PÉNZ BESZÉL
Magyarország izocukor nagyhatalom lehet
Az elmúlt közel harminc év legnagyobb élelmiszeripari beruházása fog beérni idén, amikor átadják a Tisza-TK Projekt Kft. feldolgozóját. A föld lakóinak száma 2050-re megközelíti a 10 milliárd főt. Ez a mezőgazdasági termények iránti kereslet 50 százalékos növekedésével jár majd, ami azt jelenti, hogy az emberiség jövőbeni önellátása veszélybe is kerülhet – kondítja meg a vészharangot saját tanulmányában az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO). Okkal vetődik fel tehát a kérdés: mennyire etikus a takarmányként vagy a pékáruk alapanyagaként is felhasználható növényeket ipari célokra bevetni. Szabad-e a kukoricából az élelmiszergyártók kedvelt édesítőszerét, a répacukornál jóval olcsóbb izoglükózt – más néven izocukrot – vagy éppen bioetanolt, a búzából pedig keményítőt gyártani? Ez a felvetés nemcsak filozófiai, a kérdéskörben stratégiák, sőt milliárdok feszülnek egymásnak – igaz, utóbbiak csak látszólag.
PÉNZ BESZÉL
Leáldozik a bevásárlóközpontoknak?
Amerikában az elmúlt években százával zárták be a plázákat. Ebből a trendből itthon egyelőre semmit nem látni: Magyarországon virágzik az üzlet. Az Ohio állambeli Akronban áll egy épület torzó, ami újabban a bűnügyi és a kórházi jelentések gyakori szereplője. Nemrég például amikor a kihalt komplexumból egy férfi kábelt akart lopni meghalt egy áramütéstől. De az épület tövében pár hónapja eltemetve még egy gyilkosság áldozatára is rátaláltak. Érthető módon az emberek ma már ha tehetik messzire kerülik ezt az ingatlant pedig ez nem mindig volt így. Mielőtt elhagyatottá vált a hely bevásárlóközpontként működött közel 40 éven át. Nem egyedi esetről van szó: az Egyesült Államokban százával ürültek ki az akronihoz hasonló bevásárlóközpontok. Csak Illinoisban közel harmincra került lakat az utóbbi években. A magukra maradt plázákat pedig alig lehet pénzzé tenni: Pennsylvaniában az egyik 102 négyzetméteres „mall”-tól a tulajdonos csak egy jelképes 100 dolláros (28 ezer forintos) összegért tudott megszabadulni. Pedig volt idő, amikor az értékét még átváltva 54 milliárd forintra becsülték.
PÉNZ BESZÉL
Trükkös a német autópályadíj
Vajon hány bőrt lehet az autósokról lehúzni? A német politika megmutatja, hogy akárhányat. Németországban a külföldiekre kivetett autópályadíjat még a 2013-as választási kampányban vetette fel Horst Seehofer, a bajor Keresztényszociális Unió elnöke. Jó húzás volt, a helyieket ugyanis bosszantja, hogy számos szomszédjuknál kell fizetni, míg mások ingyen használhatják a német utakat.
Az ötlet az volt, hogy a személyautóknak is fizetőssé teszik a pályákat, ám a Németországban regisztrált járművek után az autópályadíjjal azonos mértékű adócsökkentést hajtanak végre, vagy leírhatóvá teszik azt.
Merkel kancellár személyesen ígérte meg, hogy erre a lépésre nem fog sor kerülni, ám végül mégis behódolt Münchennek. Az EU viszont nem nézné jó szemmel a külföldiek diszkriminációját, több szomszédos ország már perrel is fenyegeti Németországot.
PÉNZ BESZÉL
Nagyobb sebességbe kapcsoltak
A Magyarországon működő gyártóknak jó hír, hogy pörög az uniós autópiac: az első negyedévben 8,4 százalékos volt a bővülés. A további növekedésnek azonban útját állhatja néhány bevezetésre váró találmány. A gépjármű gyártók évekig méricskélték, hogyan tudnák lejjebb faragni a költségeiket, miközben szinte tehetetlenül nézték az ágazat vergődését. Ám most végre fellélegezhetnek. Utoljára ugyanis a 2008-as pénzügyi válságot megelőző években fogytak olyan jól az autók Európában, mint manapság – derül ki az Európai Autógyártók Szövetségének (European Automobile Manufacturers Association – ACEA) friss jelentéséből. E szerint az év első három hónapjában 4,14 millió személyautót adtak el az öreg kontinensen, ami 8,4 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában.
MÁTRIX – GEOPOLITIKA
A Bundeswehr katonákat keres
A terror elleni harc jegyében megkezdődött a német hadsereg reformja. A BW jelenlegi 185 ezer álláshelyéből csak 177 ezer van felöltve, így öt év alatt 14 ezer egyenruhás és 4 ezer civil munkatársat akarnak felvenni.
MÁTRIX – ENERGETIKA
Cseppfolyós palagáz a kapuknál
Kelet-Európa ellátásbiztonságát és a Gazprommal szembeni alkupozícióját is javíthatja a régióba tengeren érkező cseppfolyós földgáz. Bár a piacvezető amerikai és ausztrál termelők főként Ázsiára és Dél-Amerikára céloznak, felénk is érkezhet annyi LNG, ami miatt érdemes lenne kiépíteni egy észak-déli irányú energiafolyosót.
MÁTRIX – SZOMSZÉDOLÁS
Országimázs a háború árnyékában
MÁTRIX – SZOMSZÉDOLÁS
Kötélhúzás Prágában
VALÓ VILÁG
Migráns minták
A különböző kulturális, geopolitikai helyzetek a migráció különböző válfajait termelik ki. Néhány évtized múlva Kína munkaerő importra szorulhat.
KULTÚRA
Törvény a kulturális alapellátásról
Csaknem kilencszáz programot kínál a május 8-án indult Közösségek Hete országos rendezvénysorozat, amelynek keretében egy héten át egészen május 14-ig várják színes eseményekkel az érdeklődőket országszerte. A rendezvény fő célja, hogy az egyre inkább elmagányosodó társadalmunk figyelmét felhívja a közösségek szükségességére, a közösségi kezdeményezésekre. A közösségek erősítését szolgálja a Parlament előtt fekvő kulturális törvénytervezet, amelyet Krucsainé Herter Anikót, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára mutat be.
KULTÚRA
Jazz a’la Kodály
Új albummal jelentkezett az Oláh Dezső vezette Trió a’la Kodály jazz trió Hommage címmel. A trió összeállítását tekintve valószínűleg egyedülálló a világon, hiszen nagybőgő nélkül, ám a fúvosokkal és a kuruc kort nyomokban idéző modern kori nádnyelves tárogatóval játszanak, elsősorban a zenekarvezető-zongorista átiratait és szerzeményeit. A Hommage című lemez alapvetően tiszteletadás a magyar népzenei gyökereknek. Kodály Zoltán által gyűjtött népzenei anyagot dolgoztak fel újra, helyenként pedig szimfonikus zenekari művekre reflektálnak.
KULTÚRA
45. a táncházmozgalom
1972. május 6-án népviseletbe öltözött táncosok jelentek meg a budapesti Liszt Ferenc téren, az Írók Könyvesboltja előtt és elkezdték ropni. Ma minden bizonnyal „flashmobnak” villám csődületnek neveznénk az akciót, amely a XX. századi magyar kultúra egyik legragyogóbb ékkövének, a táncházmozgalomnak a kezdete volt. A kezdeti időket dr. Agócs Gergely, népzenész, népzenekutató a Hagyományok Háza Népművészeti Műhelyének vezetője eleveníti fel.