– Elnökként az első nagy interjúját adja. Mennyiben volt meglepetés, hogy Nagy Márton után felkérték erre a posztra?
– Amikor az MNB a BÉT többségi tulajdonosa lett, már az új stratégia kialakításakor fontos szempont volt a jegybank részéről, hogy az egyik legkomolyabb tőkepiaci tudással is felvértezett vezetője, alelnöke képviselje, felügyelje, s ami talán a legfontosabb, segítse ezt az időszakot. Úgy látjuk, az első év eredményes volt, a terveink szerint alakult, a tőzsde új stratégiájának a megvalósítása pedig annak elfogadását követően rögtön meg is kezdődött.
Az építkezés első esztendeje sikereket hozott, beindultak azok a kedvező folyamatok, melyek reményeink szerint a következő éveket meghatározzák és pozitív irányba befolyásolják, így a fő tulajdonos úgy döntött, hogy részéről a szakmai felügyelet már nem indokolt. Lehetett számítani erre a döntésre, amely túlságosan nagy meglepetést nem okozott.
– Új seprű másként seper, tartja a mondás. Milyen terveket dédelget?
– A tavaly kialakított stratégia mentén haladok tovább, a folyamatosság tehát marad. Egyértelmű célkitűzés, hogy a BÉT betöltse katalizátor szerepét egyrészt a magyar gazdaságban, másrészt a hazai vállalati szektorban.
– S mitől lesz katalizátor a börze?
– A tőzsdének olyan folyamatokat kellett elindítania, amelyek elősegítik, hogy a hazai tőke- és részvénypiac egyre nagyobb fordulatszámon pörögjön, és amelyek beindítják a részvénypiaci kultúra fejlődését. Mind vállalati, mind pedig befektetési oldalon. Talán a stratégia konkrét elemeiben nagyobb hangsúlyt kapnak a kínálati oldali elemek, miszerint a cégek részvénypiaci kultúráját erősítsük. Elnökként természetesen azt kívánom elérni, azt tartom a feladatomnak, hogy az ötéves stratégia végére elérjük azokat a célokat, amelyeket 2016-ban kitűztünk magunknak.
– Időarányosan miként teljesülnek a tervek?
– Azt gondolom, jól állunk. A múlt esztendő az építkezés éve volt, nagyon sok új struktúrát kezdtünk el akkor kialakítani. Új együttműködések, partneri kapcsolatok kiépítésébe fogtunk bele nem csupán Magyarországon, hanem külföldön is. Bármely tőkepiac eredményes működésének alapja egy jól működő ökoszisztéma, hisz a környezetünkkel való teljes kapcsolatrendszer minden eleme azt hivatott segíteni, hogy a vállalkozások forráshoz jussanak, és növekedési stratégiájuk megvalósításához sikeresen tudjanak tőkét bevonni a piacokról. Bankok, befektetési szolgáltatók s egyéb szakértői tanácsadók az elemei ennek a sokszereplős rendszernek. Ezért is kiemelt jelentőségű az, hogy élő kapcsolat legyen a BÉT és az említett szereplők között.
– Ez mind szép, de mi valósult meg ebből a gyakorlatban?
– Az ökoszisztéma-építésnek fontos eleme volt az, hogy egy úgynevezett tőzsdei előszobát hozzunk létre vagy újítsunk meg más tartalommal. Ennek megvalósítása volt a Londoni Tőzsdecsoport által elindított ELITE Program: ilyen típusú partnerségi megállapodása más európai börzének nincs. Áprilisban már el is kezdődött ez a projekt, amelyben hét magyarországi vállalkozás vesz részt. A régióból egyébként 13 vállalkozás a szereplője ennek, vagyis döntően hazai cégek a résztvevői. Érdekesség, hogy köztük is többségben vannak a vidéki társaságok.
– Ötéves tervükben kiemelt szerepet szánnak az új tőzsdei kibocsátók megjelenésének is, méghozzá öt új IPO a feladvány évente átlagosan. Ezen a téren mit mutat a mérleg?
– Tavaly trendforduló volt, hiszen a 2015-ös helyzettel szemben, mikor is nem jelent meg új piaci szereplő a BÉT-en, 2016-ban két részvénykibocsátás is történt. Az Alteo és a Duna House novemberben lépett a magyar parkettre, emellett négy új kötvénykibocsátó is megjelent.
– Ez évre összejöhet a tavalyi teljesítmény, esetleg túl is szárnyalják?
– Nézze, folyamatban lévő üzleti megbeszélésekről nem árulhatok el információkat. Ám a 2016-os teljesítmény ismételt felmutatására megvan az esély. Az idén már megtörtént az első részvénykibocsátás, az UBM Holding részvényeivel márciustól lehet kereskedni. Annyit azért elárulhatok, hogy komoly szándékát jelezte már az első fél évben történő tőzsdei kibocsátásra egy privát tulajdonban lévő cég, és a második fél évben is tervezzük új vállalat bevezetését.
– Mit nyújtanak még az idén a hazai vállalkozásoknak?
– A tervek szerint elindítunk egy új pia-ci szegmenst, amely nagy növekedési potenciállal rendelkező kis- és közepes vállalkozásoknak nyújt majd testre szabott tőzsdei megjelenést, s várhatóan hónapokon belül megkezdi működését a 20 milliárd forintos tőkével felálló Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap is. Fontos, hogy a „junior” piacunk és az uniós forrás felhasználásával létrejövő alap indulását időben összehangoljuk, hiszen így a piacra lépő vállalatok egyúttal tőkéhez juthatnak az utóbbitól. Ezen túlmenően további EU-s forrásokról is tárgyalunk a kormányzattal, amelyek a tőzsdei megjelenést választó kkv-k számára lesznek elérhetők.
– Mekkora potenciált látnak bennük? A tőzsde azért mégsem a kkv-kra szabott létesítmény!
– A mi szűrőrendszerünkön keresztül 300 olyan hazai kis- és közepes vállalkozást azonosítottunk be, amely tőzsdeképes lehet. Eddig több mint száz céggel vettük fel a kapcsolatot, azért, hogy a tőzsdei jelenlétről, a tőkepiac adta lehetőségekről beszélgessünk velük. Azt tapasztaltuk, hogy a börzére lépést eddig nem fontolgató társaságok esetében leginkább az ismerethiány áll a háttérben akkor, amikor vállalatfinanszírozásban gondolkodnak, nem pedig az, hogy mennyire átlátható a céges működés, vagy épp mekkora költséggel is jár kimenni a részvényparkettre. Pedig 2020 után véget ér az olcsó pénzek korszaka. Most elsősorban az EU-s költségvetési periódus kifutására gondolhatunk, akkor a tőzsde hatékony eszköze lesz a tőke, a forrás piaci alapon történő bevonásának. A BÉT tehát egy valós finanszírozási alternatíva, és mi folyamatosan azon dolgozunk, hogy a tőzsdével és a tőkepiaccal kapcsolatos ismereteket minél több vállalatvezetőnek átadjuk.
– Csak hogy képben legyünk: honnét, milyen nemzetgazdasági területről érkezhetnének a tőzsdeképes cégek?
– Nagyon színes e vállalatok köre, azonban hangsúlyos a feldolgozóipari, exportáló vállalkozások aránya, és komoly növekedési erő rejlik bennük.
– S mi a helyzet a nagyvállalati szférával? Annak a képviselőit sem kellene elfelejteni?
– A tőzsdére alkalmas nagy cégek száma korlátos. Velük is egyedileg tárgyalunk, folyamatosak az egyeztetések. Elemezzük, vizsgáljuk a parkettre lépésük lehetőségeit.
– Eközben alacsony szinten áll a háztartások körében a részvénytartási hányad. Miért nem lépnek?
– A hazai megtakarítók konzervatívak, alacsony hányaddal finanszírozzák a reálgazdaságot vállalati kötvények vagy részvények vásárlásával. A magyar háztartások pénzügyi megtakarításai szépen nőttek az elmúlt években, azok összege 2016 végére elérte a 44 500 milliárd forintot, ebből 533 milliárd tőzsdei részvényekben található. Ez a mutató mindössze 1,2 százalékos, miközben a szomszédos Ausztriában 4 százalék, és Lengyelországban is eléri a 3 százalékot. Ezen is változtatni szeretnénk 2020-ig. Egyébként a tőzsdei likviditás negyedét adják a háztartások, szerepük tehát fontos. És miután a kamatkörnyezet régóta alacsony, számukra is nagyobb megtérüléssel járhat egy tőkepiaci befektetés, mint egy hagyományos bankbetéti konstrukció.
– Tavaly több jogszabályi változás is segítette a tőzsdézést. Várhatók-e újabb könnyítések?
– A BÉT vezetősége folytatja a kormányzattal való közös munkát, vagyis továbbvisszük a hazai tőkepiac szabályozói finomhangolását. Az idén is lesznek jogszabályi változások, az NGM-mel már lezártuk az ezzel kapcsolatos szakmai egyeztetést. Várhatóan még az Országgyűlés tavaszi ülésszakán jóváhagyják a döntéshozók a további módosításokat. Könnyíteni szeretnénk a tőzsdei bevezetéseket, s versenyképesebbé tennénk a jogszabályi környezetet.
– Alacsony szinten állunk a pénzügyi kultúra terén. Hogyan javít ezen a BÉT?
– A tőkepiaci edukáció részünkről misszió, vagyis az idén és a következő években is kiemelt terület marad az oktatás, folytatódik a lakosság számára az ingyenes és népszerű BÉT Akadémia. De gondolunk az iskolás korosztályra is; nemrég zárult a középiskolás tőzsdejátékunk, amelyre közel kétezer diák regisztrált.
– Egyelőre ugyanakkor továbbra is a külföldi befektetők vásárolják a hazai részvényeket. Velük hogyan ápolják a kapcsolatokat?
– Kibocsátói rendezvényeket szervezünk külföldön, olyan helyeken, amelyek tőkepiaci szempontból fontosak, mint például London vagy Párizs, avagy speciálisak számunkra, mint például Varsó. Kétségtelen, hogy promotálni kell a piacot, azonban most ennek nagyon jó a háttere: egyfelől Magyarország makrogazdasági teljesítménye is imponáló a befektetők számára, másfelől pedig a BUX tavaly történelmi rekordot döntött. Mind Európában, mind pedig globális megközelítésben a legjobban berobbanó piaci teljesítményt nyújtotta.