A foglalkoztatottak teszik a dolgukat, produktívak és dől a pénz a céghez? Vannak társaságok, hol a vezetés nem elégszik meg ennyivel, a beosztottak mindennapi életébe is bele szeretnének szólni. Jó példa erre a 2010 óta működő WeWork. Bár a nevük aligha cseng ismerősen a magyar fülnek, nem egy garázscégről van szó: a New York-i vállalatot a világ tíz legnagyobb startupja között tartják számon. Huszonkét országban vannak jelen, és csak az Egyesült Államokban huszonhárom városban működik telephelyük. A profiljuk meglehetősen egyedi: közösségi irodahálózatot üzemeltetnek azon kis cégek és szabadúszók számára, amelyeknek/akiknek nincs pénzük saját székhelyre. Az üzlet pedig nem is megy rosszul: a piaci értékük eléri a húszmilliárd dollárt, s az alkalmazottaik száma megközelíti a hatezret. Nos, ennél a feltörekvő, szépreményű társaságnál jelentette be a vezetés a napokban, hogy megtiltanák a húsevést a vállalat területén. Az irodai büfékben csak vegetáriánus menüt lehet majd választani, s ha valaki olyan ételt rendel magának, amelyben hús is van, nem fogják neki kifizetni az árát. Ezenfelül jelezték minden egyes embernek a WeWorknél: aki húst eszik, az bizony szembemegy a cég hitvallásával. Nagyon úgy tűnik, hogy aki nem szeretné, ha ferde szemmel néznének rá a főnökei, az kénytelen lesz átállni a vegetáriánus táplálkozásra.
Az ügy kapcsán a New York Times Bock Lászlót, a Google korábbi személyügyi alelnökét idézi, aki leszögezi: „Az emberek nem szeretik, ha elveszik tőlük a választás lehetőségét!” Viszont a gondolattal ettől még sokan eljátszanak. Álljon itt pár példa. A japán Iszeszakinál a munkatársaknak megtiltották, hogy szakállt növesszenek. A vezetés szerint a jó dolgozónak szerénynek és tisztának kell tűnnie, az arcszőrzet pedig belerondít ebbe a képbe. De ezt még lehet fokozni. Az Amazonnál a raktárak munkásai nem vihetnek be és nem használhatnak olyan terméket, amelyet a webáruház a honlapjain árul. Egyes beszámolók szerint ez azt jelenti, hogy a dolgozók nem rágógumizhatnak, sőt ki sem rúzsozhatják magukat. A brit Glenfield kórházban pedig nem szabad kávét és teát inni. S a sort még lehet folytatni. Az informatikai cégek közt az egyik legismertebb, az IBM például egy időben meg akarta tiltani, hogy a kollégák carsharinget – mondjuk Uber-szolgáltatást – vegyenek igénybe. Ez utóbbi esetben azonban hamar visszakoznia kellett az IT-óriásnak: a dolgozók elégedetlenségét látva egy nap alatt visszavonták a szabályzatot. A részben a kertészek kiszolgálására létrejött Scotts Miracle-Grónál viszont sikeresen számolták fel a dohányzást a vállalat területén. Aki cigizik, azt eleve fel sem veszik. Elmondásuk szerint ezzel igyekeznek alacsonyan tartani az egészségbiztosítási díjaikat. De volt olyan társaság is, ahol nevetséges túlzásba vitték a vallásgyakorlás kitiltását a munkahelyről. Egy anonim beszámoló alapján Nagy-Britanniában történt, hogy amikor egy irodában valaki eltüsszentette magát, s a mellette lévő kolléga az angol nyelvben ilyenkor megszokott szófordulattal élve csak annyit mondott neki: bless you! (nyers fordításban: áldjon meg téged!), annak komoly következményei lettek. Egy harmadik fél elpanaszolta az esetet a HR-nak, amely ezután behívta az illetőt, hogy elmagyarázzák neki: máskor kerülni kellene ennek a kifejezésnek a használatát, hisz a cégnél nem nézik jó szemmel az efféle keresztény megjegyzéseket.
Visszatérve a vegetáriánus életmód erőltetésére: a Google központjában volt rá példa, hogy két kávézó megpróbálta bevezetni a húsmentes hétfőket. A dolgozók azonban „fellázadtak”, s tiltakozásképp grillsütést is tartottak a közelben. A gyakorlatot végül az étkezdék hamar felszámolták. Azóta visszafogottabb eszközökkel igyekeznek változtatni az emberek evési szokásain: például azzal, hogy kisebb tálakat adnak, s kiemeltebb szerepet biztosítanak a salátabároknak. De a munkatársak továbbra is kedvükre ehetik, amit szeretnének.
A felsorolt szabályokkal egyébként sokszor az a probléma, hogy a döntéshozók többnyire valami ideológiának szeretnének megfelelni, amelynek egyáltalán nincs valóságalapja. A WeWorknél például a vegetáriánus életmód erősítésével a környezetet védenék, valamint egészségesebbé tennék a dolgozókat. Csakhogy egyetlen olyan megbízható kutatás sem létezik, amely szerint az állathús teljes kiiktatása az étrendből javítana az emberek fizikai állapotán.
Akárhogy is, a WeWorknél jelezték: ez csak a kezdet. Hamarosan a bőrhuzatos ülőgarnitúrákat és az egyszer használatos műanyag tárgyakat is kitiltanák, s keményen megreguláznák az alkoholfogyasztást. De ismerve a korábbi eseteket, nem lenne meglepő, ha hamarosan ki kellene farolniuk az ígéreteik mögül. A hatékony cég ugyanis általában nem a túlszabályozottságáról ismerszik meg. „Amennyiben túl nagy kontrollt akar gyakorolni egy társaság, az gyakran visszafele sül el, még akkor is, ha egyébként jó szándék vezeti a menedzsereket” – jegyzi meg Heather Bussing munkaügyekben járatos amerikai ügyvéd.
A túl sok kéretlen előírás rendszerint megöli a bizalmat és vele együtt a kreatív munkahelyi légkört is. Tipikus példa erre, amikor a vezetés akkor is papíros igazolást vár az alkalmazottól, ha az temetésre vagy betegség miatti szabadságra megy.
