NÖVEKVŐ ADÓZÁSI SZIGOR
Akár még egy évtizede is rengeteg lehetőség állt a „kreatív könyvelők” és a vállalatvezetők rendelkezésére, hogy nemzetközi cégek és hagyományos, egyszerű, olcsó trükkök, vagy szebben mondva adóoptimalizáló megoldások révén a társaságok eltüntessék a nyereség legnagyobb részét a nemzeti, így a magyar adóhatóságok elől.
Azután jött a válság, és mindjárt nem lett olyan akut a probléma, mert a profitok nagy része eltűnt. Viszont évek óta újra dübörög a gazdaság, és a profitszintek ismét egészségesek. Szerencsére azóta a legkisebbek számára megszületett a kata, a nagyobb, nálunk inkább közepesnek számító vállalkozások részére pedig a kiva; valamint átmeneti szabályokkal ösztönözték a külföldön tartott pénzek „hazahozatalát”.
Amerikában is dolgoznak az „ügyön”, hiszen a múlt év végén olyan szabályozást fogadtak el, melynek révén egyszeri, mindössze 15,5 százalékos adó ellenében legálisan és transzparensen hazahozható a profit. Az ottani óriásvállalatok külföldi számláin 2700 milliárd dollár nyereség csücsült, amelynek a 17 százalékát sikerült eddig hazacsalogatni.
EURÓPAI TRENDEK
Mifelénk az illegális, a jogelvekkel ellentétes „adóoptimalizálással” szemben folyamatosan, egyre szigorúbb nemzetközi szabályozással próbálnak fellépni. Egy államok közötti jogi megállapodás révén két esztendeje egyre bővül azon országok köre, ahová itthonról nem lehet eltitkolás, trükközés céljából vállalati bevételeket „kimenekíteni”. Ennek eredményeképpen most az uniós tagok mellett további ötvenhét államból jut a NAV számlainformációkhoz! Mi több, a minap egy szakmai fórumon meg is erősítette a Pénzügyminisztérium illetékese, hogy jövőre Panama, a Bahama-szigetek, Makaó, Hongkong, Uruguay, Libéria, Katar és Kazahsztán is felkerül arra a „térképre”, ahonnan az adóhatóság könnyen és gyorsan kérhet be adatokat.
AKTÍVABB ADÓHATÓSÁGOK
Ez egy folyamat eredője, ugyanis az elmúlt pár évben a globális „adóüldözésben” eddig nem látott aktivitás indult: így például az OECD és az EU határozott fellépése nyomán változtak többek között Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményei. Sőt, több hazai adószabály és számos eljárási rendelkezés is hatályba lépett. Ez pedig azt jelenti, hogy például az offshore vállalkozásokat egyre kevesebb helyen lehet az „eredeti rendeltetésüknek megfelelően” működtetni, azaz mind kevésbé éri meg ilyeneket bejegyezni, ezekkel adót csökkenteni. Magyarán az úgynevezett transzferár-szabályozások sokkal következetesebbek és összetettebbek lettek, továbbá – főként a könnyű digitális adatáramlás révén – a különböző államok adóhatóságai is sokkal könnyebben és aktívabban cserélnek információt, mint korábban – különösen ha uniós vagy OECD-országokról van szó.
Az is egyre kevésbé jelent akadályt, ha egy állam távolabb, a világ eldugottabb szegletében van. A céghálóknak utánamennek, s ha létezik az adott országgal egyezmény, akkor a hatóságok eléggé hatékonyan bukkannak a visszaélések nyomára.
Mivel a globalizációs trend erősödött, a technológiaváltás, a digitalizálódó gazdaságok miatt a cégek külpiacra lépése felgyorsult, s az adóztatás igyekszik ezzel lépést tartani: azonnali adatszolgáltatást kérnek és kapnak a világ országainak adóhatóságai, s a nemzetközi együttműködések is eredményesebbek, az ellenőrzések gyorsabbak, hatékonyabbak. Főként, mert az OECD-ben hat esztendeje elkezdett ilyen természetű koordináció eredményeként éppen három éve megszületett az úgynevezett Base erosion and profit shifting (BEPS) intézkedéscsomag. Ez segít ma is a világ illetékes szerveinek, hogy hatékonyabban üldözzék az olyan machinációkat, melyek révén a nemzetközi cégcsoportok úgy minimalizálják az adófizetést, hogy jövedelmük kisebb vagy nagyobb részét kifejezetten alacsony kulcsú országokba mozgatják, például az említett transzferárak alkalmazásával.
MI A HELYZET ITTHON?
Érdemes tudni, hogy hazánk nem fogadta el az összes OECD-ajánlást, ám a BEPS-jelentésben kiérlelt javaslatokat az uniós szabály tekintetében egy az egyben átvette, és – a jól ismert EU-s irányelvekként – a tagállamokra nézve kötelezően be is vezette.
Nézzük, melyek voltak e folyamat főbb állomásai. A pénzügyi számlákról 2016 elejétől már kötelező lett az unión belüli információcsere. Majd ugyanezen év júniusában az Európai Tanács elfogadta az adóelkerülés elleni irányelvet, az úgynevezett ATAD-ot. Ez pedig korlátozta a kamatlevonás lehetőségét, megadóztatta a tőke kivonását, valamint létrehozták az úgynevezett „ellenőrzött külföldi társaság” kategóriáját. Ezt követően, tavaly januártól elkezdődött az EU-s tagállamok adóhatóságai közötti automatikus információcsere; a múlt év júniusától pedig az új transzferár-szabályozás érkezett meg. Nálunk 2016-tól lépett folyamatosan hatályba például a pénzügyi számlák információjának automatikus megosztása a külföldi adóhatóságokkal. Tavaly május végétől mi is új transzferárszabályokat és országonkénti jelentést vezettünk be, ez a 750 millió euró feletti konszolidált árbevételű multinacionális vállalatcsoportokat érinti. 2017. június elején pedig aláírtuk azt a nemzetközi egyezményt is, melynek révén 66, kettős adózásról szóló egyezmény módosulhat.
Ugyanakkor a fő problémára, a Google vagy a Facebook és társaik magyarországi adóztatására egyelőre nincs általános recept. Felmerült egy felhasználószámhoz köthető, árbevétel-alapú különadó bevezetésének a gondolata az unióban, ám ennek a részleteit még nem sikerült kimunkálni.
TRENDEK A GLOBÁLIS ADÓZÁSBAN
Jelenleg több mint kétszáz ország és további hatvan önálló „területi egység” létezik a világon, lényegében 260-féle adózási rendszerrel, kedvezményekkel
A teljes globális vállalati vagyon nyolc százaléka offshore országokban van. Ez körülbelül 7000 milliárd dollárnyi, azaz több mint kétbillió forintnyi céges vagyont jelent
Tavalyelőtt csak az amerikai technológiai óriások mintegy 1,9 ezer milliárd dollárnyi vagyont tartottak offshore számlákon. Eleve az egyesült államokbeli multik mintegy kétharmadának nem otthon, hanem a hat legkisebb adózásáról ismert ország valamelyikében volt a főhadiszállása, és ott is adóztak
Borítófotó: Egy jótékonysági esemény rendhagyó utcai reklámja. A döntéshozók szívesen bevinnének egy gyomrost a nagy IT cégeknek
