ELINDULT A SZABADKERESKEDELEM
Február 1-jén hatályba lépett az EU és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás (EPA, avagy angol elnevezése, a Japan–EU Free Trade Agreement után röviden JEFTA), amely megszünteti a távol-keleti szigetországba exportáló uniós vállalkozásokra háruló, évente mintegy egymilliárd eurót kitevő vámok 97 százalékát. A japán fogyasztók számára a legfontosabb közösségi élelmiszeripari termékeket exportáló cégek előtt álló akadályokat is lebontja, s több más ágazat esetében szintén növeli majd a kiviteli lehetőségeket. Európa részéről az agrártermelők a megállapodás fő nyertesei, mivel az áruik 85 százaléka juthat ezután jórészt vámmentesen a japán piacra, a többi cikk esetében fokozatosan csökkentik a terheket. A felkelő nap országa pedig néhány éves átmenet után ugyancsak vámmentesen szállíthat autókat az unióba. Az EU és Japán közötti éves kereskedelem közel 36 milliárd euróval bővülhet az egyezmény teljes körű végrehajtását követően az Európai Bizottság prognózisa szerint.
A kelet-ázsiai szigetországban és az unió 28 tagállamában csaknem 640 millió ember él. A felek együttesen a világgazdaság közel harminc százalékát teszik ki, részesedésük a globális forgalomból megközelíti a negyven százalékot. Japán az EU hatodik legnagyobb exportpiaca – és a negyedik legnagyobb agrárexportpiaca –, a japán kivitelnek pedig a harmadik legfontosabb célpontja az unió. A két fél közötti mezőgazdasági export különbsége több mint hússzoros a közösség javára. Ugyanakkor az európai cégek sokat küzdöttek eddig az ázsiai országba irányuló kivitel kapcsán a kereskedelmi akadályokkal. A megállapodással azonban az agrárvámcsökkentés mellett számos nem vámjellegű akadályt is megszüntettek, minimalizálva a bürokráciát és egyszerűsítve az exportfolyamatot, ami különösen előnyös a kistermelők számára.
Az EPA tehát az európai mezőgazdaságnak komoly lehetőséget jelent. Az EU földrajzi jelzéseinek a használata, a kereskedelem számos technikai akadályának a megszüntetése, a vámtarifa-csökkentések más szegmensekben is nagy áttörést jelentenek az európai gyártóknak és a 127 millió japán fogyasztónak. Összehasonlításul: Oroszországban 144 millió ember él, az Egyesült Államokban 326 millió, Törökország lakossága pedig nyolcvanmillió fős. Japán ráadásul a legfontosabb ázsiai célállama lett a magyar agrárkivitelnek, a távol-keleti szigetországból származó hazai import ugyanakkor elhanyagolható mértékű.
A kiváló minőségű európai élelmiszertermékek – például a borok, a sajtok, a csokoládé, a sertéshús (különösen a magyar mangalica) és a tészták – a japánok kedvencei, de ezek és más áruk bevitelére idáig magas vámtarifák vonatkoztak. Japán eddig a mezőgazdasági termékeket átlagosan 21 százalékos vámmal terhelte. Az onnan az EU-ba irányuló export esetében a sarc átlagosan négyszázalékos volt, az agrárcikkekre mintegy 12,9 és az ipari produktumokra hozzávetőleg 2,5 százalék vonatkozott. Az egyezmény értelmében a borra, a sertés- és a marhahúsra kivetett japán vámok csökkennek, az agrártermékeket sújtók több mint négyötöde megszűnik. A textilipari cikkek illetéke is mérséklődik. A cipőké harmincról 21 százalékra csökken, és tíz év alatt megszűnik. A japán gépkocsik tízszázalékos vámját hét év alatt kell eltörölni.
Az egyezség egyik legnagyobb kedvezményezettje a borágazat, amelynél a tarifák tizenöt százalékról a nullára csökkentek. Ez nem csupán 134 millió eurót takarít meg az uniós termelők számára, hanem versenyképesebbé is teszi az EU-s borokat, amelyek globális piaci részesedése így bővülhet. A vámmérséklésen túl Tokió abba is beleegyezett, hogy engedélyezzen számos, az unióban közösen alkalmazott borászati eljárást, csökkentve az exportőrök adminisztratív költségeit. A közösség húspiaci szereplői is örülhetnek a sertéshús vámtarifaszám-változása és marhahús vámmérséklése okán. Igaz, a 38,5 százalékkal bevihető marhahústermékekre vonatkozó csökkentés fokozatosabb lesz, de végül jelentős, 25,5 százalékos engedményt eredményez majd. A japán vásárlók a jövőben versenyképesebb árakon élvezhetik az európai sajtokat, amelyek eddig 35-40 százalékos vámmal juthattak a szigetekre. A kemény sajt tarifáit tizenöt év alatt, fokozatosan nullára kell csökkenteni, a lágy sajt pedig az európai export jelenlegi mennyiségével egyenértékű, új, vámmentes kvótát kapott.
Az EU és Japán közötti gazdasági partnerség megnyitja a feldolgozott termékek kereskedelmét az élelmiszerek, például az eddig 24, illetve 30 százalékos vámmal bevihető tészták és csokoládék, valamint további édességek, a kekszek esetében. Sok termék kétszer részesül tehát a megállapodásból, nem beszélve arról, hogy a felkelő nap országa több mint kétszáz uniós földrajzi jelzés elismerését biztosítja. A földrajzi jelzés egyrészt megvédi az uniós termelők hagyományos know-how-ját, másrészt megnyugtatja a japán fogyasztókat, hogy amikor például Camembert de Normandie-t vagy egy üveg chiantit vásárolnak, az eredetit kapják meg. Ahogyan a rokfort sajt, a Modenából származó balzsamecet, a spanyol Manchego sajt vagy az ír whiskey esetében is.
Minden EU-ba hozott élelmiszernek, a Japánból származóknak is meg kell felelniük a közösségi élelmiszer-biztonsági előírásoknak és jogszabályoknak. Az uniós–japán gazdasági partnerségi paktum nem változtatja meg ezt. Sok területen azonban a japán szabványok szigorúbbak a nemzetközi szintnél, így az európai fogyasztók biztosak lehetnek abban, hogy a szigetországból származó ételekkel és italokkal kapcsolatban nem adódnak gondok. Az egyezmény nem változtatja meg az EU szabályait a hormonkezelt marhahús vagy a GMO-k esetében sem, hiszen a japán fogyasztók is aggodalmuknak adnak hangot ezek kapcsán. Az ázsiai ország tehát tehát szintén szigorú szabályokat alkalmaz a GMO-k terén. A hormonok használatát is éppúgy tiltják a marhahúsoknál, mint az unió.
Az átfogó szabadkereskedelmi megállapodást az EU és a távol-keleti állam 2013 és 2017 között készítette elő, s 2018. július 17-én írták alá Tokióban, majd az Európai Parlament és az Európai Tanács is jóváhagyta. Ez a nemzetközi szerződés a legátfogóbb az unió által eddig kötött kétoldalú kereskedelmi megállapodások körében. Abe Sinzó japán miniszterelnök szerint ez a világ legnagyobb gazdasági zónájának a születése. Az egyezség persze a felek reményei szerint a Donald Trump amerikai elnök kereskedelempolitikája által szabadjára engedett protekcionista erőket is ellensúlyozza majd.
Egyébiránt ez az első olyan kereskedelmi megállapodás, amelyben az aláírók egyértelműen elismerik a párizsi éghajlatvédelmi egyezményt. Február 1-jétől pedig egy másik paktum, az EU és Japán stratégiai partnerségi megállapodásának a nagy része is alkalmazandó ideiglenesen. Ezt a szerződést szintén a múlt év júliusában írták alá. A két fél között ez az első kétoldalú keretmegállapodás, amely megerősíti az általános partnerséget azáltal, hogy átfogóan szól a politikai és ágazati együttműködésről, valamint a közös érdekű ügyekben az együttes fellépésről, beleértve a regionális és globális kihívásokat. Az Európai Parlament ezt is jóváhagyta decemberben, s valamennyi tagállamnak ratifikálnia kell.
Japán cukrász sajátos csokoládékölteménye. A megegyezés után jöhet az édes élet?
Színezett vizű fürdő Tokióban. Az európai borok is eláraszthatják Japánt
