– Manapság az ötödik generációs mobilhálózatokról esik a legtöbb szó szakmai körökben, de ezek még erősen fejlesztés alatt állnak. Mennyire van közel egy ilyen világ?
– Valóban, nem hónapokra, hanem inkább évekre vagyunk attól, hogy az átlagfelhasználó érzékelje az 5G jelentette változásokat. Ugyanakkor fontos különbség, hogy a 2., 3., 4. generációval ellentétben az 5G-s mobilhálózatok elsősorban nem a letöltési sebesség növekedéséről szólnak. Úgy is mondhatnánk, hogy nem a telefonok és nem is a számítógépek használóinál hoz majd igazi változást az 5G.
– Hanem?
– Hanem a gépek, szenzorok, okos-esz-kö-zök közti kommunikációban. Mert az ötödik generációnak az úgynevezett késleltetési ideje lesz sokkal rövidebb, mint a mai, GSM-alapú adattovábbító hálózatoké.
– Konkrétan ezt hol lehet majd érzékelni fogyasztóként?
– Elsősorban az önvezető autók elterjedéséhez lesz kapcsolható a fogyasztói 5G. Ezen járművek biztonságos, pontos közlekedéséhez ugyanis szükség lesz a mainál jobb, stabilabb, pontosabb és persze gyorsabb mobilinternetes hálózatokra. Gondoljunk arra, hogy itt egy-egy döntésnek és az azt követő akciónak lényegesen rövidebb idő, gyakorlatilag a másodperc ezredrésze alatt kell megtörténnie. De azért még jó néhány év, mire ez a ma elképzelt formában megvalósul.
– Miért? Más formában már korábban megvalósulhat?
– Természetesen, sőt példáink is vannak rá. Ausztráliában például a Cisco ipari környezetre fejlesztett vezeték nélküli hálózatát bányavállalatoknál alkalmazzák. A Caterpillar cég hatalmas bányagépei, illetve az ezeken futó szoftver ezen a hálózaton küldi az adatokat a központba. A begyűjtött információkat a kitermelési folyamat optimalizálására, flottamenedzsmentre és a bányagépek megelőző karbantartásának a tervezésére használják. Ezek még nem teljesen automata járművek, de nem vagyunk messze attól sem. Egy sor olyan ipari környezet van az autógyáraktól a hulladékfeldolgozókig, a mezőgazdaságtól a repülőterekig, ahol az önvezető járművek bevezetése előbb megtörténhet, mint a közutakon. Léteznek műszaki megoldások, mint az úgynevezett LoRa (Long Range) vagy a Narrow Band-IoT technológia, amelyek ezen alkalmazások egy részét már ma is kiszolgálják.
– Más fogyasztói területeken nem is várja az 5G áldásos hatásainak a kiteljesedését?
– Dehogynem, például az okosváros-megoldások terén is hatalmas robbanás várható. Ilyen a városi közlekedés vagy az utcai, közterületi világítás. Koppenhágában a Cisco közreműködésével telepítenek olyan utcai lámpákat, amelyek nemcsak a fényerőt változtatják, ha mozgást észlelnek, de a hálózatra kapcsolt szenzorokkal egy sor más adatot is képesek összegyűjteni, például az időjárásról, a levegő minőségéről. Az „intelligens” lámpaoszlopokon elhelyezett kamerák segíthetik a parkolást, vagy analizálják, értelmezik az észlelt mozgásokat, az így nyert információkat pedig a bűnelkövetések mintázatainak elemzésére, azok számának a csökkentésére is lehet használni. Linzben az okosvárosprojektet a közösségi közlekedés oldaláról közelítették meg. A villamoskocsikra érzékelőket szereltek, amelyek mintegy félszáz műszaki paramétert mérnek, a fékezéstől az energiafelhasználásig. Az adatok alapján egy kocsi meghibásodását is előre lehet jelezni, azaz még azt megelőzően kiküszöbölhető a probléma, mi-előtt lerobbanna. Az ilyen innovációk pedig nemcsak olcsóbbá és hatékonyabbá teszik a városüzemeltetést, de abban is segítenek, hogy jobb legyen az életminőség. Például az emberek időben beérjenek a munkahelyükre.
– Van még olyan szektor, ahol az 5G elterjedhet?
– Egy kicsit átfogóbban megközelítve a kérdést, egy kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy az IoT, azaz a dolgok internete mely területeken terjed el majd a leghamarabb. A leggyorsabb növekedésre a kutatók az egészségügyben számítanak – pl. megfigyelő rendszerek, gyógyszeradagolók –, utána pedig a már említett hálózatba kapcsolt autók
és az okosvárosok következnek. Az egészségügyben a távolról végzett diagnosztika, illetve a beavatkozások is új szintre léphetnek: mondjuk egy Amerikában élő sztárorvos virtuálisan Európában is bármikor operálhat. De most úgy látjuk, hogy előbb minden ágazatban a nagyvállalati megoldások terjedhetnek el, ezeket követhetik csak a lakossági felhasználási területek.
– És a mai hálózatok bírják majd az iramot?
– Nem minden esetben. A mostani hálózatokat úgy tervezték és építették ki, hogy számítógépek, szerverek, adatközpontok között biztosítsák az adat-, hang-, esetleg videokommunikációt. Nem arra tervezték őket, hogy gyártósorokba, lámpaoszlopokba, autókba, orvosi berendezésekbe épített sok millió szenzort szolgáljanak ki. Ez teljesen új megközelítést igényel a szakmában. A mi fejleszté-seink az úgynevezett intuitív hálózatokra irányulnak. Ezek automatizáltak, képesek öntanulásra, azaz mesterséges intelligenciával működnek.
– Miért jó ez?
– Ma egy informatikus szakember pár száz végpontot felügyel, négyötöd részben manuális módon. 2020-ra ugyanakkor azt jósolják, hogy óránként egymillió új eszköz kapcsolódik majd a hálózatokra. Nyilván képtelenség ezt kezelni a jelenlegi módszerekkel. Az sem megoldás, hogy egy cég mondjuk ötszörösére növelje az IT-csapat létszámát. Ám a hibákat akár előre jelző, azokat magától kijavítani tudó, sőt a hálózatok elleni támadási mintázatokat idejében, önállóan felismerve kármegelőzésre is képes okoshálózatok nagyban megkönnyítik a munkát. Azaz nemcsak gyorsabbak, olcsóbban fenntarthatók, hanem egyúttal biztonságosabbak is lehetnek.
– Említette, hogy előbb a nagy ügyfelek használják majd az új technoló-giákat. Az Ipar 4.0 vagy az okosvárosok terén vannak már erre példák?
– Igen. Fontos ugyanakkor, hogy ezeket a komplex projekteket egy-egy iparági szereplő magában nem képes megvalósítani. Ezért gondoljuk nagyon hasznosnak a nemrég létrehozott „5G-koalíció” kezdeményezést, melyhez a Cisco is csatlakozott. Reméljük, hogy ennek révén Magyarország az elsők között jelenhet meg új megoldásokkal. Jó példa az Ipar 4.0-együttműködésre a Fanuc és a Rockwell céggel való kapcsolatunk, ezek az ipari automatizálásban töltenek be fontos szerepet. Amikor különböző szakmai területekről érkező társaságok kezdenek együttműködni, alkalmazásokat fejleszteni, fontos, hogy legyen egy közös technológiai platform, amelyhez a különböző megoldások képesek kapcsolódni és az összegyűjtött információkból „okos” döntéseket lehet hozni.
Ilyen például a Cisco Kinetic nevű megoldása. Ez gyakorlatilag egy okosvárosplatform, amely az említett intelligens hálózatok és a big data előnyeit is kihasználja.
NÉVJEGY
52 éves, nős, három lánya és egy fia van
Villamos- és gazdasági mérnök (BME)
Kedvencek:
Film » Gladiátor, Ben-Hur
Könyv » Walter Isaacson: Steve Jobs; valamint újra felfedezi Rejtő Jenőt…
Zene » Phil Collins, Halott Pénz
Hobbi » sport: futás, utazás; tenger: kedvenca karib-tengeri szigetek; és persze a gyerekek
