– Össze szokták keverni Illés Zoltán környezetvédelmi politikussal?
– Hogyne, pedig ezzel a névvel más is dolgozik az üzleti szférában. Ráadásul akkor, amikor a főváros hatodik kerületében éltem, rendszeresen fel is hívtak telefonon, keresték a képviselőt. Sőt, még Moszkvában is előfordult, hogy összecseréltek bennünket. Ma már ez nem jellemző.
– Apropó, Moszkva. Vezető bankárként dolgozott az orosz fővárosban. Milyen benyomásokat szerzett? Sokan ma is tartanak az oroszoktól.
– Valóban sokaknak van sztereotípiá-ja róluk, az országról, ott élve azonban egészen más minden. Például a moszkvaiak úgy tartják, nincs hideg, csak rossz öltözet. Higgyék el: télen, mínusz húsz fokban a legszebb az ég színe. Az oroszok tudatosak, célorientáltak, miközben olyanok, mint a kókuszdió: kívülről ugyan kemények, de ha az ember áthatol ezen a héjon, akkor nagyon is barátságosak. Sőt, bizonyos idő után a barátság örökre szól. Szemben például az angolszászokkal, akiket talán a barackhoz lehet hasonlítani: könnyű kapcsolatot létesíteni velük, de igazi barátságot nehéz elérni náluk.
– Na és a „méretek”?
– A hazai viszonyokhoz képest elképesztőek. Például egy nyolcórás repülőút után még mindig ugyanabban az országban vagyunk, és ezt képzeljük el úgy, hogy az OTP oroszországi leányvállalatának a vezérigazgatójaként kétszáz bankfiók és 35 000 értékesítési pont tartozott hozzám, s ezek tizenegy időzónában voltak.
– Egyébként miért adta fel pénzügyes múltját, hogy került a posta élére? Mik a céljai?
– Két évtizedig dolgoztam a pénzügyi szférában, bankoknál vezetői beosztásokban. Hogy csak az utóbbit említsem, Oroszországban vezettem egy a Magyar Postánál lényegesen nagyobb méretű bankhálózatot (OTP Oroszország – a szerk.), ráadásul ott is kifejezetten átpozicionálás volt a feladatom. Ezt követően épp az Insead kétéves Executive MBA-képzését fejeztem be, amikor jött a felkérés. A posta számomra kihívást jelentett, és a logisztika mint iparág nagyon vonzott. Természetesen „pénzügyi rész” a mostani munkámban is van. Célom, hogy piaci szemléletet vigyek az intézmény működésébe. Hatékony és eredményes állami vállalat kialakítására kaptam felhatalmazást. Jelenleg már zajlik az átalakítás, a jóváhagyott stratégia mentén. Hatékonyság, ügyfél-elégedettség és a keleti nyitás is szerepel benne.
– Szép kulcsszavak, de pillanatnyilag mire fókuszálnak?
– Modern vállalatként lépést kell tartanunk a digitális világgal, ehhez pedig jelentős logisztikai fejlesztéseket kell végrehajtanunk. A lényeg persze a hatékonyságban rejlik. Kiemelném, hogy a Magyar Posta 150 éves cég, 32 000 munkavállalót foglalkoztat, 200 milliárd forintos forgalmat elérő társaság hozzávetőleg 1300 termékkel, szolgáltatással. Ez azt is jelenti, hogy jobban lehet benne bízni, mint egy ma megjelenő „internetalapú” vállalkozásban. Ugyanakkor proaktívnak is kell lennünk a jövőt illetően. A stratégia középpontjában természetesen az ügyfél áll, a szolgáltatási színvonal emelése.
– Ha már a digitalizációt említi: az internet világában szükség van egyáltalán a Magyar Postára?
– Sokan jósolták már, hogy a cégre nem lesz szükség, pont az internet miatt,
az e-mailek világában. Ezzel szemben a csomagforgalom évről évre drasztikusan nő (szintén a világháló miatt), és a pénzforgalmi szolgáltatások iránt is nagy az érdeklődés. Klassz dolog az e-kereskedelem, de a termékeket valakinek ki kell szállítani. Kétségtelen, hogy a levelek mennyisége csökkent, de ha jól reagálunk a változásokra, akkor a technológiai fejlődés nemhogy nem teszi feleslegessé a vállalatot, hanem tovább erősíti a gazdaságban és a társadalomban betöltött funkcióját. Ne feledjük, postásnak lenni a különböző településeken nem pusztán egy állás, hanem bizalmi kérdés is.
– Sokaknak a postáról a tavalyi, karácsonyi „lefagyás” is eszükbe jut: mivel magyarázza az akkori kaotikus állapotokat?
– Nem magyarázkodom, az az időszak komoly kihívás volt. Sokan nem tudják, de a postának évente két olyan időszaka van, amikor is a napi küldeményvolumen akár kétszer akkora is lehet, mint máskor – az egyik a karácsony, a másik a húsvét. Tavaly a csúcsidőszakot jelentő november közepétől, a mindenki által jól ismert Black Fridaytől a december végéig tartó időszakban 30 százalékkal több csomagot kezelt a társaság, mint az azt megelőző év ugyanezen időszakában. Itt érdemes kitérni arra, hogy 2004 óta nem történtek érdemi fejlesztések a logisztikai központban és a gépsoron. Amit nem bír a gép, azt emberi erőforrással pótoljuk, ami a tavalyi karácsonyi időszakban még mindig kevés volt. Az sem titok, hogy a munkaerőhiány számunkra is gondot okoz. Ugyanakkor azt kell mondjam: a múlt év végi drasztikus volumenemelkedés nem okozott káoszt: a küldemények 90 százaléka annak rendje s módja szerint érkezett meg az érintettekhez, csak a maradék 10 százalék is sok. A csomagok többsége nagy gép volt, hűtő, televízió, ami nagyobb kapacitást igényel, és mindezeket tetézte az európai pilótasztrájk, amely miatt kiszámíthatatlanul érkeztek meg a szállítmányok.
– Garanciát vállal arra, hogy a múlt év végi mizéria nem fordul elő újból?
– Mindent megteszünk, hogy felkészüljünk a csúcsidőszakra. Átmeneti feldolgozóhelyeket, elosztóközpontokat alakítunk ki, bővítjük a csomagpontok számát, hogy csökkentsük a kockázatokat, a nagy webshopokkal partneri viszonyt alakítottunk ki, hogy az akciókról előre értesüljünk, úgy, hogy kalkulálni tudjuk a rendelések mennyiségét és információink legyenek a várható csomagméretekről. Ezek az intézkedések már most húsvétkor is éltek, és zökkenőmentes volt az ünnep. Hosszabb távon azonban egy új, a jelenleginél nagyobb és korszerűbb logisztikai központra lesz szükség, amelynek megkezdjük a kialakítását. Gondoljunk csak bele: például az elektronikus kereskedelem forgalma az elmúlt időszakban évente két számjegyű bővülést produkált, ami már önmagában is fejlesztéseket követel.
– Országos munkaerőhiány van, továbbá bérfeszültség: hogyan kezelik a problémát, amely nyilvánvalóan a postánál is jelentkezik?
– A következő három év leforgása alatt 32 százalékkal emelkedik a dolgozók bére: ez nem pusztán az állami cégek körében, hanem még a versenyszférában is talán a legnagyobb növekedési ütem. Konkrétabban: az idén a munkavállalóknak a fizetése 14 százalékkal nőtt, jövőre 12, 2019-ben pedig 6 százalékos lesz az emelkedés mértéke. Hiszem és vallom, hogy a Magyar Posta ereje a dolgozókban, az ő erejükben rejlik. Az említett béremelési ütem a mindennapokban is érezhető lesz, sőt akadnak olyan területek – például a logisztika –, ahol az idei átlagnál is nagyobb lesz a növekedés mértéke, hiszen 14 helyett eléri a 25 százalékot.
– Ezek a számok mind szépek százalékban. De mi a helyzet forintban számolva?
– A múlt évben megközelítette a bruttó 222 ezret az átlagkereset a postánál, a bérmegállapodást követően pedig már az idei első fél évben mintegy bruttó 245 ezer forintra emelkedett az átlagos fizetés, ami több mint 12 százalékos növekedést jelent a 2016-os évet alapul véve. Terveink szerint 2019-ben már eléri a 300 ezret a havi bruttó jövedelem. De szerintem ma az is vonzó, hogy a Magyar Posta egy stabil munkahely, fejlődési, előrelépési lehetőséggel.
– A fentebb említett stratégia alapján úgy tűnik, hosszabb távra tervez a cégnél. Pedig egy-egy állami vezetői megbízatás nem éppen erről híres.
– A célom az, hogy hatékonyan működő intézmény legyen a Magyar Posta, az átalakulásokhoz, a változásokhoz pedig idő kell. A stratégiai tervezésnek mindig hosszú időre kell szólnia.
– Van-e olyan nyugat-európai példa – a német vagy az osztrák posta –, amely királyi útnak bizonyulhat, vagyis le lehet koppintani a működést, a jogszabályi hátteret?
– Nincs ilyen. Akadnak ugyan jó példák a működésre, a hatékonyságra, de száz százalékban lemásolni másokat nem érdemes, minden országnak vannak sajátosságai, amelyekre egyedi megoldás kell.
– A hírek szerint a kistelepülési takarékokból posták lesznek, miután a jogszabályi háttér lehetővé teszi, hogy pénzügyi intézmények is működhessenek ekként. Ennek azért örülhet, miután önt erősíti!
– Megnézzük, hogy miként lehet a jövőben a posták és a takarékok között kihasználni a szinergiákat. A kisebb településeken vizsgáljuk a posták optimális működését.
– Állami menedzserként támogatja, hogy a cég a Budapesti Értéktőzsdére menjen?
– A tulajdonos, azaz a magyar állam dolga meghozni ilyen jellegű döntéseket. Én a Magyar Posta átalakítására kaptam feladatot. Az én dolgom a vállalat modernizációja, versenyképessé tétele.
Névjegy
- 44 éves házas, két lánygyermek édesapja.
- Közgazdasz, a PSZF-en végzett. MBA: Insead.
- Pályafutását a K&H Bankban kezdte 2000 és 2002 között ő irányította az ABN Amro Bank és K&H Bank egyesülését, majd a fúziót követően 2005-ig a lakossági értékesítési üzletág igazgatója volt.
- 2006-tól az OTP lakossági igazgatóságának vezetője lett, ahol 9 országra kiterjedően irányította és felügyelte a bank lakossági termékeit és szolgáltatásait.
- 2007–2014 között az OTP Bank oroszországi leányvállalatának igazgatósági tagja, 2012–2013-ban vezérigazgatója.
