CÍMLAPON
Sör, foci, milliárdok – Világi Oszkár
A Csíki Sör születésénél bábáskodott, és pénze van pénze van benne Szlovákia legnagyobb adófizetőjének, Világi Oszkárnak, aki exkluzív interjút adott a Figyelőnek. A felvidéki márkaépítő nagyvállalkozó a MOL-csoport igazgatósági tagja, a Slovnaft elnök-vezérigazgatója – aki borászattal, húsfeldolgozással, tejipari termékek gyártásával foglalkozó vállalatokat hozott létre és a gazdaság más területein is komoly érdekeltségei vannak – elmondja azt is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nagy támogatója az FC DAC 1904-nek, néha találkoznak is a dunaszerdahelyi MOL Aréna lelátóján. Az egyre jobban telesítő dunaszerdahelyi csapatot 2014-ben vásárolta meg Világi Oszkár.
A teljes interjú elolvasható a Figyelő 2017/17. számában.
LÁTÓSZÖG
Trump elnök akcióban, avagy a birodalom visszavág
A washingtoni Fehér Házban egy még mindig önjáró, de a felesleges szélsőségeket szép lassan lecsiszoló és ugyanakkor egy újszerű, a megváltozott körülményekhez igazodó politika látszik kirajzolódni. Donald Trump elkezdett egy realista politikai irányvonalat kialakítani – írja Gyarmati István a Demokratikus Átalakulásért Intézet igazgatója, nagykövet, professzor.
A teljes cikk elolvasható a Figyelő 2017/17. számában.
VALÓ VILÁG
Brüsszeli válaszok Orbán Viktornak
Miközben nálunk Brüsszel megállításáról szól a nemzeti konzultáció, az Európai Bizottság (Brüsszel) éppen Orbán Viktor feltartóztatásán dolgozik. A viharfelhők ellenére a Fideszt ebben a pillanatban nem fenyegeti kizárás az Európai Néppártból. Az EB jogi, intézményes lehetőségek híján informális párbeszédre törekszik a budapesti kormánnyal.
A teljes cikk elolvasható a Figyelő 2017/17. számában.
MÁTRIX
Deutsch: gőzerővel fejlesztik a szélessávú hálózatokat
Múlt év végére már 230 ezer végpontra jutott el a szupergyors internet és jelenleg is gőzerővel folynak a további szélessávú internet fejlesztések, összesen 65 milliárd forintnyi támogatásból – árulta el a Figyelő hetilapnak Deutsch Tamás. A Digitális Jólét Program összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos elmondása szerint 22-25 ezer informatikai állás van ma betöltetlenül az országban és 300-400 ezerre becsülhetők azok a munkahelyek, ahol az átlagost meghaladó digitális készségekre van szükség. Deutsch Tamás arról is beszélt a hetilapnak, hogy a korábbi technológiai forradalmak is alapvető változásokat hoztak, így most is sok munkakör, feladat eltűnhet, de ugyanennyi új keletkezhet is. Azaz a magasabb hozzáadott értékű munka felértékelődik. Nem félni kell e változásoktól, hanem felkészülni rájuk, az eddigieknél sokkal aktívabb oktatással, felnőttképzéssel, tudásalapú átképzéssel.
A teljes interjú elolvasható a Figyelő 2017/17. számában.
MÁTRIX-GEOPOLITIKA
Vége a türelemnek!
Egy bevethető atomfegyverrel rendelkező országot öngyilkosság lenne megtámadni, ezért a becslések szerint 21 robbanófejhez elég hasadóanyaggal rendelkező Észak-Korea vezetése szó szerint atombiztos alapokra helyezné hatalmát. Washington egy következő észak-koreai rakéta kísérlet esetén katonai válaszcsapást helyezett kilátásba. A Figyelő ismerteti ennek lehetséges forgatókönyveit.
A teljes cikk elolvasható a Figyelő 2017/17. számában.
PÉNZ BESZÉL
Pénzt és életet!
Donald Trump bevándorlás-politikájának hála a magánbörtönök tulajdonosai virágzó évek elé nézhetnek. Hiszek benne, hogy a fájdalom okosabbá teszi az embereket. Úgyhogy ha valamelyik bent lakó ostobaságot követ el, verjék csak el, had nőjön az intelligenciája – mindez egy eligazításon hangzott el a Winn nevű Louisiana-i magánbörtönben. A sajátos szónoklatról egy oknyomozó riporter Shane Bauer számolt be, aki börtönőrként négy hónapig dolgozott az intézetben. Mint elmondta: előre szóltak, hogy a késeléses eseteknél ne lépjenek közbe. Ha két rab pengeváltásba bonyolódik csak szólítsák fel őket hogy hagyják abba és kérjenek erősítést, de ne kockáztassák az életüket. Nem mintha bárkit is hősies tettekre sarkallt volna a 9 dolláros órabér. A tanács mindenesetre hasznosnak bizonyult: Shane ugyanis több véres összetűzésnek is a szemtanúja volt.
A teljes cikk elolvasható a Figyelő 2017/17. számában.
PÉNZ BESZÉL
Nem vagyunk lemaradva
A magyar mezőgazdaság technológia terén az unió átlagtól nincs érdemben lemaradva. A gazdálkodók 44 százalékuk kifejezetten technikai, technológia fejlesztésre készül a következő években – mondja Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.
– Látom, a kamarában nem aratáskor van a munka dandárja, hanem most, a termelők egységes kérelmének beadásakor. Mennyit fordítanak a támogatásokból a gazdák a versenyképességük javítására?
– A 2015-ös adatok szerint összesen 792 milliárd forint támogatást kaptak a hazai termelők, miközben az agrárvállalkozások adózás előtti eredménye 473 milliárd forint volt. Azaz az ágazat mintegy 300 milliárd forint a mínuszt “termelt”. Ez mutatja, hogy a támogatás egy részét a veszteségek kompenzálására fordították, a támogatás jövedelemtámogatás is egyben. Pedig nem szabadna mindent felélni, mert megesszük a holnapot. Fontos, hogy a hatékonyságot, a versenyképességet javító beruházásokat indítsunk a támogatásokból.
A teljes interjú elolvasható a Figyelő 2017/17. számában.
PÉNZ BESZÉL
Digitális permetezés
Egy magyar fejlesztés segít a mezőgazdasági gépek hatékony kezelésében. A MachineryGuide után már külföldön is egyre többen érdeklődnek. Ma már nehéz elképzelni, de bő 20 éve a földeken például a műtrágyázásnál és a permetezésnél –mivel ezeknek a munkáknak a szántással szemben nincs jól látható eredménye, ráadásul a mezőgazdasági járművek szélessége is túlságosan nagy – külön embereket kellett foglalkoztatni csak azért, hogy jelezzék, hol haladt el a munkagép a legutóbb. A GPS készülékek elterjedése ezt a problémát megoldotta: ma már rengeteg olyan megoldás van, amelyik segít például a vetésnél irányban tartani a gépeket.
A teljes cikk elolvasható a Figyelő 2017/17. számában.
KULTÚRA
Kicsoda Soros György valójában?
Erre a kérdésre keresi a választ Andreas von Rétyi – a Pesti Srácok kiadásában magyar nyelven is olvasható – könyve. A szerző feltárja Soros György élet- és karrierútját, és megmutatja, hogy meggazdagodásának voltak és vannak áldozatai. Soros György – Zichy Mihály festménye nyomán – a rombolás géniuszaként elevenedik meg. Egy olyan spekulánsként, aki első „nagy tette” a fekete szerdaként elhíresült font elleni 1992-es támadás volt. Soros György magát az „egyensúlytalanságok specialistájaként” jellemzi, olyan emberként, aki hasznot tud húzni a káoszból. Célja minden esetben a profitmaximalizálás, legyen szó befektetésekről, pénzpiaci spekulációról, vagy éppen kormányok megdöntéséről. Andreas von Rétyi nem mond verdiktet a milliárdosról, de leszögezi: Soros György minden szerepében spekuláns, akinek tervei és érdekei vannak, de nem áll senki és semmi pártján. Csak a sajátján.
A teljes cikk elolvasható a Figyelő 2017/17. számában.
KULTÚRA
Díszvendég a V4
Hatvanezernél is több érdeklődőt fogadott az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. A tavalyinál mintegy öt százalékkal többen látogattak ki a Millenárisra, ahol a kiadók száz fölötti új kötetet mutattak be. A 24. könyvfesztivál díszvendégei a Visegrádi négyek voltak. Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára megnyitójában leszögezte: közel negyedszázad alatt a régió leglátogatottabb könyvvásárává nőtte ki magát a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. A díszvendégekről szólva megjegyezte: mítosz, szellemiség, életérzés, sors és értékközösség köti össze a V 4 országait és teljes Közép-Európát.
A teljes cikk elolvasható a Figyelő 2017/17. számában.
KULTÚRA
Kocsis Zoltán szellemében
Kocsis Zoltán 2016. november 6-án bekövetkezett tragikus haláláig, húsz éven keresztül állt a Nemzeti Filharmonikusok élén. Az utódokat alig több mint egy hónapja nevezték ki. Hamar Zsolt lett a zeneigazgató, Herboly Domonkos a megbízott főigazgató. A főzeneigazgatói posztot nem töltötték be. A két igazgatónak sok ideje nem volt nézelődni, hiszen a következő évad megtervezése, összeállítása már az ő feladatuk. Hamar Zsolt nagyon jól ismerte mesterét, és ismeri a zenekart, hiszen első karmesterének kérte fel Kocsis Zoltán, még 1997-ben. Herboly Domonkos a Rádió Zenekar éléről érkezett. Herboly Domonkos egyfajta „álruhás királyfi” a rigorózus gazdasági vezetők között, hiszen a Közgáz előtt elvégezte a Zeneakadémiát, nagybőgő szakos tanár és kamara művész.
A teljes cikk elolvasható a Figyelő 2017/17. számában.
KULTÚRA
Nem tervez lex Jordánt a kormányzat
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi törvény tervezett módosításával kapcsolatban számosan megfogalmazták aggodalmukat, miszerint a kormány lex Jordánt készít elő – utalva a szombathelyi színházigazgató-választás körüli huzavonára –, amely lehetővé tenné a kabinet számára a közvetlen intézményvezetői kinevezést. Szabó Ágnes, a Magyar Teátrumi Társaság alelnöke szerint a színigazgatóválasztások körüli rendszeres botrányokra a finanszírozás összetétele adhat okot.
A teljes cikk elolvasható a Figyelő 2017/17. számában.
SZOMSZÉDOLÁS
Hazánk érdeke, hogy részt vegyen a szlovéniai Koper kikötőjéne és az odavezető vasúti hálózatnak a fejlesztésében, hiszen a magyarországi vállalatok exporttevékenységük során ezt a tengeri kijáratot használják a legnagyobb mértékben. Ezért Magyarország 200 millió euróval részt venne az egymilliárd euróra tervezett projektben. A koperi kikötőhasználat kulcsa a második vágány kiépítése – erről szól Szomszédolás rovatunk cikke, amely bepillantást nyújt a terv részleteibe s az építéssel kapcsolatos Ljubljanai vitákba.
Eladósorban a gyengélkedő Galenika. Az egykor Jugoszlávia híres gyógyszergyárának egy részét Belgrád magánkézbe adná, de évek óta nem talál olyan befektetőt, aki elfogadná a szerb állam feltételeit, különösen, hogy a 25 százalékos részesedéssel még át kellene vállalnia a Galenika adósságait is – erről is olvashatnak a Szomszédolásban, amely hírt ad még a magyar kormány Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programjának jelenlegi állásáról. Kárpátaljára kétmilliárd forint érkezett tavaly, idén pedig mintegy 20 milliárdra pályázhatnak az ottani magyar vállalkozók. Vajdaságban már tízmilliárd forint talált gazdára, elsősorban mezőgazdasági eszközbeszerzésre pályáztak a délvidéki magyarok, most már a nagyobb befektetések következnek. A magyar parlamenti ciklus végéig a támogatások és a kedvezményes hitelek összértéke a Vajdaságban a 60 milliárd forintot is elérheti.
A teljes cikk elolvasható a Figyelő 2017/17. számában.