– Mennyiben tér el a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) funkciója más gazdasági szervezetekétől?
– Ez az egyetlen olyan szervezet, amelyet a Fővárosi Közgyűlés a budapesti mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése céljából hozott létre, még 1993-ban. Küldetésünknek tekintjük hozzájárulni az életképes, régebb óta működő vagy nemrég indult vállalkozások piaci igényeknek megfelelő módon történő fejlődéséhez, bővüléséhez, ezáltal a fővárosi munkahelyek megtartásához és újak létrehozásához, így Budapest gazdaságának élénkítéséhez.
– Mi határozza meg a működésüket?
– A BVK működését Budapest gazdaságélénkítési és munkahely-teremtési stratégiája határozza meg. Ezzel a projekttel a Fővárosi Önkormányzat újabb lehetőségeket nyitott a kkv-k fejlődésének a támogatására. Az elsődleges cél, hogy Budapest 15 éven belül Közép-Európa vezető gazdasági térségévé váljon.
– Hogyan segítik a fővárosi vállalkozásokat? Milyen formában támogatják az induló cégeket?
– Közalapítványunk elmúlt években megújított tevékenységének két pillére az innovatív vállalkozásfejlesztés és a nonprofit mikrofinanszírozás. Azon kevés európai vállalkozásfejlesztési szervezet egyike vagyunk, amely egy személyben nyújtja a fenti lehetőségeket a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, ezért minden programunk e két pillér köré összpontosul. A mikrohitelezési tevékenységünk kiemelt célcsoportjai a 40 év alatti fiatal vállalkozók, valamint a női vállalkozók. A BVK-ban 2014-től megújított fejlesztési munkánk keretében közel 120 rendezvényt szerveztünk vállalkozóknak és vállalkozásfejlesztő szakembereknek, melyeken több mint 13 ezer fő vett részt. Közép-európai fővárosokkal közösen megvalósított Be Smart programunkban hat startupversenyt szerveztünk eddig, melyeken összesen 140 fia-tal vállalkozó, illetve startup cég indult. Eddig 39 ilyen vállalkozás mutatkozhatott be külföldön, a következő hónapban pedig további 15-nek van erre lehetősége, egyrészt Budapest testvérvárosainak és városközi kapcsolatainak – Tel-Aviv, Szentpétervár, Bécs, Düsseldorf, Dublin – világviszonylatban is kiemelkedő innovációs rendezvényein, fesztiváljain, illetve olyan eseményeken, amelyeket kimondottan a budapesti startupok bemutatkozására szerveztek, valamint a think.BDPST konferencia Startup Cornerén. A BVK Startup Budapest programja keretében bemutatjuk a fővárosi startup-ökoszisztémát helyi, országos és nemzetközi szinten. Szervezetünk megkapta a jogot arra, hogy csatlakozzon a WeHubs európai közösséghez, amelyet a Startup Europe hívott életre, és amely összekapcsolja az üzleti ökoszisztémákat, hogy támogatást biztosítson a digitális ágazatbeli női vállalkozóknak és vállalkozásoknak.
– Miben nyilvánul meg, hogy star-tup-központ lett Budapest?
– Számos városrangsor létezik, amelyben egyre jobb pozíciót foglal el. Talán az egyik legtöbbször hivatkozott a European Digital City Index (EDCI). A 2016-os listán már a 33. helyen állunk. A mért 60 városból 50 uniós, és közülük 12 kelet-közép-európai. Ez utóbbiak körében az ökoszisztémánk a harmadik helyen van Tallinn és Prága után, a növekedési potenciál tekintetében pedig az elsők vagyunk. Míg 2010-ben kb. 50 tech startupról tudtak az elemzés készítői, addig a 2016-os vizsgálatkor már több mint 300 ilyen cég került a látókörükbe a fővárosból. Mindez stabil alapot jelenthet Budapest és a régió számára a továbbfejlődéshez.
– Munkaerőpiaci szakértő is: miként lehetne orvosolni a képzett munkaerő hiányát?
– Mindenképpen saját forrásból. S csak sokkal rugalmasabb megoldások elterjesztésével lehetséges. Most látott napvilágot az Eurostat 2016-os elemzése, miszerint hazánkban volt a múlt évben a legnagyobb foglalkoztatásbővülés a 20–64 évesek körében. Így tavaly az EU-s átlag fölé került ugyan a foglalkoztatási rátánk e korcsoportban, de vannak még tartalékok a fiatalok, az 55 év felettiek és a kisgyermekesek elhelyezkedése területén. Valamint nagyon egészséges módon 2016 második felében már megnövekedett a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra belépők száma. A nyugdíjkorhatár kitolódása mellett olyanok kerülnek most nagy arányban az ötvenes-hatvanas korcsoportba, akiknek már van legalább érettségije, s még a korosabb közép- és felsőfokú végzettségűek is jól foglalkoztathatók az elsődleges munkaerőpiacon.
– Eközben bérfelzárkóztatás is zajlik. Hol tartunk ezen a téren a közép-európai mezőnyben?
– Több mint négy éve, 50 hónapja nőnek a reálkeresetek. 2010–16 között az elsődleges munkaerőpiacon, tehát a közfoglalkoztatottak nélküli csoportot vizsgálva a családi adókedvezmények figyelembevételével 30 százalék feletti nettó reálkereset-növekedést tapasztalhattunk. Az emelkedés várhatóan az idén is folytatódik, legalább 7-8 százalékos mértékű lesz. Az OECD-országok 2015-ig ismert listáját e tekintetben Lengyelország, Németország, Észtország, Szlovákia vezette. Álljuk a versenyt a legjobbakkal a bővülés tekintetében.
NÉVJEGY
- 53 éves okleveles mérnök, férjezett.
KEDVENCEK
- Könyv » John Perkins: Egy gazdasági bérgyilkos vallomásai Zene » Cseh Tamás Hobbi » kirándulás
