BÚCSÚ A TAVASZI ÉS A NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁSTÓL
Megnéztük, hogy ez miként érintheti Magyarországot, illetve a hazai gazdaságot. Országunk eddig egy teljes napi áramfogyasztását megspórolta; lehet, hogy eggyel keletebbi időzónába kellene tenni minket?
Atyaég, már megint valami remek uniós marhaság – gondolhatjuk az EP megerősített döntése kapcsán. Ez teljesen jogos, mert hát Európának jó pár fundamentális válsággal kell mostanában szembenéznie. Miért pont az óraátállítgatás a lényeges kérdés? Nemcsak a szegényebb országokból érkező emberek sokaságáról vagy a brexitről van szó, hanem ennél is alapvetőbb, hatékonysági, versenyképességi és pénzügyi gondokról, amelyek a minap már az Európai Központi Bank politikájában is hangot kaptak a kamatemelés elhalasztása révén.
Az EU-s növekedési bajok már Németország szintjén is mutatkoznak, ám főképp a déli államok vannak évek óta nagy slamasztikában, amit a világgazdaság bővülése – mivel az is lassuló pályára került – csak ideig-óráig tud majd elkendőzni. Miközben pedig ilyen hatalmas hullámok csapkodnak a fejünk felett, aközben az Európai Bizottságnak és az EP-nek tényleg nincs jobb dolga, mint arról lamentálni, hogy az európai országok órái hogyan mutassák az időt?
NEM MINDEGY
Mindez azonban csak a dolgok egyik olvasata. Ha jobban belegondolunk és utánajárunk, akkor hamar kiderül, hogy gazdasági, energetikai, környezetvédelmi és még egészségügyi szempontból sem közömbös, hogy az emberek többsége világosban kell-e vagy fekszik-e. És egyáltalán nem a lakások (amúgy igen csekély) villanyfogyasztásáról van szó, hanem egy csokor más, ennél jelentősebb dologról. Az energetikáról most csak annyit: Magyarország az átállítás révén egy teljes napi villamosenergia-fogyasztását spórolja meg. A rendszerirányító Mavir Zrt. adatai szerint évente 120 ezer megawattóráról van szó, ami harminc-negyvenezer fő fogyasztásának felel meg, azaz például Cegléd vagy Baja vagy Salgótarján egész éves áramfelhasználásának! Ez négymilliárd forint egy esztendőben.
De persze sok érvet sorakoztatnak fel a téli-nyári időszámítás elvetése mellett. Például – egyes külhoni kutatások szerint – az állítgatás miatt mintegy két százalékkal több a közlekedési baleset, mert az emberek bioritmusa napokig megérzi a változást, s több az idegesség, a munkahelyi stressz is. Ez kihathat a GDP-re, bár ember nincs, aki akár csak közelítőleg számszerűsítheti, hogy ha befolyásol is, akkor mennyire. Egy-két teljes munkanap kiesése (a sok hosszú hétvége) mindenképpen nagyobb hatású, mint egy-egy órányi elcsúszásból adódó bioritmus-probléma. Ugyanakkor még a mezőgazdaság állattenyésztési ágára is kihat valamelyest ez a dolog, mert a jószágok etetési ideje ugyancsak változik.
MI LESZ MOST?
Nézzük Magyarország opcióit. Az első persze az lett volna, hogy minden marad a régiben, amit most az Európai Parlament döntése ki is húzott. A második nyilván az, hogy mi is egyszerűen eltöröljük a téli-nyári váltást. Ez most kötelező is lett, mivel az EU központilag megtette, s egy 2001-es irányelv a tagállamok szintjén ezt egységesen szabályozza. Mi uniós tagként akármilyen időszámítást nem alkalmazhatunk, csak a hivatalos EU-sat.
Így 2021-től nyaranta hajnali négyre már teljesen világos lesz, ám este 8-ra besötétedik, télen pedig minden marad a régiben, az annyira utált sötét késő délutánokkal egyetemben.
Ám létezhet egy harmadik út…
IRÁNY KELET?
Szóval van egy további opciónk: bár eltörölték az átállítást, és nem léphetünk ki e szabály alól, viszont a magyar kormány dönthet úgy, hogy egyszerűen eggyel keletebbi időzónába teszi át az egész országot – bár téli-nyári óraváltás az új EU-s szabály miatt ekkor sem lesz lehetséges.
Mi lenne ebben az esetben? A nyári napkelte-napnyugta így, óráink szerint ugyanakkor lenne, mint most, télen viszont hetekig csak szokatlanul későn kelne a nap, így a korán (7 órakor vagy az előtt) kelő többség sötétben ébredne szinte egész decemberben és januárban, viszont cserébe délután a szokásos 4 óra körüli napnyugta 5 óra körülre tolódna, és ugye a világosság még tovább tartana napnyugta után.
A napkelte Budapest környékén, ha a keleti zónába „költöznénk”, december elején 8 óra 10 perckor, karácsony táján (az év legrövidebb napjain) pedig 8 óra 30 perc körül lenne. Igaz viszont, hogy már bő egy órával a fenti időpontok előtt határozottan hajnalodni, világosodni kezdene, és fél órával a napfelkeltét megelőzően szinte teljesen világos lenne. Azaz valójában fél nyolc és nyolc óra közt már praktikusan decemberben és januárban is eltűnne a sötét, tehát csak a munkát, tanulást nyolc órakor vagy előbb kezdők számára lenne ez kisebb-nagyobb kihívás, cserébe viszont sokkal többet lenne este világos télen! (Valószínűleg egy ilyen átállással a tanítás kezdete későbbre tolódhatna, ahogy a jellemző munkakezdés is a mainál még több helyen lenne 9 órakor vagy később.)
ÉLETRITMUS KÉRDÉSE
További nagy előnye a keleti időszámításnak (Greenwich plusz két óra), hogy nemcsak a téli délutánok lennének kellemesebbek, a kora tavasz már teljesen elviselhető lenne ezen napszakokban a világos órák szempontjából. Már február elseje táján közel hatkor lenne csak a napnyugta, s majdnem hétre lenne egészen sötét, március elsejére pedig a teljes sötétség érkezése jóval este hét után következne be!
A nagyvárosi életritmus, a kilenckor kezdő irodai dolgozók, illetve a gazdaság egésze számára ez tűnik a legjobb opciónak jelenleg, bár a vidéken élők, valamint a gyárakban, szolgáltatóknál és intézményekben 8-kor kezdő tömegek valószínűleg mást gondolnak erről.
Uniós szinten azonban a közvélemény utálja az állítgatást: a brüsszeli konzultáció kapcsán megkérdezett 4,6 millió fő nyolcvan százaléka annak megszüntetése mellett szavazott. Kíváncsian várjuk, hogy 2021-től korábbi nyári világosságra, vagy esetleg a Romániában, Ukrajnában, a balti államokban, Finnországban, Bulgáriában és Görögországban használatos keleti időzónára, azaz hosszabb téli világos délutánokra állunk-e át. Mert hát ez utóbbival a téli estéken spórolnánk több áramot, és talán a társadalom egészségi állapotára is kedvezően hatna, ha az emberek több időt tölthetnének munka után a szabadban október és március között.
