Az azonnali igények időszakát éljük, ahol az lehet sikeres, aki ennek az átalakulásnak a nyertesei közé tud kerülni – mondta a T-Systems Magyarország vezérigazgatója.
Ma villámgyorsan változik a technológiai piac. Mit gondol, milyen területet és hogyan érdemes most fejleszteni, mire fókuszálnak igazán a T-Systemsnél?
– Kicsit másképp fognám meg ezt a kérdést. Az, hogy gyorsan változik a technológiai piac, ma már közhely. Számunkra az az izgalmas, hogy ebben a közegben miként módosulnak például az üzleti folyamatok és szerepek, s hogyan tudjuk ebben támogatni a magyar, valamint a regionális gazdasági élet szereplőit. Fontosnak tartjuk, hogy agilis szervezetet építsünk és felkészüljünk arra, hogy közelebb kerül megrendelő és vevő, és fontos, hogy erősítsük a konnektivitást. A most gazdaságát éljük, a most generációjának a világát, amelyben mindent rögtön szeretnénk. Nem tudunk és nem is akarunk várni. Azonnal bérlünk autót, biciklit, s az azonnali fizetés is itt kopogtat az ablakon. Minden fronton meg kell találnunk, hogyan tehetünk azért, hogy gyorsabban kapcsolódhassanak a felhasználóink, függetlenül attól, hogy kis- vagy nagyvállalkozásról van szó.
– Miért jó az 5G bevezetése az átlagembernek, és mit ad a cégeknek?
– A késleltetési idő szinte megszűnik. Egy film letöltése HD minőségben lényegében másodperces gyorsaságú lesz. Ebből már érzékelhető, hogy az 5G szám szerint ugyan eggyel van a 4 után, de technológiai értelemben sokkal inkább olyan, mintha 11G lenne. Elsőként persze a vállalatok kezdik majd használni a technológiát, de pillanatok alatt begyűrűzik a lakosság életébe is, és elmondhatom, hatalmas változást fog hozni: elérhetővé válnak eddig csak beharangozott lehetőségek – az önvezető autók kommunikációja, a távműtét vagy a robotvezérelt háztartás. Csak a változásra való felkészüléssel tudjuk valóban növelni a cégünk, az ország és a régió versenyképességét.
– Milyen víziói vannak a T-Systems stratégiája mentén?
– A közösségi gazdaság és a most gazdasága érvényesül egyre inkább, a gyorsaság lesz a legfontosabb, és nekünk erre kell válaszokat adnunk. Ez felelősséggel is jár: a Magyar Telekom csoporton belül ma minden vállalati ügyfelet a T-Systems szolgál ki, így az üzleti élet átalakulása komoly feladatokat ad nekünk. A másik fontos irány, hogy a Deutsche Telekom döntése értelmében Magyarországon jött létre a European Smart Solutions Center kompetencia-központ, így a régió valamennyi smart megoldása tőlünk indul majd ki, az összes fejlesztés itt koncentrálódik.
A piaci szegmensek kiszolgálása már ma komplex kihívás. Szolgáltatóként az ügyfeleink igényei mellett az ő ügyfeleiknek az elvárásait is ismernünk kell. A T-Systems erőssége ebben a transzformációs partneri szerepben rejlik, a technológiai tudásban, az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokban és abban, hogy minden szegmensben testre szabott megoldásokat kínálunk. Vezérigazgatóként nekem az a feladatom, hogy a most gazdaságának az igényei szerint átalakítva a céget ebben a szerepkörében erősítsem meg.
– Ez a transzformáció konkrétan milyen lépésekkel jár majd? Idetartozik az is, hogy ősztől összeköltöznek a Telekommal?
– Ez egy racionális döntés, és mint minden költözés, fontos esemény az életünkben. Annyit elárulhatok, hogy az új irodaépületünk a legmodernebb okosmegoldásokkal felszerelt hely lesz, futópályával a tetején, ahol a budapesti légcsatornáknak hála még a levegő is jó lesz. Az átalakulás, amelyre utaltam, inkább a cégkultúrát és a belső folyamatok hatékonyabbá tételét célozza, s fő fókusza a szemléletformálás. Olyan inspiráló közeget kell teremtenünk, ahol általános szemlélet az innováció, a lendület, a bátorság. Talán Saint-Exupéry szavaival tudom ezt érzékeltetni: „A hajó megalkotása nem vászonszövést, szegkovácsolást, csillagvizsgálást jelent, hanem a tenger szeretetének a felkeltését.” Én ezt úgy értelmezem, hogy ha hajót szeretnél építeni, ébreszd fel az emberek vágyát arra, hogy átkeljenek a túlpartra, és ne azzal kezdd, hogy fát vágni küldöd őket az erdőbe.
– Összefüggésben van az átalakulás a tavalyi BKK-botránnyal? Milyen változtatásokat eszközöltek az ügy kapcsán?
– Részben igen, az eset nyomán levontuk a konzekvenciákat, melyek közül az egyik, hogy a gyorsabb reagálásra helyezzük a hangsúlyt mind a kommunikáció, mind a belső folyamatok tekintetében. Elkészült a bug bounty szabályzatunk, és a következő olyan esetben, ahol erre szükségünk lesz, meghirdetjük az etikus hacke-rek felé a tesztelés lehetőségét.
– A KiBu több mint tíz éve segíti az innovációt. Miért tartja a T-Systems kívül az innovációfejlesztést?
– A Kitchen Budapest (KiBu) mára nemzetközileg elismert innovációs laborrá vált. Még a Telekom alapította, a célunk pedig azóta is az, hogy ne a nagyvállalati keretek, hanem a valódi piaci igények befolyásolják a kutatások irányát és mozgását. Erre építve az elmúlt egy évben a KiBut innovációs laborként olyan közeggé alakítottuk, amely kapocsként működik az akadémiai képzés, a fiatal, a most generációjához tartozó tehetségek, valamint az üzleti szféra között, elősegítve az egyetemek, kreatív műhelyek összekötését a startup- vagy vállalati közösséggel. Az innováció területén van még egy fontos tényező, amelyet meg kellett tanulnunk, és ez az elengedés művészete. Átlagosan tíz ötletből egyet valósítunk meg, és nagyon nehéz az a döntés, hogy melyik kilencet engedjük el. Fontos lépésnek tartom, hogy ebben jelenleg minden esetben egy hatfős innovációs board határoz, melynek három tagja tehetséges, fiatal gyakornok.
– Miként éli meg informatikai szakemberként, hogy vezérigazgató lett? Használja még a tudását, van ideje arra, hogy informatikával foglalkozzon?
– Azt vettem észre az évek során, hogy számomra mindig olyan feladatok jelentettek kihívást, amikor az informatikai megoldásokat a konkrét üzleti célokkal összekötő projektekben kellett kidolgozni, és olyanokban, ahol aztán a végeredmény nagyon megváltoztatta az adott céget vagy annak működését. Itt most még nagyobb léptékben van pontosan erről szó. Emellett hihetetlen mértékben inspirál a folyamatos tanulás és a kollégák, mert őszintén hiszem, hogy a honi informatikai piacnak sok a tennivalója. A cégekben, szakemberekben óriási potenciál van.
– Eredeti végzettsége gépészeti üzemmérnök, ráadásul Szerbiában járt egyetemre. Meddig élt a határon túl, s hogyan lett informatikai szakember?
– A feleségemmel 1991-ben, a háborús időszak alatt döntöttünk úgy, hogy Magyarországra költözünk, és azóta is úgy érezzük: hazaértünk. Az én életpályám az informatikával együtt fejlődött: Szerbiában CNC-esztergagépek programozásával foglalkoztam, amikor megjelentek a mindennapokban a számítógépek – egyértelmű volt, hogy én is ebbe az irányba fordulok. Szakmailag most úgy érzem, jó helyen vagyok: a mindennapjaimban tapasztalom, hogy a T-Systemsnek hatása van arra, miként digitalizálnak a magyar vállalatok, megtalálják-e a hazai technológiai fejlődésben a szerepüket a mostani fiatalok. Hatással vagyunk arra, milyen világot alakítunk ki a gyerekeinknek. Felelősség ez, alázattal kell viselni, kezelni.
NÉVJEGY
50 éves, Huszonhét esztendeje házas,
két felnőtt fia van
Gépészeti üzemmérnöki diplomáját Szerbiában, közgazdasági végzettségét és MBA-képesítését a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte, 2010-ben
A Magyar Posta Zrt. IT-stratégiai irányítójaként tevékenykedett, majd a Budapest Airport, a Mol-csoport és az OTP Szerbia informatikai vezetője is volt.
A T-Systems Magyarország Zrt. infokommunikációs megoldások divíziójának 2015-ben lett a vezetője, 2017 januárjától a társaság vezérigazgatója
KEDVENCEK
Film » Az elnök emberei – sorozat
Könyv » Gion Nándor: Latroknak is játszott
Zene » Bijelo dugme, Rúzsa Magdi
Szabadidő » séta és foci
