a természetbe. Környezetvédelmi és gazdaságossági szempontból egyaránt óriási jelentőségű volt ezt követően a biogáz üzem létrehozása, ami a szennyvíztelepen termelődő gázból évi 8,6 gigawatt óra energiát termel. Annyit, amennyivel egész Debrecen közvilágítását működtetni lehetne. A megtermelt energiát a telep működtetésére használják, ami azt jelenti, hogy ez a roppan energiaigényes folyamatokra épülő tevékenység teljes mértékben önfenntartó.
Egy fenntartható városfejlesztés csak akkor lehet valóban fenntartható, ha minden kockázati tényezőre igyekszek figyelni. A jelenlegi rizikófaktorok között hangsúlyos a vízkérdés, ezért a kormánnyal együtt egy olyan vízi közmű fejlesztési program kidolgozásába kezdtünk azért, hogy a város gazdaságfejlesztési folyamataival összhangban hosszú távon is garantálni tudjuk a város fenntartható működését – világított rá Papp László. A városvezető emlékeztetett: Lázár János építési és közlekedési miniszter a minap Tokajba a Minaro Hotel átadásakor arról beszélt, Debrecenben pár éven belül ezermilliárd forintos fejlesztési program fog megvalósulni, ennek része a mostani fejlesztési csomag.
A polgármester közölte, a vízi közmű szolgáltatás fejlesztését célzó forrásokon túlmenően az április 28-i Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat a Debrecen – Balmazújváros közötti vasútvonal villamosítására közel 66 milliárd forintot irányoz elő. Ennek jelentőségét az adja, hogy ezzel az elővárosi fejlesztéssel az agglomerizációban lakó munkaerő számára gyorsabbá és kényelmesebbé válik a város nagy munkáltatóinak a megközelítése a megközelítése. Papp László jelezte, hasonló fejlesztésben gondolkodnak több település, így Nagyvárad irányában is.
Debrecen 2030 fejlesztési stratégiához igazodó programcsomagja összességében mintegy 174 milliárd forintos fejlesztési csomagnak jelentős lakosságot célzó elemei is vannak. A város lakosságszámának várható növekedés, a lakóövezetek vízigényének változása miatt nagy léptékű kapacitásbővítésre és korszerűsítésre fog sor kerülni a lakossági ellátásért felelős vízi közmű rendszer területén is. Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója úgy vélte, a mostani támogatási csomag azért nagyon jó, mert figyelembe veszi, hogy a lakosság ellátásbiztonsága az első. – Olyan új fő műveket tudunk megújítani, illetve létesíteni, amik megalapozzák a város biztonságos ellátását az elkövetkező 50-100 évre. Több irányú betáplálás, kiöntés nélküli elvezetés biztosítása, átmérő fejlesztés, körvezetékek kiépítése csak néhány a legfontosabb – nyugodtan mondhatom, történelmi jelentőségű – fejlesztések közül – fogalmazott.
A most bejelentett 2023-2026 közötti időszakra vonatkozó fejlesztési csomag forrásaiból a lakossági közműfejlesztés tervezése valósul meg, a város két nagy ipari zónájának – a Déli Ipari Parknak, illetve, az Észak-Nyugati Gazdasági Övezetnek – vízi közmű szolgáltatási rendszerét viszont – tekintettel arra, hogy a legnagyobb üzemekben a tervek szerint már az évtized közepén elindul a termelés – teljes mértékben kiépítik.
Borítókép: illusztráció/Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
