NULLÁS BÜDZSÉ
Úgy tűnik, nagy hiánycsökkentő verseny alakult ki az Európai Unióban, és ebbe a Grand Prix-be a magyar kormány is beszáll.
Egyébként helyesen, miután csak azok az országok nem válnak áldozattá egy esetleges globális pénzügyi krach idején, ahol nagyon fegyelmezett a költségvetés és minimális a „veszteség”. Ráadásul a magyar helyzet azért is különleges, mert a kelet-közép-európai térség többi tagállamához képest nálunk magas a GDP-arányos államadósság rátája. A hiány és az államadósság pedig összefügg: amennyiben ugyanis deficit keletkezik a büdzsében, azt hitelből kell fedezni – nálunk állampapír-kibocsátásból –, az utóbbi pedig további adósságot generál. A múlt esztendőben a GDP-arányosan bő hetvenszázalékos államadóssággal ugyan az európai uniós középmezőny elején tartózkodtunk – az EU-átlag eléri a nyolcvan százalékot –, ám a régiót alapul véve kilógunk a sorból – negatív értelemben.
NULLÁS BÜDZSÉ AZ „IDEA”
Vagyis Magyarországon pénzügyi szempontból az lenne az ideális, ha mielőbb nullás lenne a központi költségvetés. Ez korábban arra való hivatkozással nem szerepelt a tervek között, hogy a Pénzügyminisztérium álláspontja szerint növekedési áldozattal járt volna.
Az Eurostat jelentése alapján az EU-tagállamok fele 2018-ban szufficittel, vagyis bevételi többlettel zárt, s mindössze négy országban volt nagyobb az államháztartás vesztesége, mint hazánkban. Amikor tehát a kormány egyensúlyba akarja hozni az államháztartás kiadási és bevételi oldalát, valójában egy erős külső kényszerre reagálhat, amit adott esetben saját célként sokkal könnyebben lehet megindokolni.
A 2020-as költségvetési törvényjavaslatból, valamint a kabinet friss jelzéséből kiderül, hogy míg a jövő évre egyszázalékos GDP-arányos hiánycélt kalibrált be a büdzsébe a kormány, 2021-ben már csak 0,7 százalékos deficittel számol. A tervek szerint a kabinet 2022-ben az éves gazdasági teljesítmény 0,4 százalékára szorítja vissza a „központi mínuszt”. S tulajdonképpen 2023-ban jön el a nullás költségvetés.
Aligha árulunk el titkot azzal, hogy euró-pai uniós előírás is az államadósság csök-kentése, s a magyar alkotmány szintén így rendelkezik. Ezért lehet szükséges, hogy a jövőben lényegesen mérséklődjön az államháztartási hiány.
Amíg a magyar államadósság nem csökken hatvan százalék alá – ez az uniós kritérium, az euró bevezetésének az egyik feltétele –, addig a büdzsét is muszáj féken tartani. Ez egyébként – elméletileg legalábbis – a gazdaság növekedésével is megvalósulhat. Ha nem költünk többet, s egyre nagyobb a termelés, akkor csökken a GDP-ben kifejezett hiány.
ÁTALAKULÓ ADÓSSÁG
Varga Mihály pénzügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában a témával kapcsolatosan úgy fogalmazott, hogy a kormány 2010 óta az államadósság csökkentésének érdekében alakította át a gazdaságpolitika kereteit, de a tartozáson belüli devizaarány további mérséklését is fontosnak tekinti. Az sem mindegy, hogy az ország külső hitelezőnek, vagy a saját polgárainak az adósa, ezért más államok is bevett eszközként tekintenek a lakosságot célzó állampapír-kibocsátásra – hangsúlyozta. A tárcavezető arra számít, hogy az államadósság mértéke 2020 végére a GDP 67 százalékára eshet, és a következő években tovább csökkenhet. Varga Mihály szerint elsősorban a gazdasági növekedést támogató szolgáltatások adója mérséklődhet a közeljövőben. A tehercsökkentési folyamat következő, már elfogadott elemei a szociális hozzájárulási és a kisvállalati adó mérséklése, s bővül a fejlesztési célú adókedvezmények hozzáférhetősége – tette hozzá. Megjegyezte, hogy Magyarországon a társasági adó mértéke már most a legalacsonyabb, az szja-é pedig a harmadik legkisebb az EU-n belül.
KÍSÉRT A MÚLT
A központi költségvetés már most nullszaldós, csak az adósságok – a múltból származó éves törlesztési terhek – miatt van hiánya – hangsúlyozta Kovács Árpád. A Költségvetési Tanács elnöke szerint a kormány hiánypályája tartható: a „teljes” deficit leszorítása, a kormányzati ciklus végére kitűzött hatvanszázalékos adósságráta elérése azt jelzi, hogy az európai fősodorba jutott a gazdaságpolitika, és rajta vagyunk az utolérési pályán. A hiányok visszavágása terén tetten érhető az európai verseny – húzta alá a szakember, aki szerint fel kell számolni a hiátusokat. Amennyiben a három-négy százalék körüli gazdasági növekedést tartani tudja az ország, akkor hazánk már nem terhel több tartozást a jövő nemzedékekre. Eközben nem szabad egyszeri hatásokra építeni a gazdaság teljesítményét, hanem abban a megközelítésben kell gondolkodni, hogy mindezt kedvezőtlen körülmények között is fenn kell tudni tartani, ami óriási feladat. A lényeg – tette hozzá –, hogy Magyarország ne legyen ráutalva a külföld – pénzügyi – erejére.
EURÓZÓNA: KÜLÖN BÜDZSÉ
Az állam- és kormányfők a tavaly decemberi eurócsúcson döntöttek arról, hogy létre kell hozni az eurózóna számára egy saját büdzsét az Európai Unió hétéves költségvetési keretének a részeként, amely a közös pénzt használó tagállamok versenyképességének a növelését segítené. Ugyanakkor erről a tervről csak részmegállapodás született, a finanszírozás forrásáról és az allokációs kritériumról további egyeztetések szükségesek. Magyarország számára kiemelt szempont, hogy az új költségvetés nem vonhat el forrásokat az eurót még nem használó államoktól, és nem veszélyeztetheti egyéb költségvetési célok finanszírozását, különös tekintettel a kohéziós politikára.
