– Milyen helyzetben van a takarékszektor? S mi indokolta a napokban elfogadott stratégia kidolgozását?
– Ahogy mondani szokás, két sapkát hordok egyszerre, vagyis két perspektívából is láthatom a takarékszektor piaci helyzetét: a TakarékBank vezetőjeként a csoport szintjéről és egy takarékszövetkezet irányítójaként a takarékok, az ügyfelek szemszögéből is. Az elmúlt években óriási munkát végeztünk. Egységesítettük a szabályozásunkat, az informatikai rendszerünk alapjait, az arculatunkat és a márkanevünket, létrehoztuk a kockázatok központi mérési és kezelési rendszerét. Sikeresen végigvittük a takarékok országos fúzióit, integráltuk a korábbi FHB Bankcsoportot, átalakítottuk a Takarék Csoport központi szervezeteit. Eközben az összes hitelpiaci szegmensben növeltük a részesedésünket, s olyan új, innovatív termékeket vezettünk be, mint a Takarék-busz vagy a digitális bankfiók. De minden erőfeszítésünk és eredményünk ellenére még mindig jelentős piaci hátrányban vagyunk, nagy költségaránnyal és kis nyereséggel működünk, ráadásul a piaci környezet is jelentősen változik.
– Úgy gondolja, hogy az ügyfelek szemszögéből is átjött már, hogy egy csoportot alkotnak a takarékok?
– Az ügyfelek szemszögéből még nem nagyon látszik, hogy mi egy csoportot alkotunk. A többség számára a takarékok még mindig különálló, viszonylag kis pénzintézetek, amelyek egymástól eltérő termékeket és szolgáltatásokat kínálnak, más-más feltételek mellett. Ahány ház, annyi szokás. Gyakorlatilag semmi átjárás nincs közöttük, az egyik takarék ügyfele nem tud egy másikban ügyeket intézni. Egy borsodi építési vállalkozó vagy egy nógrádi lakos például nem tudja a saját folyószámláját, bankkártyáját, hitel- és egyéb banki ügyeit kezelni sehol másutt, csak a saját takarékjában, Borsodban vagy Nógrád megyében. Hiába van csoportszinten több mint ezer fiókunk, több, mint az összes pénzintézetnek együttvéve, ha ezek túlnyomó részét az ügyfeleink nem tudják használni.
– Mit tesznek azért, hogy egységes legyen az összkép?
– Nincs más hátra, mint előre. Az év elején több körben egyeztettünk a takarékok vezetőivel, és arra jutottunk, hogy gyökeres szerkezeti átalakulásra van szükség. Eldöntöttük, hogy egy olyan korszerű rendszert hozunk létre, amely jóval hatékonyabb működést biztosít számunkra, és lehetővé teszi, hogy az ügyfeleink bárhol az országban, bármely takarékfiókban bármilyen ügyüket el tudják intézni. Termékeinket és szolgáltatásainkat megújítjuk, s olyan valós, tipikus családi vagy generációs élethelyzetekhez igazítjuk, mint például a vállalkozások indítása és menedzselése, az esküvő, a gyerekvállalás, a továbbtanulás vagy az ösztöndíj. Aktívan beszállunk a digitalizációba, nyitunk a fővárosi és városi lakosok, a fiatalok felé is. Tovább erősítjük a jelenlétünket a kkv-k körében, valamint az agráriumban, segítjük a helyi közösségeket, például a helyi vállalkozók közötti együttműködések felkarolásával. Röviden: a helyben élő generációk és közösségek bankjává válunk, függetlenül attól, hogy az adott család, vállalkozás, közösség Budapesten, Pécsett vagy Balatonfüreden működik. Erről szól a stratégiánk, amelyet közel fél év alatt, az összes takarék részvételével dolgoztunk ki.
– Mikorra és hogyan alakul át a szervezet?
– A fúziós folyamatot tovább folytatjuk, ennek végső állomásaként a jelenlegi takarékok 2020-ig több lépcsőben egyetlen nagy országos bankban egyesülnek. Ez azt jelenti, hogy a tucatnyi eltérő takarék helyét egyetlen, egységes elveken működő, ízig-vérig modern, univerzális bank veszi át, amelynek a fiókjai szerte az országban megtalálhatók. Azonos elvek és szabályok mentén, egységes informatikai háttérrel és arculattal, marketing- és értékesítési tevékenységgel működünk majd az országban mindenhol, megszüntetjük a párhuzamosságokat, kiküszöböljük a redundanciákból fakadó jelentős költségeket. Bárhol az országban, bármelyik takarékfiókban egységes, korszerű és versenyképes termékeket kínálunk majd az ügyfeleinknek, a Takarék Csoportban rejlő szinergiák hatékony kihasználásával.
– Áldozatokkal is jár az egységesülés? Fiókokat is bezárnak majd?
– A fiókhálózatot szintén korszerűsítenünk kell, úgy, hogy valamennyi fiókunkban, az ország bármely pontján minden ügyfelünket képesek legyünk kiszolgálni. Ez három dolgot jelent. Egyrészt a fiókhálózatunkban jelentős beruházásokat szükséges végrehajtanunk, de csak ott, ahol a befektetés meg is térül majd. Tehát fiókokat fejlesztünk. Másrészt megkerülhetetlen a jelenlegi struktúra észszerűsítése. Az országban a Takarék Csoportnak van messze a legkiterjedtebb fiókhálózata, és ez így is marad. De vannak olyan kirendeltségeink is, amelyek elnéptelenedett falvakban találhatók, alig használják őket, krónikusan veszteségesek, fizikai állagukban erősen leromlottak. A takarékok átlagos vesztesége országosan közel hétmilliárd forint a rossz költséghatékonysággal üzemelő fiókok fenntartása miatt. Nehéz döntés ez, mert tudjuk, milyen problémát jelent ez a helyi lakosság számára. Épp ezért a kieső kirendeltségeket igyekszünk más eszközökkel pótolni, digitális csatornáinkon, netes bankolással, mobilapplikációnkon. Mivel több településen postai szolgáltatások is elérhetők, így a lakosok a készpénzfelvételt is helyben meg tudják oldani. És továbbfejlesztjük a hazai piacon egyedülálló mobilbankfiók-hálózatunkat, hogy kiszolgáljuk azoknak a kicsi, távoli településeknek a lakosait, ahol egyáltalán nincsenek jelen pénzintézetek.
– Lesznek-e új tulajdonosai az univerzális kereskedelmi banknak?
– A tervezett átalakulások nem érintik a Takarék Csoport tulajdonosi összetételét. A birtokosok alapvetően ugyanazok maradnak, azaz a szövetkezeti hitelintézetek tulajdonosai, részjegyesei, a Magyar Posta, a TakarékBank és a Takarék Jelzálogbank, ez utóbbin keresztül tehát a tőzsdei kisbefektetők is. Vagyis mindenki, aki bízik bennünk és velünk tart.
– Miként reagálnak a takarékok a tervezett fúziókra?
– Mindannyian tudjuk, hogy fordulóponthoz érkeztünk. Megértettük, hogy az egyesülési folyamat folytatásának, az országos fúziónak nincs észszerű piaci alternatívája. Az egységes termékpaletta, működés, valamint a párhuzamosságokból adódó többletköltségek lefaragása elengedhetetlen feltétele versenyképességünk erősítésének, nyereséges működésünknek. Ez a fejlődés záloga. Ezt követeli a piac logikája, s ezt támasztják alá az eddig lezajlott egyesülések, valamint a takarékok nemzetközi tapasztalatai. Az új stratégia kidolgozásában minden takarék részt vett, komolyabb alternatív javaslat fel sem merült az anyag összeállításának közel fél éve alatt, és a TakarékBank közgyűlése is elfogadta azt.
– Beépítettek-e a stratégiájukba nemzetközi tapasztalatokat? Létezik-e királyi út?
– A tervek elkészítésekor a nyugat-európai szövetkezeti rendszereket, főleg a holland és finn tapasztalatokat tanulmányoztuk. Ezek az országok már évekkel ezelőtt megtették azokat a lépéseket, amelyekkel otthon, sőt a nemzetközi piacokon is vezető pénzintézetekké váltak. Sokat tanultunk tőlük, és mint kiderült, Németországban is hasonló folyamatok indultak el, lehet, hogy a mi utunkat követve. Néhány éve a holland takarékszövetkezeti szektorban is hasonló fúziók mentek végbe. Ott a takarékok és a központi Rabobank egyesüléséből 2016-tól jött létre a szövetkezeti Rabobank, amelybe a helyi takarékok a tőkéjüket vitték magukkal. Cserébe szavazati jogot kaptak, amelynek aránya attól függ, mennyivel járultak hozzá az egyesült pénzintézet tőkéjéhez. A fúzióval az egyes takarékok részjegyesei, dolgozói és alkalmazottai a Rabobank részjegyesei, illetve dolgozói és alkalmazottai lettek. Az összeolvadással a pénzintézetnek egy mérlege és eredménykimutatása van, egyetlen banki működési engedéllyel rendelkezik.
– Nem jelentik a fentiek a szövetkezeti jelleg, a takarékhagyományok feladását?
– Egyáltalán nem. Kutyás emberként a hűséget az egyik legfontosabb értéknek tartom. Meg fogjuk őrizni a takarékszövetkezeti hagyományokat, de egyben korszerűsítjük is azokat. Egy szövetkezeti eszmék mentén szerveződő, egy licenc használatával működő, integrált kereskedelmi bankot hozunk létre. Azon dolgozunk, hogy megőrizzük, bővítsük több tízezer fős taglétszámunkat. De itt a hagyományos értékeink korszerűsítése is fontos. Továbbra is jól ismerjük a hazai piac működését, elérhetők leszünk az országban mindenhol, jó személyes, már-már családias kapcsolatot ápolunk az ügyfeleinkkel. Ám szeretnénk a generációk és közösségek bankja is maradni, megszólítani a fiatalabb, városi lakosokat, innovatív, professzionális termékeket és szolgáltatásokat kínálni mindenkinek, emellett hatékonyan, fenntartható nyereségességgel működni.
– Milyen számszerűsíthető eredményeket várnak ezektől az átalakításoktól?
– Arra számítunk, hogy öt év alatt 25-30 milliárd forinttal tudjuk csökkenteni a Takarék Csoport működési költségeit. 2023-ra mind a lakossági, mind a vállalati szegmensben tízszázalékos piaci részesedés és évi 30 milliárd forint körüli adózott eredmény elérését céloztuk meg. Azt várjuk, hogy a Takarék Csoport az ország egyik legkorszerűbb és leghatékonyabb pénzintézetévé válik agilis működési folyamattal, agilis munkatársakkal. A tevékenységi és értékesítési hatékonyság, a profitabilitás, az ügyfélösszetétel és a digitalizáció terén elérjük kitűzött céljainkat, melynek révén termékeinket és szolgáltatásainkat az ország bármely takarékfiókjában igénybe lehet venni.
névjegy
Bankár, közgazdász
Budapesten született, 1973-ban. Több felsőoktatási intézményben – a Budapesti Gazdasági Főiskolán, a Pécsi Tudományegyetemen, a Szent István Egyetemen és a francia Université Paris-Nanterre egyetemen – szerzett diplomát
Első diplomája megszerzése után a Sodexo Magyarországnál kezdett dolgozni, ahonnan a bankszektorba igazolt át
1999-ben a Citibank Zrt.-nél helyezkedett el, majd 2001-ben a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. főosztályvezetője, 2003-ban pedig a Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet aktív üzletág-igazgatója lett. Utóbbinál 2006-tól ügyvezetőként, később elnök-ügyvezetőként dolgozott
2007-től 2014-ig az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnökségének a tagjaként két cikluson keresztül képviselte régióját a takarékszövetkezetek érdekképviseleti szervezetében. Alapító tagja volt a Takarék Akadémia felügyelőbizottságának
2013-ban a TakarékBank igazgatósági tagja lett, annak több leányvállalatánál látott el igazgatósági és felügyelőbizottsági feladatokat. 2014-től a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt. vezérigazgatója, valamint igazgatósági tagja. Vezetése mellett valósult meg a takarékszövetkezeti szektor történetének egyik legnagyobb fúziója, melynek során 2015. szeptember 1-jén tíz takarékszövetkezet egyesülésével létrejött a B3 Takarék Szövetkezet, amelynek elnök-ügyvezetői posztját tölti be, emellett tulajdonos is a társaságban
2016 novemberében az integráció szakosított hitelintézetének, az FHB Jelzálogbank Nyrt.-nek (ez évtől Takarék Jelzálogbank Nyrt.) – melyben az általa vezetett B3 Takarék is tulajdonos – az elnöke lett
A kutyák mellett más állatok, mindenekelőtt lovak tenyésztésével is foglalkozik. Szenvedélye a fogathajtás
