– Hogyan zárult önöknél a felvételi időszak?
– Várakozáson felüli eredményt értünk el, közel 5200 hallgatót vettünk fel, ezzel már a negyedik helyen állunk országos összevetésben.
– Mekkora a verseny a diákokért?
– Az utóbbi négy-öt évben óriási verseny alakult ki a hallgatókért. Amióta elindultak az önköltséges képzések, minden diákért meg kell harcolnunk, nemcsak itthon, de regionális szinten, Bécs, Prága, Varsó egyetemeivel is.
– Miként lehet velük versenyezni?
– Magasabb színvonalú oktatást, infrastruktúrát és hallgatói szolgáltatásokat biztosítunk. Emellett kiterjedt szakmai kapcsolatot tartunk fenn közel száz egyetemmel, amelyek közül többel kettősdiploma-megállapodásunk is van. Tehát, ha külföldre vágyik a hallgatónk, rajtunk keresztül számos lehetőséghez juthat. Sőt az Erasmus programban részt vevők kreditjeit egyre nagyobb mértékben beszámítjuk, és a kinti megélhetésüket a most induló BGE Mobilitási Ösztöndíjjal támogatjuk.
– De alapvetően miért maradjanak itthon?
– Mert hallgatóink itt is megkapják a versenyképes tudást, és nem kell érte elutazni több száz, esetleg ezer kilométerre. A szeptembertől bevezetendő tantervi reformunk eredményeként a piaci trendeknek megfelelően megújult képzéseinket már a Z generáció igényeire fejlesztettük ki. Rugalmas az oktatás, átszámíthatók a kreditek, önálló hallgatói munka az elvárás, valamint az úgynevezett soft skilleket is elsajátítják a diákok, mindezt egyre inkább interaktív formában és gyakorlatorientált képzés keretében. Mind több szakon indítunk idegen nyelvű oktatást, ezek közül a legnépszerűbb az angol nyelvű turizmus-vendéglátás nappali alapképzés. Előadóink számos külföldi egyetemmel történő közös kutatásban vesznek részt, amelybe alkalmanként hallgatóink is bekapcsolódhatnak. Azaz itthon is megtalálják a diákok a felkészült oktatókat, a korszerű tananyagot, a jó infrastruktúrát, és ami a legfontosabb, szinte azonnal el is tudnak helyezkedni. Sőt, hallgatóink közel kétharmada már egyetemi évei alatt is dolgozik. Ha azért megy valaki külföldre, hogy friss tudást szerezzen, megtanulja a nyelvet és legyenek nemzetközi kapcsolatai, akkor mindezt immár nálunk is megkaphatja, sőt kettősdiploma-programokban vehet részt, azonkívül keleti nyelveket is tanulhat.
– Változtak-e a hallgatói elvárások az utóbbi években?
– Az új generációk sokkal tudatosabbak a karrierépítésben, öntudatosabbak, megkövetelik a magas szintű oktatást, nem lehet eladni nekik elavult, régi tananyagot. A mai diákok élményalapú, naprakész, azonnal alkalmazható tudást várnak, hogy könnyen el tudjanak helyezkedni. Szerencsére a gazdaság dinamikusan nő, a külkereskedelem, a pénzügy, a turizmus iparági szinten rekordokat dönt, így e szakmák is nagyon keresettek. Hallgatóink jobb kiszolgálása érdekében nemcsak a tanításra összpontosítunk, hanem számos klubot indítottunk, rengeteg szakmai versenyünk van, tematikus rendezvényeket szervezünk. Nagy sikere volt a hagyományteremtő szándékkal tavaly először megrendezett kulturális fesztiválunknak, a Manifestnek, amelynek a célja a művészeteken keresztül hallgatóink kreativitásának a kibontása. A piac ugyanis azt várja el a végzős hallgatóinktól, hogy a szakmai ismereteken túl kreatívak legyenek, képesek legyenek jól kommunikálni, rendelkezzenek digitális ismeretekkel, tudjanak nemzetközi csapatban gondolkodni, és tökéletesen beszéljenek legalább egy idegen nyelvet.
– Önöknél mennyi külföldi diák tanul?
– Jelenleg közel hétszáz fő, ebben a 16 ezres létszámunkhoz képest még van további fejlődési lehetőség. Ezért indítottuk el az idén a nyári egyetemünket is, hogy minél több külföldi diákkal ismertessük meg a BGE-t, a képzéseinket és a közép-európai gazdasági térség eredményeit.
– Már három éve kancellár; hogyan alakult az egyetem gazdálkodása?
– A BGE gazdálkodása korábban is stabil volt, s ezt sikerült megőriznem, sőt a saját bevételeinket növeltük az önköltséges hallgatóink, illetve a felnőttképzéseinken tanulók befizetései által. Emellett bérleti díjakból is jelentős bevételhez jutottunk. Teljes költségvetésünk 8,7 milliárd forint, amelyen felül közel 5 milliárd a kötelezettségvállalásokkal terhelt előző évi maradványunk.
– Mennyire ért egyet azzal a véleménnyel, hogy az oktatásra nincs elég pénz?
– Oktatásra bármennyi pénz elkölthető. Minden intézménynek meg kell találnia és ki kell használnia a rendelkezésre álló lehetőségeket. Az intézményi költségvetésünk több mint 60 százaléka saját bevételből származik, ami az állami felsőoktatásban kiemelkedőnek számít. Mi a pályázati és a saját forrásokat az intézményfejlesztési tervünk alapján teljes mértékben az oktatási és a hallgatói szolgáltatások korszerűsítésére fordítjuk. Egykapus ügyfélszolgálati rendszert, BGE-applikációt, e-ügyintézést fejlesztettünk, új kutatólaborokat, tréningtermeket, gyakorlókonyhát adtunk át. Közép-magyarországi pályázati hátrányaink csökkentésére közel 700 millió forintos intézményfejlesztési alapot különítettünk el a költségvetésünkben a legfontosabb egyetemi céljaink megvalósítására.
– Mennyire erős az oktatókért folyó verseny? Van elég pénz rájuk?
– Az oktatókért is nagy a verseny. Van egy stabil gárdánk, amelynek a hatvan százaléka minősített oktató, de az elmúlt időszakban is vettünk fel fiatal, tehetséges tanárjelölteket és elismert professzorokat.
– Milyen emelések voltak számukra az elmúlt három év alatt?
– A központi garantált mellett a saját bevételeinkből volt cafeteria- és béremelés. Tavaly bevezettünk egy ösztönzési és teljesítményértékelési rendszert, amelyben minden év elején kitűzzük az intézményi célokat az élményalapú oktatás, a vállalkozóbarát egyetem, a társadalmi felelősségvállalás és a nemzetközi versenyképesség területén, s ennek keretén belül meghatározzuk a munkatársak céljait, akik ezek teljesülése esetén akár háromhavi bérkiegészítést is elérhetnek. Emellett saját forrásból is támogatjuk oktatóink kutatásait, nemzetközi konferenciákon való részvételét és tudományos publikációit.
– Önt kinevezésekor sokan támadták, hogy politikusként érkezett a felsőoktatásba. Halkultak ezek a bírálatok?
– Ha egy karakteres vezető érkezik a politika világából egy olyan területre, ahol csak szakma van, értelemszerűen a korábbi politikai támadások egy ideig még kitartanak. A polgármesteri gyakorlat sokat segített nekem, mert a felsőoktatásban is a közjót kell szolgálni, stratégiát szükséges alkotni és végrehajtani, pályázni kell, valamint beruházásokat megvalósítani, projektszemléletet alkalmazni, reorganizálni, hatékonyságot növelni és közben világosan kommunikálni. Az elmúlt közel három évben fel kellett építenünk és működtetünk egy egységes, hatékony kancellári szervezetet, megszüntetve párhuzamosságokat, racionalizálva a költségeket.
– Milyen tanulságai vannak az elmúlt három évnek?
– Csak az lehet sikeres kancellár, aki jó kapcsolatot ápol az intézmény rektorával, hiszen közösek az intézményi sikereink, de az esetleges kudarcaink is. Emellett olyan csapatot kell építenünk, amelynek a tagjai ugyanazt az értékrendet vallják, célorientáltak és képesek intézményben gondolkodni.
NÉVJEGY
- 49 éves, nős, két gyermeke van.
- Az ELTE ÁJK-n, valamint a BKE (ma Corvinus) Posztgraduális Karának gazdálkodási szakirányán szerzett diplomát
- KEDVENCEK
- Film » Császárok klubja
- Zene » Il Giardino Armonico, The Carbonfools
- Könyv »
- Ray Kurzweil: A szingularitás küszöbén, Yuval Noah Harari: Homo Deus
- Hobbi » természetjárás, képzőművészet
