Zöldülnek az állami olajalapok

Mátrix
Trendforduló figyelhető meg a szénhidrogénekre alapozott nagy nemzeti vagyonalapok befektetési politikájában, többen közülük megnövelték a megújuló energiába történő beruházásaikat.

BEFEKTETÉSI POLITIKA

A PitchBook nevű elemzőcég felmérése szerint tavaly a nagy állami vagyonalapok 6,4 milliárd dollárt invesztáltak a szénhidrogéniparba és 5,8 milliárdot a megújulókba. Összehasonlításul: 2008 és 2017 között ugyanezen alapoknak a szénhidrogénszektorba történő befektetései több mint tízszeresen haladták meg az utóbbiak terén végrehajtott beruházásokat.

 

CSÖKKENŐ OLAJÁR

Mértékadó e tekintetben Norvégia, amely a világ egyik legnagyobb (olajbázisú) nemzeti vagyonalapját kezeli. Utóbbi bevételeinek a túlnyomó része az ország partjainál található tengeri szénhidrogénmezőkből származik. Az alapoknál a trendváltást nem kizárólag a környezettudatosság vezérelte, hiszen a nemzeti vagyonalap elsődleges célja gazdasági; a rábízott pénzeket úgy kell befektetnie, hogy azok értéke legalábbis megőrződjön. Az olajár a 2014-es csúcs és 2019 között több mint negyven százalékkal csökkent, ami a beruházási irányelvek átgondolására késztette az alapkezelőket. Ettől függetlenül például a norvégok is jócskán pumpáltak pénzt tavaly is a szektor olyan nagyágyúiba, mint a Royal Dutch Shell vagy az ExxonMobil.

Az egyes szuverén alapok persze nagyon különböznek kulturális téren. A norvég alap nehezen hasonlítható össze a Perzsa (Arab)-öböl országaiéval. Az Egyesült Arab Emírségek legnagyobb alapja, az ADIA például a szénhidrogénipar mellett részvényindexekbe is fektet. Egy másik emírségbeli szuverén tőkéjének azonban nagyjából az öt százaléka már megújuló energiához köthető befektetésekben pihen. A katari QIA alapvetően a hagyományos beruházásokat preferálja: Total- és Glencore-részvények mellett csaknem húsz százalékuk van az orosz Rosznyeftyben. A szaúdi Public Investment Fund (PIF) viszont nem híve az ágazati befektetéspolitikának. A közelmúltban adták el egyetlen szénhidrogénipari invesztíciójukat: az állami olajcég, az Aramco vette meg csaknem hetvenmilliárd dollárért. 

 

KLÍMAVÉDELEM

A nagy szuverének közül az ADIA, a QIA, a PIF és a norvég alap tavaly hozott létre egy One Planet nevű kezdeményezést: vállalták, hogy a befektetési politikájukban a klímaváltozással kapcsolatos szempontokat is figyelembe veszik. Az ADIA például Indiában és Nagy-Britanniában hajtott végre zöldenergiával kapcsolatos beruházásokat. A PIF egymilliárd dollárral szállt be a villanyautókat gyártó Lucid Motorsba, és napelemes projektekben is részt vesz.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink