KATONAPOLITIKA
Az EU harccsoportok (EU Battle-group – EU BG) tervezésénél a harcoló felek szétválasztása, a konfliktus-megelőzés, a stabilizáció, az újjáépítés és a katonai tanácsadás, az evakuációs műveletek, a humanitárius segítségnyújtás a legfőbb együttműködési terület – tudtuk meg a Honvédelmi Minisztériumtól (HM). Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország védel-mi vezetői június 10-én Pöstyénben -egy-ez-tetettek a partneri viszony lehetőségeiről.
A HM-től a visegrádi államok katonai együttműködésének részleteiről ér-deklődtünk. A minisztérium lapunknak elküldött válaszaiból kiderül, hogy a harccsoport alapját egy zászlóalj méretű, gyorsan telepíthető, összfegyvernemi erő adja, kiegészítve harctámogató és harcbiztosító elemekkel. Ebbe beletartozik a stratégiai szállítás és a logisztikai ellátás képessége is, igaz, az EU harccsoport-koncepció elfogadása óta „műveleti alkalmazást” még nem hajtottak végre, ezért annak részleteiről még nem tudnak beszámolni.
EU és NATO, NEM UGYANAZ
Kérdésünkre, hogy a V4-es katonai összefogást a NATO-n belül nem lehetne-e kivitelezni, a HM közölte: a NATO-n belül az EU harccsoporthoz hasonló készenléti formáció a NATO Reagáló Erők (NATO Response Force – NRF) keretében megvalósuló többnemzeti együttműködés, amely számos jellemzője (az erő nagysága, készenléti ideje, felelősségi területe) tekintetében eltér az EU harccsoporttól. Hozzátették, hogy a V4 NATO-n belüli állandó együttműködési formát alapvetően befolyásolja a tagállamokat érintő eltérő biztonsági kihívás, a geopolitikai helyzet, valamint a rendszeresített haditechnikai eszközök kompatibilitása, ennek megfelelően eltérő magas készenlétet és reagálást igénylő feladatokat hajtanak végre. Az Észak-atlanti szövetségen belüli műveleti együttműködést a monsi székhelyű műveleti parancsnokság (Supreme Headquarters Allied Powers Europe – SHAPE) koordinálja, amely a katonai követelményeknek megfelelő műveleti képességet nem országcsoportonként, hanem képességalapon szervezi.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a V4 EU BG együttműködés konkrétan miben ölt testet. Megtudtuk, hogy 2019-ben a magyar katonák a visegrádi partnerországok hadseregeivel több nemzeti és nemzetközi gyakorlaton vettek részt. A felkészülés zárógyakorlatát a Common Challenge 2019 elnevezésű megmozdulás jelentette 2019 májusában, Lengyelországban, amelyen a V4 EU BG megszerezte a „szolgálatra kész” minősítést. Az EU BG mellett a négy ország együttműködésének másik zászlóshajója a V4 Összhaderőnemi Logisztikai Támogató Csoport Parancsnokság, és ez az első, a V4-ek által közösen felajánlott képesség a NATO számára.
Emellett a V4-es államok igyekeznek képességfejlesztési törekvéseiket minél inkább összehangolni. „Ezt a tevékenységet segíti az ún. képességfejlesztési mátrix, amely lehetőséget ad a négy ország stratégiai tervező, haderőtervező és haderőfejlesztési szakemberei számára, hogy a megosztott információk alapján a lehető legkorábban beazonosíthassák a potenciális együttműködési területeket, ezáltal is növelve a visegrádi országok közötti együttműködést” – fogalmazott a HM.
A minisztérium közölte, hogy a visegrádi országok között a védelmi beszerzések és az ipar területén való együttműködés kiemelt cél, ezen a területen azonban eddig nem sikerült olyan kézzelfogható eredményeket felmutatni, mint amilyen az EU harccsoport vagy a rendszeres közös gyakorlatok. Most a lehetséges közös projektek beazonosításának időszakában tart a négy ország. A területén indult munkának a 2019. július 1-jétől induló cseh V4-elnökség szeretne új lendületet adni.
A V4 ÚJ HATALMI TÖMB LEHET
Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, író lapunknak elmondta, a visegrádi államok szoros katonai együttműködése jelzésértékű Brüsszel számára. Az 1991-ben – középkori mintára – létrejött szövetség a 2015-ös migrációs válság hatására lett újra szoros együttműködés. Nemcsak a bevándorlásról való közös gondolkodás, a határok védelme, a közös kelet-közép-európai történelem és kulturális hatások, de a föderális Európa elutasítása is közös Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország gondolkodásában. Demkó arra is felhívta a figyelmet, hogy a négy állam összesen több mint hatvanmilliós lélekszámú új hatalmi tömbként az unión belül erős szövetséget alkothat. (A közel negyvenmilliós Lengyelország önmagában is uniós középhatalom – a szerk.) Mint folytatta, a V4-es tagállamok gazdasági téren is jól, jóval az unió átlaga felett teljesítenek. A szakértő szerint vannak olyan hangok a térségben, hogy a szövetséget ki kellene bővíteni. „Lengyelország például fontosnak tartja a térségben ugyancsak nagy országnak számító románokkal való szorosabb kapcsolatot, de a balti államok részéről is vannak jelek a közeledésre” – értékelt Demkó Attila.
EU harccsoportok: gyorsreagálású haderők
Az Európai Tanács 2016 decemberében jóváhagyta a biztonságra és védelemre vonatkozó végrehajtási tervet, amely meghatározza az uniós biztonság- és védelempolitika jövőbeli alakításának lépéseit. Ennek keretében megerősítették a 2005-ben létrehozott harccsoportokat, amelyek a konfliktuszónákban gyorsan bevethetők. Korábban különböző politikai, technikai és pénzügyi akadályok miatt nem vetették be ezeket, a csoportokat. Az uniós vezetők 2017 júniusában állapodtak meg arról, hogy közös költségként viselik a harccsoportok bevetésének költségeit. Ezek finanszírozását uniós szinten állandó jelleggel az Athéné mechanizmuson keresztül kezelik. A V4 mellett az EU-n belül számos más olyan országcsoport is létezik, amely az EU harccsoportok tekintetében szoros együttműködést alakított ki, ilyen a Balkáni, illetve az Északi EU harccsoport.
Migrációs együttműködés
A V4-országok a migrációs válság tetőzésekor – bár nem V4-keretben –, de tevőleges támogatást nyújtottak hazánknak. A migrációs válság során a Közép-európai Védelmi Együttműködésben (Central European Defence Cooperation – CEDC) a V4-ek mellett Ausztria, Horvátország és Szlovénia vesz részt. 2017-ben Ausztria rendezte meg az első migrációs válságkezelési gyakorlatot, ennek a második gyakorlata – a COOPSEC 19 – az idén októberében hazánkban lesz. A CEDC-tagországok mellett Románia és Finnország – az unió idei soros elnökei –, illetve a migráció által érintett nyugat-balkáni országok is részt vesznek. A minisztérium tájékoztatása szerint a gyakorlat fő motívumát továbbra is a migráció okozta válsághelyzet adja, amelybe bevonják a polgári rendvédelmi szerveket is.
Borítófotó: Vállról indítható légvédelmi rakétarendszer használatát mutatja be a lengyel légierő katonája. Gyakorlatozni sohasem késő
