– Lezárult a Széchenyi Tőkealap-kezelő első befektetési időszaka. Hogyan tovább?
– Kormányhatározat született tavaly november elején a cég jövőbeli feladatairól, miután 2016 végén sikeresen lezárult az első befektetési időszak.
– Ennek a szakasznak mi eddig a mérlege?
– Összesen 15,27 milliárd forintot helyeztünk ki 123 ügylet keretében, 91 magyar kisvállalatot kedvező feltételű tőkeforráshoz juttatva. Ráadásul ez az uniós forrásból származó pénz további több mint 4,5 milliárd forintnyi magánbefektetést is indukált, ennyivel szálltak be a Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA) tőkeforrásai mellé társbefektetők a projektekbe. Tehát kifejezetten sikeres, hatékony forrásfelhasználásról van szó, amely a tőkehiányos, többnyire önálló fejlesztéssel rendelkező kkv-k szegmensében eddig is dinamizálta a gazdaságot. A támogatott cégek száma alapján pedig az SZTA az eddigi legaktívabb tőkealap Magyarországon.
– A kormányhatározat számos új alapról szól. Hogy áll ezek megvalósítása?
– Ez összetett kérdés, mert az SZTA futamidejének a meghosszabbítása és keretének 8 milliárd forinttal való kibővítése mellett két, egyenként nyolcmilliárdos és két, egyenként 20-20 milliárd forintos, uniós forrású új alapról van szó. Ezek közül három alap az, amelynek a befektetési időszaka a legkorábban elindulhat. Az előkészületek a Nemzetgazdasági Minisztériummal jól haladnak, hamarosan lezárulnak.
– Melyik alap áll a legjobban az újak közül?
– Talán az eredeti Széchenyi Tőkebefektetési Alappal kezdeném, amelynek a befektetési periódusa 2025 végéig meghosszabbodik, illetve további nyolcmilliárdos forrást kap a korábbi 14 milliárd forint mellé. Reményeim szerint a második negyedév végéig már megkezdhetjük, pontosabban inkább folytathatjuk a befektetési tevékenységünket. Mindezt új termékekkel.
– Az előbb 15,27 milliárdot említett, nem 14-et.
– Igen, mert az alap forrásainak a hasznosítása nyereséget biztosított, amelyet szintén befektethettünk. Több mint 20 cégből kiléptünk, a visszaforgó pénzek már meghaladják az 1,5 milliárd forintot. A nyolcmilliárdos tőkeemelés, illetve a további alapokhoz szükséges pénz is a 2013-ig tartó uniós ciklus Jeremie-programjából visszafolyó források újrabefektetése lesz.
– De a Jeremie-cégekből alig néhány kelt el, hiába volt a programok keretösszege 133 milliárd forint.
– Nem elsősorban a Jeremie-tőke-programok, hanem aktuálisan a Jeremie-hitelprogramok visszafizetett forrásairól van szó. Úgy gondolom, hogy ezek a visszafizetések hosszú távon fedezik az említett tőkealapok forrásigényét. A kormány erről ez év februárjában határozott.
– Melyik a másik alap, amelyet említett?
– Az Irinyi-tervhez kapcsolódó, szintén 8 milliárd forintos keretösszeggel, amelynek a különlegessége, hogy a központi régióban, tehát Budapesten és Pest megyében helyezhet ki forrást, nem kötik a szokásos uniós korlátok e téren. Az Irinyi-tervből adódóan itt elsősorban a gyártási tevékenységek, illetve az ipar 4.0-hoz kapcsolódó fejlesztéseket tudjuk támogatni.
– Mégis, milyen szektorokról lesz szó?
– A járműipar, a speciális gép- és járműgyártás, a zöldgazdaság, a megújuló energiák hasznosítása, az élelmiszer-, az egészség-, a védelmi és a faipar, valamint az ezekhez kapcsolható IKT-fejlesztések is szóba jöhetnek. A lényeg, hogy termelésről vagy ahhoz kapcsolódó nagy tudástartalomról legyen szó.
– Ez a két, 8-8 milliárdos alap mekkora befektetéseket valósíthat meg?
– Terveink szerint 100 millió forinttól indulnak a befektetéseink, de egyedi esetben lemehetünk 75 millióig is. A felső limit régiótól is függ: a központi térségben 240 millió, a konvergenciarégiókban mintegy 480 millió forint lesz a felső határ e két alapnál.
– Említett egy harmadik tőkealapot is, amelynek jól áll az előkészítése. Melyik ez?
– A 20 milliárd forintos kerettel megalakuló Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Alap. Ez a határon átnyúló vállalkozásokat szeretné támogatni, méghozzá a szomszédos, azon belül is első körben az uniós országokba tartó, vagy onnan Magyarországra érkező innovatív vállalkozásokat. Itt az alap minden esetben magyarországi cégbe fektet, de ennek a célja tartós, középtávú termelési, szolgáltatási, fejlesztési kapcsolat kiépítése és működtetése az országhatárt átívelően. Itt a határ menti térségek lesznek a legaktívabbak, de a szomszédos államok más területéről is jöhet kezdeményezés. Nyilván itt még sok munka van, különösen a nem uniós országok eltérő jogrendje, folyamatai, szokásai miatt. Itt az alap futamideje 15 év.
– További két alapról is szó volt az NGM-nél most decemberben, amikor az SZTA megújításáról tartottak tájékoztatót.
– Igen, a kormányhatározatban szerepel a GINOP-forrású Irinyi-tervhez kapcsolódó másik alap, további 8 milliárdos keretösszeggel, illetve egy a magyar vállalatok tőzsdeérettségét javító, parkettre lépésüket segítő is, újabb 20 milliárd forintos kerettel. Itt pályázati alapú forrásallokációval kell számolni. Méretéből és funkciójából adódóan azonban a tőzsdei alap fél-másfél milliárd forintos befektetéseket hozhat tető alá; évi 2-4 bevezetést és fél vagy egy tucat börzén kívüli piacra lépést segítve tőkeoldalról.
– Térjünk vissza a nyáron elinduló alapokra. Itt mi a hozamelvárás?
– A hagyományos iparágakban is el-vá-runk évi 10 százalék körüli megtérülést, az innovatív projekteknél pedig a 15-20 százalékhoz közeli igény sem ritka. Persze fontos különbség, hogy nálunk nemcsak szakmai, pénzügyi befektető, de maga a menedzsment vagy a társtulajdonosok is kivásárolhatják tőkéért cserébe a befektetéskor odaadott részesedésüket. Ez a tulajdonrész lényegében sohasem jelent többséget.
névjegy
58 éves, nős. 1982-ben végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, terv–matematika szakirányon. Gazdaságszociológiából 1985-ben doktorált.
Kedvencek
Könyv » politikusok emlékiratai, illetve W. Heisenberg: A rész és az egész Zene » Eric Clapton és a blues Film » mindegyik, amelyben Latinovits és Bujtor játszott Hobbi » az Osztrák–Magyar Monarchia katonai emlékei és barkácsolás
