– A magyarországi vállalatok mennyire hatékonyak az uniós pénzek lehívásában?
– Kifejezetten jó tapasztalataink vannak ezen a téren. Az új rendszerben a hitel- és kombinált hiteltermékek meghirdetése, valamint az igények beadhatósága között jellemzően két hónapos felkészülési időszak állt rendelkezésre, melyet a cégek jól használtak fel. Részben ennek is köszönhető, hogy dinamikusan halad a források közvetítése, minden termék indulását jelentős érdeklődés kísérte. Természetesen a vállalkozásoknak még alkalmazkodniuk kell ahhoz, hogy a jelenlegi hétéves finanszírozási ciklusban az uniós támogatások jelentős része nem ingyenes juttatás, hanem kölcsön formájában érhető el, de biztatók a visszajelzések. Ez azért is különösen fontos, mert így a hitelek törlesztéséből „visszacsorgó” pénzek nem vándorolnak Brüsszelig, hanem újra felhasználhatók a hazai gazdaság fejlesztésére. Az elköltésükről a magyar állam dönt.
– A kkv-k körében mely termékek a legnépszerűbbek?
– A leggyorsabban azokat a kereteket merítik ki, amelyeknél széles körű hitelcélokra, általánosabb felhasználásra lehet forrást igényelni, hiszen ezek érik el a legtöbb vállalkozást. Ezt követik a specifikusabb, hitelcélok tekintetében jobban körülhatárolt termékek, melyek jellemzően egy-egy szektor fejlődését szolgálják célzottan. Ezek a keretek természetszerűen lassabban merülnek ki, de nincs okunk panaszra, az érdeklődés ezen a területen is erős.
– Az állam szerepe a gazdaság élénkítésében külföldön és Magyarországon is folyamatosan nő. Ez a tendencia hogyan befolyásolja az önök működését?
– Az olyan nagyszabású programok finanszírozásánál, mint amilyen az Irinyi-terv is, az állam két lehetőség közül választhat: a kiadásokat vagy piaci forrásokból, vagy a költségvetésből fedezi. De vannak köztes esetek is. Olyan kockázatosabb beruházások, amelyeknek a támogatásában nem szívesen vesznek részt a kereskedelmi bankok, mert a megtérülésükre csak hosszú távon van esély, vagy túl nagy a beruházás forrásigénye egyetlen pénzintézet számára. A nagy projektek között jó példa a szolnoki citromsavgyár, melynek a finanszírozásában a Magyar Fejlesztési Bank jelentős szerepet vállal tőke és hitel ágon egyaránt. Rendszeresen végzett felmérésünk, az MFB-indikátor szerint ugyanakkor a kis cégek, különösen az induló vállalkozások jelentős része kiszorul a finanszírozásból, holott sok esetben jövedelemtermelő működést vagy ígéretes terveket tudnak felmutatni. Egy igen széles csoport pedig annyira reménytelennek tartja a hiteligénylést, hogy már be sem megy a bankba. Ezeknek a dotálásában segíthet az MFB. Becsléseink szerint több százmilliárd forint finanszírozatlan forrásigény van a céges piacon. Mivel nekünk pont az a feladatunk, hogy azokon a területeken is megjelenjünk, ahol a piac nem tud boldogulni, az említett vállalkozásokat egyre szélesebb termékportfóliónkkal igyekszünk megszólítani.
– Erre az évre mik a tervek?
– Ez egy kifejezetten fontos esztendő lesz, hiszen most indul el egy ötéves stratégia végrehajtása, melyet kormányhatározat alapján dolgoztunk ki. Ennek keretében átalakítjuk a működésünket. Kiemelt célunk, hogy minden eddiginél hatékonyabban járuljunk hozzá a GDP-bővüléshez, és ezt szélesebb eszköztárral szeretnénk támogatni: az uniós források közvetítése és saját forrású termékek kidolgozása mellett a jövőben egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a kockázatitőke-invesztíciók és a garanciatermékek. Az MFB-csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. tevékenysége az utóbbi időben egyébként is rohamléptekkel bővült: évente 10-20 százalékkal. Ezt az ütemet szeretnénk még jobban felpörgetni.
– 2017-ben várhatóan mennyi uniós forrás kihelyezésében tudnak részt venni?
– Az MFB több mint 1000 milliárd forint EU-forrás közvetítésében vesz részt, ami igazán jelentős összeg. Az előzetes tervek szerint ezt a célt három és fél év alatt akartuk teljesíteni, de a jelek szerint ennek az összegnek a nagy része még az idén kiáramlik. Az érdeklődés ugyanis óriási. Jellemző, hogy az egyik, tavaly májusban elindított uniós hitelprogram kerete nemcsak hogy betelt, de túligénylés miatt a kérelmek befogadását átmenetileg szüneteltetni kell.
– Most már az élet minden területén egyre fontosabb szerepet kapnak a virtuá-lis megoldások. Önöknél várható valamilyen online fejlesztés?
– Azt gondolom, hogy ez szükséges és elkerülhetetlen. A jövőben folyamatos fejlesztésben gondolkodunk, hogy lerövidítsük az ügyfelek és a források közötti utat. Ennek érdekében, jól működő külföldi példák alapján egy digitális piac-tér kialakítását tervezzük.
– Ez mikor lesz elérhető?
– Most két-három évre becsüljük az időigényt. De más módon is igyekszünk „házhoz vinni” a segítséget. Az MFB Pontok hálózata jelenleg négyszáz településen, összesen 442 ponton érhető el, garantálva, hogy az uniós források helyben, könnyen hozzáférhető módon álljanak rendelkezésre. A tervek szerint még az idén 150-200 további MFB Pont létesül, ami azt jelenti, hogy az országban minden ötödik bankfiókban lesz egy. Ezzel a legnagyobb hazai értékesítési hálózatot hozzuk létre.
– A felmérések alapján a magyar cégek versenyképessége gyengébb, mint a régiós társaiknak. Mi lehet ennek az oka?
– A versenyképesség nyilván rengeteg összetevőtől függ. A szabályozói környezettől éppúgy, mint attól, hogy a társadalomban mekkora a vállalkozó kedv. Fejlesztési bankként mi csak néhány tényezőre tudunk hatni, ahol lehet, ott viszont igyekszünk segíteni. Például kiállunk az ígéretes induló vállalkozások mellett, hiszen a kezdő cégek a piacról nem vagy csak rendkívül költségesen tudnak támogatást szerezni. A piacra lépéshez ugyanakkor nem kell, hogy kockára tegyék a családi vagyonukat: az MFB különféle termékekkel, például kockázati tőkével tudja megkönnyíteni az indulást. Tanácsadó szolgáltatásaink fejlesztésével pedig akár a pénzügyi tervek kidolgozásában is segítünk majd.
– Kicsit mozduljunk ki a pénzügyi világból. Érdekelne, hogy egy-egy dolgosabb nap után mi az, ami ki tudja kapcsolni.
– Szeretek sportolni. Minden héten legalább egyszer focizok, squasholok és úszok. De ugyanígy az utazást is szeretem. Sőt mondhatom, hogy mivel a feleségemmel négy fiút nevelünk, az otthonlét már önmagában egy külön hobbi.
Névjegy
- 47 éves, nős. Jogi szakokleveles közgazdász, az INSEAD-on szerzett MBA-képesítést, felsőfokú szakmai angol, német- és francianyelv-tudást.
Kedvencek
- Hobbi » városlátogatások Film » A cég (1993) Könyv » David Robertson: Brick by Brick (A legó feltámadása) Zene » Rolling Stones
