„Nem csak ráérzünk az ügyekre” - Interjú Kubatov Gáborral

Címlap
A legjobb kampány az elmúlt hét év kormányzati teljesítménye, ami persze nem volt hibátlan, de még mindig összehasonlíthatatlanul jobb, mint az előző kormányoké, elég csak a gazdasági adatokra, a megduplázott minimálbérre és a munkanélküliségi rátára nézni – mondta lapunknak a Fidesz alelnöke.

– Folytatja a munkát Fidesz-alelnökként a múlt heti kongresszusi felhatalmazás alapján. Változik valamit a kvázi pártigazgatói feladatköre?

– Az, hogy a kongresszuson újra alelnöknek választottak, számomra azt üzeni, hogy akik rólam döntöttek, elismerik a Fideszben mögöttem hagyott éveket és azt a szolgálatot, amit végeztem, hiszen ezt elsősorban nem munkának tartom, hanem tényleges megtisztelő szolgálatnak. Sok politikustársammal együtt részt vettünk a Fidesz szervezeti megújításában a 2000-es évek közepén, s Európa egyik legjobban működő – és talán nem hangzik szerénytelenségnek –, ha nem a legjobban szervezett pártja lettünk. Biztosan emlékeznek még arra, hogy a néhai Torgyán József azzal a jelzővel illetett minket, hogy a Fidesz egy üzenetrögzítős párt. Szerencsére ez már a múlt. Ma ott tartunk, hogy a Fidesz az egyetlen olyan párt Magyarországon, amelynek van önálló központi székháza. Ennek önmagában is van szimbolikája, nem mellesleg van országszerte 150, bárki  számára elérhető irodánk, irodavezetőkkel és nyitvatartással. Összehasonlításképpen: a Demokratikus Koalíció egy irodaházban bérel szobákat magának, az MSZP egy VII. kerületi gangos ház földszintjén tengődik a „központjában”, az egykori Köztársaság téri és Jókai utcai székházat már rég eladták. Nem mellesleg Gyurcsány kicsiben azt tette és teszi az MSZP-vel, mint nagyban az országgal: eladósította, anyagilag tönkretette, aztán vissza akar térni egyetlen lehetséges vezetőként a baloldalon és az országban is. A Jobbiknál sem jobb a helyzet, ők egy Villányi úti irodában dolgoznak, amelynek a tulajdoni viszonyai kérdésesek, nem tudni pontosan, Simicska felvásárolta-e az irodát a párttal együtt. A mai ellenzéki pártok – mint szellemi elődeik hajdan, a harmincas években – gyakorlatilag illegalitásba vonultak.

– A pártközpont léte nem csak szimbolikus jelentőségű? Nem a kormányban, illetve a frakcióban dőlnek el a dolgok?

– Amiről most beszélni fogok, azt manapság Európában furcsamód populizmusnak hívják, az én felfogásomban viszont ez a nagybetűs demokrácia. Az emberekkel való kapcsolattartás – nevezhetjük ezt „konzultációnak” is – szempontjából rendkívül fontos, hogy legyenek olyan helyek, ahol kapcsolatba tudnak velünk lépni. Viccesen azt is mondhatnám, hogy a 2000-es évek közepe óta a Fidesz konzultálva politizál. Nekünk mindenki véleménye számít, a segítő, támogató szavak éppúgy, mint az építő kritika, hazánk bármely pontján.

– Tehát az sem igaz, hogy a Fidesz csupán a közvélemény-kutatási adatokból politizál?

– Nézze, a közvélemény-kutatások eredményeinek a figyelemmel kísérése fontos, de a politika nem csupán erről szól. Kellenek hozzá a beszélgetések, találkozások és voltaképpen az ebből fakadó érzelmek is. Körülbelül egy hónapja, a mostani nemzeti konzultáció sikeressége érdekében a kormány tagjai országszerte fórumokon kampányolnak. Itt a miniszterek és az államtitkárok a migrációs kérdéseken túl közvetlenül beszámolnak a munkájukról, és azonnali visszajelzést kapnak arról, hogy a lakosok miként vélekednek a teljesítményükről. Tehát a politikánk alapja, hogy az emberekkel együtt döntsünk a hazánkat érintő legfontosabb kérdésekben, és nem csupán a közvélemény-kutatások által sugallt eredményekből építkezünk. Tehát nemcsak úgy „ráérzünk az ügyekre”, hanem a folyamatos kommunikációnak köszönhetően meg tudjuk különböztetni a lényegest a lényegtelentől. Eddig több mint húszezren vettek részt a fórumain-kon, és azt se felejtsük el: ma már képesek vagyunk arra, hogy hetek alatt eljussunk az ország több millió lakosához, hogy kikérjük a véleményüket a jövőnket meghatározó ügyekben.

– És ezért támadja önt leginkább az ellenzék? Hiszen azt mondják, a „Kubatov-listák” alapján önök be tudják azonosítani, ki a szavazójuk és ki nem az.

– Minden pártnak van adatbázisa, ez már jó ideje nem újdonság. Nincs ezzel semmi probléma, ha mindenki betartja az adatvédelmi törvényeket. Nyilvánvaló: az MSZP használt először ilyen rendszert a 2002-es országgyűlési választáson, ez volt a híres Medgyessy-levél. De ne legyünk naivak, azóta mindegyik párt a saját témájában tartott vagy tart aláírásgyűjtést, mint például az LMP Pakssal kapcsolatban. A Jobbik és a Momentum is aláírást gyűjt, s ezzel természetesen ők is közvetlenebb kapcsolatot tudnak kiépíteni a választókkal. A Fidesz jóvoltából folyamatosan elmondhatják az emberek a véleményüket hazánkról, az unióról vagy a brüsszeli politizálásról. Persze odaát emiatt egy picit duzzognak, de mi az „érted haragszom, nem ellened” elv jegyében gondolkodunk. Meggyőződésem: többek között ezért is Európában az egyik legnagyobb az uniós tagságunk támogatottsága, mintegy hetvenszázalékos. Ahol meg nem mondhatják ki az emberek a véleményüket a brüsszeli döntésekről, ott az unió támogatottsága visszaesik és „brexitek” születhetnek.

– Miben lesz más most a Fidesz kampánya, mint 2014-ben volt?

– A legjobb kampány az elmúlt hét év kormányzati teljesítménye, ami persze nem volt hibátlan, de még mindig összehasonlíthatatlanul jobb, mint az előző kormányoké, elég csak a gazdasági adatokra, a megduplázott minimálbérre és a munkanélküliségi rátára nézni. De az elmúlt évek döntő technikai átalakulása az internetes eszközök terén látható leginkább. A hírek a világhálónak köszönhetően gyorsabban terjednek, és mára eljutottunk odáig, hogy az internet lett az emberek elsődleges – bár még nem a leghitelesebb – tájékozódási formája. Ezért a kampányban mi is sokkal több energiát fordítunk majd az online térre.

– Ezeken a felületeken teljesen más a kommunikáció, mint például az írott sajtóban vagy az elektronikus médiában. Felkészültek erre?

– Az interneten legfőképp a gyorsaság számít. Gyorsnak kell lenned és hitelesnek. Értelmezési keret pillanatok alatt kialakul. Néhány órán belül olyan információmennyiség zúdulhat a befogadóra, hogy már az újságok másnap reggeli megjelenéséig kialakult véleménye van. Ennek izgalma az, hogy néhány perc alatt kell jó döntést hozni, nincs idő a hosszas mérlegelésre. A hatásmechanizmus tehát ezen a téren is megváltozott, ami szerintem jó dolog, mert sokkal őszintébbé teszi a politikát. A világháló ezenkívül rengeteg új és innovatív felületet biztosít, melyeket jól kell tudni használni.

– Ön szerint az ellenzék milyen szövetségkötésre törekszik a Fidesszel szemben?

– Célratörőre, és ezt szó szerint értem. Egy céljuk van, a hatalom megszerzése. Vona Gábor, a Jobbik elnöke például arra biztatja a szimpatizánsait, hogy minden egyéni körzetben a legesélyesebb ellenzéki jelöltre szavazzanak. Kire, a kommunista utódpárt indulójára vagy egy moszkovitára? Heller Ágnes, a balliberális oldal főideológusa meg arról diskurál, hogy a Jobbikkal össze kell fogni. Azokkal a jobbikosokkal, akik a Duna-parton beleköptek a holokauszt áldozatai előtt tisztelgő műalkotásba, a rakparti cipőkbe, vagy olyanokkal, akik az Országház ablakából hajigálják az uniós zászlót, vagy éppen nyilvánosan elégetik azt. Mindezektől függetlenül azt gondolom, hogy létrejöhet egy technikai együttműködés a baloldal és a Jobbik között, még akkor is, ha manapság ezt sokan politikai extremitásnak értékelik. Azért azt ne felejtsük el, hogy ez a fajta összejátszás már megtörtént 2015-ben a két időközi országgyűlési választáson, Veszprémben és Tapolcán, valamint több önkormányzati körzetben. Azóta is furdal a kíváncsiság, ez vajon hogy zajlott le: összeültek egy titkos szobában, vagy Vona Gábor felhívta Molnár Gyulát vagy Gyurcsány Ferencet, s megegyeztek, hogy nem támadják egymást, vagy valamelyik párt nem állít jelöltet, esetleg nem teljes erőbedobással kampányol? Ellenben szerintem a Fidesznek kiváló jelöltjei lesznek. A frakciónkban remek képviselőkkel dolgozom együtt, akik többségében jövőre ismét kérik a szavazók bizalmát. Szinte mindegyikük 2014-ben is megnyerte a választókerületét, tehát mi nem árulunk zsákbamacskát. Minden körzetben ismert és elismert politikusok a jelöltjeink, akik nagyon sokat tettek a térségükért.

– Mit tudnak tenni azért, hogy a szavazóik – látva a közvélemény-kutatási adatokat – ne kényelmesedjenek el, ne úgy vegyék, hogy nélkülük is biztos a Fidesz győzelme?

– Ahogy ezt a kérdést felteszi, az emberen egy pillanatra úrrá lesz egy rossz érzés, mert a polgári kormány hasonlóan jó kormányzati teljesítmény után szenvedett vereséget – mindösszesen egy százalékkal – 2002-ben. A győzelemhez elég lett volna minden szavazókörben csak négy vokssal többet kapni. Sokszor gondolok arra: ha visszamehetnénk az időben, a mostani szervezettségünkkel könnyedén le tudnánk dolgozni ezt a különbséget. Most viszont nem hibázhatunk akkorát, mint tizenöt éve, a tét is jóval nagyobb, mint akkor volt. Elsősorban nem az a kérdés, hogy baloldali vagy jobboldali kormánya lesz-e Magyarországnak 2018-ban, hanem az, hogy nálunk is elkezdődik-e egy olyan átalakulás, melyet Nyugat-Európában láthatunk, tapasztalunk, s megítélésem szerint visszafordíthatatlan folyamatokat indít el. Ennek elkerülése érdekében csak a Fideszre számíthatnak. A valódi kérdés az, hogy létrejön-e hazánkban is egy olyan kevert népességű társadalom, ahol az eddigi tapasztalatok alapján rosszabbodik a közbiztonság, elvész a nemzeti identitás, megváltozik a kultúránk és párhuzamos társadalmak jönnek létre. Ma az a helyzet, hogy a városainkban biztonságosabb az élet, mint egyes nyugat-európai városokban. És nemcsak a terrorveszélyről, hanem a mindennapi konfliktusokról beszélek, amelyek csak gyűlnek és gyűlnek a migránsok tömeges, kontrollt nélkülöző beengedése miatt. Elkeserítőnek tartom, hogy London polgármestere úgy vélekedik: a terrortámadások a nagyvárosok életének a részei. Ha mi ezt el tudjuk kerülni, egy olyan sziget leszünk Euró-pában, ahol egyszerűen jó élni, és ezt a helyzetet nem problémaként, hanem lehetőségként kell megélnünk. Ha más országok vezetői nem tiltakoznak, nem állnak ellen, az az ő dolguk, problémájuk. Ha úgy döntenek, hogy együtt akarnak élni a muszlim bevándorlókkal, hát tegyék. De ne kényszerítsék rá ezt azokra az országokra, akik ezt nem szeretnék.

– A kampányuk egyik központi témája lesz a Soros-terv. Mit jelképez Soros György?

– Ő a legismertebb megtestesítője annak a globalista elitnek, amelynek az európai nemzetállamok lebontása a legfőbb célja. Soros tehát koránt sincs egyedül, de ő nyíltan vállalja egy részét a nézeteinek.

– Térjünk rá a Ferencvárosi Torna Club ügyeire. A Debrecen elleni meccs szünetében történt lincselés és késelés után felmerül a kérdés: jó ötlet volt  visszaengedni a stadionba a korábbi B közép szurkolóit?

– Megrendítő, ami történt. Egy telt házas, remek hangulatú futballmérkőzés után sajnos nem a sportról 
beszélünk. Tönkretette húszezer ember boldogságát ötven rendbontó, akik verekedtek a stadionban, s ezzel kárt okoztak a Ferencvárosnak és az egyetemes magyar sportnak. Ez az ötven ember szervezetten, előre eltervezetten, váltóruhákkal felszerelkezve – közülük sokan ugyanolyan cipőt viselve –, maszkokban követte el ezt a köztörvényes bűncselekményt, ami teljesen távol áll a sporttól, a szurkolástól, a fanatizmustól és magától az egyesülettől is. A Fradi elnökeként azt várom el a hatóságoktól, hogy a lehető legszigorúbban járjanak el az ügy kivizsgálásánál. Mindenki, aki ebben érintett, legyen az felbujtó vagy végrehajtó, vagy csak olyan ember, aki becsempészte a váltóruhákat, legyen az nő vagy férfi, kapja meg a méltó büntetését. A klub a legmesszebbmenőkig segíti a hatóságok munkáját, és törekszik arra minden egyes jóérzésű szurkolóval, hogy ilyen még egyszer ne történhessen meg sem a lelátón, sem a pályán, semmilyen sporteseményen. Fontos eleme a szurkolásnak a fanatizmus, a mérkőzéseknek a pokoli hangulat, de ez nem társulhat semmilyen erőszakkal, sem fizikai, sem verbális formában.

NÉVJEGY
Budapesten született 1966. február 17-én. Nős, három gyermek édesapja
2014-ben újra megválasztották a Fradi elnökének, most pedig ismét Fidesz-alelnök lett. 2002 óta a párt
tagja. 2003-ban a soroksári Fidesz elnöke lett, majd 2007-től alelnöke, 2004-ben a párt elnöki megbízotti
koordinátora. 2006 óta parlamenti képviselő
2010-ben a Ferencvárosi Torna Club elnökségi tagjai közé választották, 2011 óta a klub elnöke, 2014-
ben újra megválasztották a posztra
2012-től a Budapesti Kommunikációs Főiskolán kommunikáció, médiatudomány, elektronikusmédia-elmélet és kritika szakirányon folytatott tanulmányokat. 2012-ben kommunikátori diplomát szerzett

Ezek is érdekelhetnek

További híreink