Szerinte a hölgyek szintén képesek – hozzá hasonlóan – az őket kevésbé foglalkoztató területeken is sikereket elérni. „A szülők és a pedagógusok a matematika terén kiváló képességű lányokat inkább a közgazdaságtan, a könyvelés vagy éppen a gyógyszerészet területére irányítják” – emelte ki az MTA EK vékonyréteg-fizikai osztályának a vezetője.
– Nemrégiben jelentek meg a felvételizőkkel kapcsolatos statisztikák. Míg összességében a felsőoktatásba több lány jelentkezik, az úgynevezett STEM (scien-ce, technology, engineering, mathematics – tudományos, technológiai, mérnöktudományi, matematikai) területekre még mindig kevesen. Milyen eredményeket értek el?
– Ugyan a legfrissebb számokat még nem volt alkalmam végigböngészni, tény, hogy nagyjából öt év leforgása alatt a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karára jelentkezők körében 7-ről 12 százalékra nőtt a lányok aránya 2017-re. Ez ugyan a STEM területeknek csak az egyik ága, de biztató, hogy változást sikerült elérnünk. Az informatikát a munkaerőhiány miatt a vállalatok is jobban népszerűsítik. Saját programjainkon keresztül azt látjuk, hogy ugyanilyen váltásra van szükség az egyéb műszaki és természettudományi területeken, mérnöki, kutatói munkakörök tekintetében. Kell az utánpótlás, így a lányok érdeklődése kardinálissá vált. Nemcsak amiatt, mert egy vegyes csapatban a női szemlélet új, kreatívabb hozzáállást visz a projektmunkába, hanem mert az egész világon elindult egyfajta egyenjogúsítás a szakmákat illetően. Én a gyerekeimet is ebben a szellemben nevelem, és talán a fiam fogalmazta meg a legjobban a szemléletbeli különbséget, amikor hosszas szögelés után azt mondta, ez olyan fiúknak való dolog volt, és nem azt, hogy ez férfias szakma. Általában csak a fejekben él, hogy valami inkább férfi- vagy női munka. Vannak olyan országok, ahol a mi „lányok napja” programunkhoz hasonlóan „fiúk napját” tartanak például óvodapedagógiai vagy gyógyszerészi területen, amelyek mindenhol női szakmákként híresültek el. A sztereotípiák lebontása ezért fontos feladatunk.
– Mi gátolja leginkább a lányokat azon túl, hogy a kutatói pálya nem mindenki számára jelent jól fizető állást? Önből hogyan lett kutató?
– Bár az alapbér valóban alacsony, ma már pályázatokkal, partneri együttműködésekkel ki lehet egészíteni a fizetést. Alapvetően abban kell keresni az okot, hogy még ma is ritka az olyan szülő, mint az én apám, aki műszaki pályára terelné lánygyermekét. Pedig kislány koromban még tiltott az asztalosműhelytől, ahol a nagyapám dolgozott – mindketten az asztalosmesterséget űzték a Felvidéken. Később – matematikatanárommal egyeztetve – elitiskolába szánt, és ez akkor a villamosmérnöki szakközépiskola volt a nyolcvan kilométerre tőlünk fekvő nagytelepülésen. Egy háromszáz fős kis faluból származom, és az első napom az iskolában 33 fiú osztálytárssal, egyedüli lányként olyan élmény volt, hogy inkább azt mondtam volna: én ezt nem csinálom. Az egész tanulmányi utamat végigkísérte ez az aránytalanság: az egyetemen 1200 fiú és kilenc lány évfolyamtársam vett részt a műszaki felsőoktatásban. Kétszázkilencvenen szereztünk MSc-képesítést, és mindössze négyen voltunk lányok. Mindez persze azt is lehetővé tette, hogy elsajátítsam a fiús gondolkodásmódot.
Azt hiszem, a legnagyobb gát az önbizalomhiány, aztán pedig az, hogy a hölgyek belekényelmesednek az anyaszerep mellett egy háttérmunkás-, például kutatóasszisztensi szerepbe. Sokszor saját kutatási témájuk sincs. Az alapprobléma pedig még mindig ott van, hogy a szülők és a pedagógusok a matematika terén kiváló képességű lányokat inkább a közgazdaságtan, a könyvelés vagy éppen a gyógyszerészet területére irányítják (ezek hagyományosan a női világot megtestesítő szektorok). Az utóbbi években volt itt talán egy kis elmozdulás, de ebben a kérdésben a konkrét állami szerepvállalás egyelőre várat magára.
– Mit gondol, milyen pluszkvalitásokkal kell rendelkeznie ma egy kutatónak vagy egy mérnöknek?
– Régen egy kutató akár az alkalmazási lehetőségektől teljesen elrugaszkodott témákat is vizsgálhatott huszonöt éven keresztül. Ma a hazai vagy a nemzetközi pályázatok futamideje három-négy éves, meghatározott témaköröket fednek le, amelyeket például az Európai Unió körvonalaz. Ezeket a kijelölt, fontos kutatási területeket támogatják pályázati pénzekkel, ami anyagi hátteret biztosít egy csoportnak. Igen, a mai kor elhozta azt, hogy egy kutatónak, főleg vezető beosztásúnak egyszerre öt-hat projektet kell vinnie, és jó kommunikátornak, projektmenedzsernek vagy HR-esnek is szükséges lennie. Értenie kell a szakterületéhez igazodó számítógépes programokhoz, elengedhetetlen ismernie a területén alkalmazott modern technikákat és a legújabb kutatási eredményeket. A hölgyek empatikusabbak, mondhatni ebben az összetettségben talán jobban is boldogulnak vagy boldogulnának, ha hagynák őket érvényesülni. Egyelőre azonban, amíg a tudományos területet és a cégek innovációs részlegeit is férfiak – főleg idősebbek – irányítják, addig két hasonló vagy közel azonos képességű férfi és nő közül egy fontos pozícióra vagy felelősségteljes állásra mindig az előbbit fogják választani.
– Önt személyesen érte valaha a munkájában hátrány azért, mert nő, azon túl, amiket eddig említett?
– Igen, még Szlovákiában, a PhD-képesítésem megszerzésekor konkrétan a teljes hozzáértés hiányával vádolt meg alaptalanul egy professzor, csak azért, mert nő vagyok. Itthon sokszor még a közvetlen kolléganőim, kollégáim is karrieristának neveznek, pedig nagyon sokat teszek például a családomért is. A gyerekeim tejfehérje-érzékenyek, ezért mindennap otthon készített ételt visznek magukkal az iskolába, egész napra, este én mesélek nekik, s mindenhová magammal viszem őket, ahová csak lehet. Külföldi előadásokra, tanulmányutakra. Így voltunk velük többször az USA-ban, ahol az idén egy kutatói díjat vettem át, de egy egyszerű konferenciára is elvisszük őket a férjemmel együtt, akivel ma is közösen dolgozunk, ráadásul most éppen egyazon irodában ülünk.
– És előny?
– Igen, azt hiszem, emiatt jobban megjegyeznek a tudományos életben, mert nem szokványos, hogy egy hölgy ezen a területen vezető beosztású. Külön persze nem játszom rá, hogy nő vagyok, de például az arab országokban, Afrikában különleges bánásmódban lehetett részem, hiszen ezeken a helyeken a nők még nem vívtak ki maguknak olyan egyenjogúságot, mint mi itt, Európa közepén.
– Hogyan biztat hasonló karrierutat tervező hölgyeket? Mivel tud személyes példakép lenni? Az egyesület munkája miként fér bele az életébe?
– Azzal, hogy két gyermek mellett kutatói karrierem van, méghozzá sikeres. A Nők a Tudományban Egyesület sok előadást, motivációs workshopot tart. Kiválósági díjunk is van, amelyet negyven év alatti kutatónőknek ítélünk oda, és a díjazottak példaképekké válnak. Ez az, ami tapasztalataink szerint a leginkább működik. Az MTA által kiírt pályázatok beadásánál a tízesztendősnél fiatalabb gyermekek esetében az anyuka két év korkedvezményt kap. Intézetemben a felső vezetőség is frissebb szellemiségben irányít. A helyzet persze korántsem jó, a saját negyvenfős kutatócsoportomban összesen négy kutatónő és két hölgy technikus van.
Nehéz a helytállás, nem sokat alszunk, de minden otthoni feladatot megosztunk a férjemmel, és persze ahol tudnak, a nagyszülők is segítenek.
névjegy
Osztályvezető, tudományos főmunkatárs.
41 éves, házas. Férje Balázsi Csaba, szintén kutató. Két fiuk van, 9 és 10 évesek.
Anyagmérnöki diplomáját 2002-ben, majd PhD-képesítését műszaki területen 2005-ben, a Szlovák Műszaki Egyetemen szerezte, Pozsonyban.
Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Vékonyréteg-fizikai Laboratóriumának a vezetője 2016-tól.
Munkája mellett a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) elnöke, a Magyar Mikroszkópos Társaság és a Magyar Anyagtudományi Egyesület titkára, az Európai Kerámiai Társaság magyar tisztviselője.
Az MTA Bolyai-plakettjét 2015-ben nyerte el, 2017-ben az ELFT Gyulai Zoltán-díját, 2019-ben az Acers Jubilee Global Diversity elismerését vehette át.
A NaTE 2018-ban elnyerte a Nature Research és az Estée Lauder közös díját, az Innovating Science Awardot.
KEDVENCEK
Film » A számolás joga (Hidden Figures)
Könyv » Shelley Emling: Marie Curie és lányai
Zene » Whitney Houston
Hobbi/szabadidő » sütemények készítése, kertészkedés, közös kirándulás a családdal
