Nem azért dolgozom, mert muszáj

Címlap
Rambo; Terminátor; Die Hard; Elemi ösztön; Angyalszív; Total Recall; Vörös zsaru; Szabadság, szerelem; A miniszter félrelép. S aki összeköti e bombasikereket: a producer, Andy Vajna. A filmek mellett egyéb vállalkozásaiban sem vallott szégyent. Filmügyi kormánybiztosnak személyesen Orbán Viktor miniszterelnök kérte fel, akivel évtizedek óta baráti viszonyt ápol. Megvádolták, hogy a Fidesz-kormány kedvezményezettjeként lett a hazai kaszinóüzletág egyedüli birtokosa, holott engedélyét még az MSZP-kabinet újította meg. Ezekről és természetesen a feleségéről is beszélgettünk.

– Ugyanabban az utcában lakik, ahol gyermekkorában…

– Már nem. Korábban a Gellért-hegy tetején éltünk Dobó Katával, aki annyira nem szerette azt a lakást, hogy amíg én Amerikában voltam, ő kivette az Abos utca 21.-et, én pedig a 3.-ban nőttem fel. Érdekes volt visszatérni ötven év után oda, ahonnan elindultam.

– Sorsszerű volt?

– A sors diktálta, nem volt benne a kezünk.

– Az életét, a karrierjét is a sors diktálja, vagy ön irányítja?

– Én irányítom. Ha elhatározol valamit, amit meg akarsz csinálni, azután vársz a sorsra, nem biztos, hogy odamegy, ki tudja, merre jár éppen.

– Akkor azt is elhatározta, hogy a Los Angeles-i filmfőiskola után Hongkongba megy?

– Fiatalon kerestem, mi az, amit szeretnék csinálni és mi az, amiből meg tudok élni. Így jött a fodrászat. Ha tehetséges valaki, ezzel a mesterséggel bárhol a világon megélhet. Én tehetséges fodrász voltam. Aztán jött a parókakészítés ötlete. Hollywoodban borzasztó műhajat csináltak. Akkoriban két helyen gyártottak jó parókákat, Hongkongban és Kínában. Az előbbi helyre könnyebb volt eljutni.

– Hollywoodba sem lehetett nehezebb magyarként. A legenda szerint ott az a mondás járta: „Nem elég, ha magyar vagy, tehetségesnek is kell lenni.”

– Nem legenda, ezt George Cukor mondta, mert Hollywood hőskorában rengeteg magyar dolgozott odakint.

– Elképesztő sikerfilmek fűződnek az ön nevéhez. Az álomgyárhoz képest Magyarország nem kispálya?

– Nincs olyan, hogy kispálya. Egy új filmtámogatási rendszert bevezetni és működtetni nagyon nagy kihívás. Ez a rendszer áttekinthető, átlátszó, követhető a pénz útja. Nemhogy nem kispálya, nagypálya!

– Ennek a támogatási rendszernek elég sokan nem örültek…

– A közelebbi barátaim mind azt mondták: nem vagy normális, miért csinálod?

– Tényleg, miért csinálja?

– Próbálok valamit visszaadni Magyarországnak abból a sok mindenből, amit kaptam. A nyelv, az emlékek, minden, ami magyar, nekem nagyon sokat jelent. És mi mással tudnám viszonozni, mint a szakmámmal, hogy létrehozok egy rendszert, amelyben az eltervezett filmek meg is valósulnak? Gondoltam, ha sikerül, akkor azok, akik nem örültek, szintén élvezhetik az eredményeit.

– Nálunk jobban betartanak egymásnak az emberek, mint külföldön?

– Megértettem a koncepciójukat: idejön Hollywoodból egy sikeres valaki, és itt elkezdi diktálni a kultúrát. De tetszik vagy sem, a filmkészítés rendszere a világon mindenhol ugyanúgy működik. Ezért nem foglalkoztam a kritikákkal, hanem kidolgoztam a struktúrát, amelyben a rendezők, az írók, a színészek érvényesülhetnek.

– Hogy jött a felkérés?

– Régről ismerem a miniszterelnököt, aki tiszteli a munkásságomat, a kint elért eredményeimet. Mivel a filmes szakma teljes káoszban volt Magyarországon, megkérdezte, volna-e kedvem rendbe tenni. Természetesen igent mondtam.

– Megismerkedésük óta sokat változott Orbán Viktor?

– Nekem húsz éve és most is nagyon pozitív tapasztalataim voltak, vannak vele. Én is nagyon tisztelem az ő munkásságát.

– Hát, nemzetközi szinten ezzel a tisztelettel a kisebbséghez tartozik…

– Nem vagyok otthon a politikában, de úgy érzem, az illegális migráció elleni intézkedései korrektek. Sokan követik Európában, csak nem mondják ki. Magyarországon biztonságban, nyugalomban élhetnek az emberek. Angliában, Franciaországban vagy Belgiumban félve sétálnak az utcákon, lesik, nem történik-e valami borzalom.

– Orbán Viktorhoz hasonlóan Donald Trump is kap eleget.

– Most jóváhagyták a beutazási tilalmat. Az a helyzet, ha az ember túl elöl jár, azt a világ furcsállja, de aztán beéri.

– Azt nem furcsállja, hogy a sztárok, akikkel dolgozott, mind Trump-ellenesek?

– Hollywood a világ legbolondabb helye. A demokraták elvesztették a választást, erre elkezdtek tüntetni a demokrácia ellen. A liberális újságírók annyira biztosra vették Hillary Clinton győzelmét, hogy amikor veszített, az emberek nem hitték el.

– Volt olyan filmsztár, aki egyenesen Trump meggyilkolására buzdított…

– Mindenki híres vagy még híresebb akar lenni tizenöt percre.

– Önhöz hasonlóan Orbán Viktornak is számos ellenlábasa akad, ráadásul neki Európa-szerte.

– A miniszterelnöknek van egy ví-ziója, azt próbálja megvalósítani. Utat mutat. Lehet, hogy nem minden tökéletes száz százalékig, de az irány jó, és ez jó Magyarországnak. Nem lehet nem észrevenni, milyen sokat változott Budapest az utóbbi négy-öt évben. Például szuperprodukciókat rendszeresen járnak ide forgatni. Stallone a Rambo miatt nem volt hajlandó Thaiföldre utazni, Mexikóban dolgoztunk. Magyarországra viszont nemcsak eljönnek, de vissza is járnak. A színészek, a rendezők, a producerek egyaránt.

– Ebben mennyi a szerepe?

– Én vagyok a bébiszitterük.

– Ha jó az orbáni vízió, akkor 2018-ban is bizalmat kap?

– Nagy a lehetősége, de meglátjuk, hogy döntenek a választók.

– Sok sikert tudhat a háta mögött. Mit gondol, vajon egy kis ország eredménye min múlhat? Mi kell ahhoz, hogy jó véleménnyel legyenek rólunk?

– Ezt mi elértük a filmszakmában. Öt évvel ezelőtt Cannes-ban rég elfelejtették a magyar filmet, amely annak idején hatalmas sikereket aratott. Az idén mindenki rólunk beszélt. Ráadásul el is adtunk alkotásokat, amivel eddig senki sem foglalkozott. A tett a fontos. Minden területen hasonlóan jó eredményeket lehet elérni, csak ki kell választani a megfelelő embereket, akik ezt véghez viszik.

– A Saul fia példátlan sikerére számított?

– Nem. Amikor bekerült az öt Oscar-esélyes közé, akkor erősen imádkoztam. Aztán jött a Mindenki. Azon megdöbbentem, hogy egymás után kétszer Oscar-díjat nyertünk.

– Orbán Viktor telefonált?

– Gratulált az eredményekhez.

– A sikerek óta engedett a filmes szakma nyomása?

– Még mindenkinek akad tanulnivalója. Nekem is. Félúton vagyunk.

– Úton-útfélen bizonyos alkotók nyilatkozataikban elég csúnyán fogalmaznak a hazájukkal kapcsolatban.

– Azt szoktam mondani: rendben, hogy van politikai véleményed, de az nincs rendben, hogy a pénzt elfogadod, aztán szidod az államot. Akkor ne fogadd el az állami támogatást, ezzel is tiltakozz a rendszer ellen. Ők ugyanúgy kihasználják a tizenöt perc hírnevet, mint hollywoodi kollégáik.

– Azért csak történt valami változás?

– Eleinte mindenkit zavart, hogy itt vagyok, most mindenki aggódik, hogy elmegyek.

– A vitathatatlan sikerei miatt?

– Nem az én sikereim. A Nemzeti Filmalap egy támogató szervezet. Mi nem kezdeményezünk, a beérkezett forgatókönyvekből válogatunk. Az idén arra koncentráltunk, hogy visszacsábítsuk a nézőket a moziba. Ez a Kincsemmel és a Brazilokkal sikerült. Egy új filmmel még ebben az évben elérjük azt a nézőszámot, amelyet már nagyon régen nem.

– Mennyi az?

– Nem mondom meg, babonából.

– A legnézettebb filmek még mindig az önéi, A miniszter félrelép és a Szabadság, szerelem.

– Szomorú, hogy azóta sem haladta meg senki azokat a nézőszámokat. A miniszter félrelépett című filmet több mint 700 ezren látták. Ráadásul a Miniszter fogadásból született. Akkoriban a magyar filmek maximum 30 ezer nézőt hoztak. Návai Anikó azt mondta, fogadjunk, hogy nem tudok olyan mozit csinálni, amely ezt túllépi. Fogadtunk egy vacsorában. Anikó vitt el a József Attila Színházba A miniszter félrelépre. Előadás után együtt vacsoráztunk Kern Andrással és Koltai Róberttel. Mindkettőjüknél volt egy-egy forgatókönyv. Felvetettem: itt ez a sikeres Ray Cooney-előadás, miért nem ezt filmesítik meg? Még aznap este megvettem a jogokat.

– A Kincsem hány nézőnél tart?

– Négyszázezer fölött. Bízom abban, hogy hasonló siker lesz a jövőben is.

– És a Puskás-film?

– Az magánfinanszírozású nemzetközi produkció lesz külföldi rendezővel és főszereplőkkel. Producerként próbálom úgy feldolgozni a témát, hogy képes legyen átlépni az országhatárt.

– Maradva itthon, 1996-ban pályázott a két kereskedelmi csatorna egyikére…

– Meg is nyertem.

– Furcsamód mégis az RTL Klubot nézhetjük, nem a TV3-at. Bosszúból vette meg a TV2-t, hogy visszavágjon?

– Dehogy! Láttam, hogy a TV2 a tönkremenetel határán állt. Úgy gondoltam, tudnánk építeni egy sikeres, nyereséges csatornát. Az RTL és a TV2 Csoport között átvételkor a különbség 9,8 százalékpont volt, ez 2,7-re csökkent a múlt hónapban. Jövőre egálban leszünk. Aztán meglátjuk, én optimista vagyok…

– Ezt nem adták ingyen. Komoly veszteségei voltak.

– Voltak. A terv: úgy számolok, hogy két-három év múlva nyereségesek leszünk.

– A pénzen kívül, a nézővadászat érdekében, mindenféle ízlésromboló műsorokat kell bevetni…

– Ezek a produkciók külföldről jöttek. Skandináviából és Izraelből vették a legtöbb licencet. Az én törekvésem, hogy értelmes módon szórakoztassunk. Egy év nem volt elég arra, hogy olyan programokat fejlesszünk, amelyekre igazán büszkék lehetünk. A lyukakat igyekeztünk betömködni. Már dolgozunk a saját gyártású műsorokon, de idő kell az eredményekhez.

– Milyen saját produkciókra számítsunk?

– Olyan sorozatokra, amilyeneket Magyarországon nem csinálnak. Például történelmiekre. Mondjuk Mátyás királyról. Még ki kell dolgozni, hogyan tudjuk televízióra vinni anélkül, hogy tönkremennénk. De ha megcsináljuk, azt jó színvonalon kell tennünk, példa erre a Trónok harca.

– Jó ötlet volt az egykori RTL-vezetőt, Dirk Gerkenst felkérni vezérigazgatónak?

– A legjobb. Ő is bizonyítani akar, miután nem békével vált meg az RTL-től.

– Ugye, hogy bosszú?!

– Nem bosszú, bebizonyítjuk, hogy jobbak vagyunk.

– Tévéje még az út elején jár, és máris belevágott a rádiózásba.

– A kettő támogatja egymást.

– Van még lehetőség a rádiózásban? Nem lett háttérműfaj?

– A nulláról kezdtük a Rádió 1-et. Mára több mint egymillióan hallgatják naponta, pedig nem vagyunk országos csatorna.

– Azt mondta, nem országos csatorna, ugyanakkor több vidéki adóval kötöttek szerződést.

– Próbálunk terjeszkedni. Nálunk jelentkeznek a vidéki csatornák, és mi mint terméket adjuk el a Rádió 1 programját, ezzel segítve őket például hirdetésekhez.

– Ha már szépen sorra vettük a hazai érdekeltségeit, ne menjünk el a kaszinóbiznisz mellett sem.

– Huszonhét éve működik kaszinóm Magyarországon. Először kettő üzemelt. Akkor összesen körülbelül tíz volt Budapesten. Mi több adót fizettünk az első évben, mint a többi együttvéve. Vélhetőleg a politikusok rájöttek, hogy azok nem teljesen tisztán működtek, így amikor meg kellett újítani az engedélyeket, azonnal megkaptuk. Jelzem, akkor az MSZP kormányzott. Mi voltunk a legjobbak, és ez ma is így van.

– És az egyetlenek.

– Ugyan már! Öt budapesti kaszinóra van engedélyem az országban lévő tizenegy közül.

– A közelmúltban beindították az online kaszinójukat. Egyedüliként. Azt mondja, ez sem monopólium?

– Az összes engedéllyel működő intézmény beindíthatta volna az online üzletágát, de csak mi tettük meg. Most az illegális kaszinókkal versenyzünk, ami borzasztó. A Vegas.hu biztonságos, megfelel a legszigorúbb játékos- és adatvédelmi előírásoknak, s csak 18 éven felüliek játszhatnak. Az illegális oldalakat viszont senki sem ellenőrzi, és persze adót sem fizetnek.

– Felesége, Vajna Tímea ugyancsak vállalkozó kedvű. Szokott tippeket adni neki?

– Elfogadják a feleségek férjüktől a tippeket? Ha kérdez, szívesen segítek.

– És kérdez?

– Néha. Van, amit elfogad, van, amit nem.

– Anyagilag támogatja?

– Természetesen, hiszen a feleségem.

– Ő elég aktívan részt vesz az internetes közösségi életben, ahol megmutatja, milyen jólétben élnek, ami sokakat irritál.

– Ahányat irritál, annyi imádja. Ebbe én nem szólok bele. Úgyis hiába tenném. Három-négy évtizede alapoztam meg azt az életformát, ahogy most élünk. A hollywoodi filmekkel kerestem meg a hozzávalót. Büszke vagyok, hogy ilyen körülmények között élhetünk. Én nem azért dolgozom, mert muszáj, hanem mert élvezem. Ha az emberek ezt el tudják érni, akkor boldogok lesznek.

 

Névjegy

  • 1944-ben született, 1956-ban hagyta el Magyarországot.
  • Az Egyesült Államokban telepedett le, Los Angelesben járt filmfőiskolára.
  • Volt fodrász és parókakészítő Hongkongban, mielőtt Mario Kassarral megalapította filmes cégét.
  • A rendszerváltást követően tért haza, nem üres kézzel: hozta az Evita című szuperprodukciót Madonnával.
  • A film mellett belevágott a hazai kaszinóüzletbe.
  • Az etyeki Korda Filmstúdió egyik tulajdonosa, érdekeltségébe tartozik a TV2 Csoport és a Rádió 1.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink