– Az utóbbi időben több, kormányhoz köthető nagyvállalkozónak nyújtott hiteleikről cikkezett a sajtó. Mit szól ezekhez?
– Azt természetesnek tartom, hogy az üzleti szektorban nem mindenkinek azonos a politikai preferenciája, az viszont alapkövetelmény, hogy a banki hiteldöntést a szakmai szempontokon kívül semmi se befolyásolja. Egy konzervatív kockázatkezelési elveket valló bank esetében a döntés kizárólag attól függhet, hogy milyen az ügyfél saját ereje, hitel-visszafizetési képessége, a biztosítékok értéke – azaz végső soron annak komplex kockázati megítélése, hogy a kliens képes lesz-e a törlesztésre, mert a pénzintézet csak ebben az esetben tud a betétesek érdekének megfelelően működni, csak így van esély a tartós profittermelésre. Megértem, hogy az újságírók kíváncsiak, érdeklődnek, valamint a rendelkezésükre álló ismereteik alapján írnak. A banküzemet azonban nagyon helyesen titoktartás kötelezi, így a bankok tevékenységét egyedül a jó minőségű hitelportfólió, konzervatív hitelezési tevékenység és a hosszú távon fenntartott nyereségtermelő képesség minősítheti.
– A Gránit Bank milyen eredménnyel zárt 2016-ban, és ez évre mit terveztek?
– Tavaly 240 milliós volt az adózás előtti eredmény, ami nemcsak azért kiemelkedő teljesítmény, mert mindezt 50 százalékos mérlegfőösszeg-bővülés mellett értük el, hanem azért is, mert a nemzetközi példák azt mutatják: egy zöldmezős bank hat és nyolc év után szokott először nyereséges lenni, a Gránit pedig a negyedik üzleti esztendejétől termel pozitív eredményt. Az idén, a hetedik évben több mint 600 millió forint adózás előtti eredmény szerepel a tervünkben, és az első négy hónap tényadatai alapján minden jel arra utal, hogy ezt is túlteljesítjük.
– Részben állami tulajdonú bank az önöké. Mennyit egyeztetnek és kivel?
– Az állam 36 százalékban birtokolja a bankot, a többség tehát hazai magántulajdonosok kezében van. A menedzsmentnek az a feladata és kötelezettsége, hogy az üzleti döntéseit önállóan, a társaság tulajdonosai által elfogadott stratégia mentén végezze. Az a jó hír, hogy teljesítményünk rendre nagyobb a hosszú távú stratégiai pályában meghatározott értékeknél, így a tulajdonosokkal történő egyeztetésekre rendszerint csak a közgyűlés előkészítése érdekében van szükség. Az állami birtokost Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter képviseli, így ezekben a kérdésekben vele is egyeztetünk. Ő rendszeres résztvevője éves rendes közgyűléseinknek is.
– Mennyit egyeztet a jegybank vezetőjével?
– A Magyar Nemzeti Bank elnöke évente néhány alkalommal rendszeresen meghívja a Magyar Bankszövetség elnökségének a tagjait, és a tervezett monetáris politikai kérdésekről beszélünk. Ezeket a megbeszéléseket nagyon hasznosnak, informatívnak tartom, ahol minden meghívott bankárnak, így nekem is lehetőségem van szakmai kérdésekben kifejteni az álláspontomat.
– A Gránit Bank számos digitális fejlesztést hajtott végre. Ezekre mennyire vevő az ügyfélkör?
– 2010-ben, amikor a bank elkezdte üzleti tevékenységét, a digitális fókusz mellett döntöttünk. Az okok elég egyértelműek. Az internetpenetráció szintje egyfelől lehetővé tette bizonyos lakossági ügyfélszegmensben a digitális csatornák térnyerését, másfelől ez a megoldás banküzemi szinten is költségelőnyt biztosít, hiszen a fiókhálózat fenntartásának jelentős költségét megspórolhatjuk. A 2000-es évek közepétől a nagy- és közepes vállalkozások gyakorlatilag teljes egészében elektronikus csatornákon bonyolítják a banki ügyintézést, s a lakossági ügyfelek egyre nagyobb hányada is előnyben részesíti az egyszerű, digitális bankolást, amely egyébként egyre inkább mobiltelefonra optimalizált megoldást jelent. A Gránit Bank üzleti sikere, az ügyfélszám bővülése egyértelmű visszaigazolása annak, hogy a kliensek „vevők” a korszerű, kényelmes, innovatív eljárásokra. A kezdetektől tudatosan dolgozunk azért, hogy ügyfeleinket évről évre újabb és újabb egyszerű, gyors, digitális megoldással szolgáljuk ki. Sok innovatív értékajánlatot (Videobank, Gránit Pay stb.) vezettünk be a piacra az elmúlt időszakban, melyek között volt olyan, amely nemcsak Magyarországon, hanem európai viszonylatban is elsőséget jelentett.
– A Figyelő A nők évszázada címmel rendez konferenciát, melyen ön is előadó. A bankszektorban nem sok női vezető van, hát még tulajdonos. Mennyire volt nehéz boldogulni hölgyként ebben a szakmában?
– Száz éve a nők még nem szavazhattak, nem mehettek egyetemre, ma pedig már globálisan több hölgy tanul és végez a felsőoktatásban, mint férfi. Húsz éve a topmulticégek igazgatóságában marginális volt a szebbik nem aránya, ma 10 százalék fölött van. A trend tehát egyértelmű, emelkedik a nők szerepe a gazdasági csúcspozíciókban. Ennek ellenére nem gondolom, hogy minden nőnek felső vezetőnek kellene lennie. Mindenkinek magának kell eldöntenie, miben érzi jól magát, de ez igaz persze a férfiakra is, hiszen nem minden férfiból lesz felső vezető. A magasabb pozíció elérése és megtartása többletteljesítményt, több energiát igényel, nemtől függetlenül. Személyesen nem érzem hátrányát annak, hogy nőként ma még a kisebbséghez tartozom, de mindig igyekeztem a teljesítményemmel felhívni magamra a figyelmet.
– Mennyire volt nehéz összeegyeztetni a karriert és a családot?
– Ez nem egyszerű feladat, de mindig fontos volt számomra a család és a szakmámban nyújtott teljesítmény. Persze éreztem már, hogy nem mindig tudtam minden szerepben a magam által elvárt színvonalon teljesíteni, de összességében szerencsésnek érzem magam, mert van családom, két csodálatos fiam, vannak barátaim, s nagyon szeretem a munkám.
NÉVJEGY
- 60 éves, párkapcsolatban él, két felnőtt fia van.
- A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát.
KEDVENCEK
- Könyv » Yuval Noah Harari – Sapiens, az emberiség rövid története, Szabó Magda – Az ajtó Film » Ridley Scott: Gladiátor Zene » Tina Turner és Balázs János zongorajátékai Hobbi » család, olvasás, mozi, sport
