NEWS OF THE WORLD
Több brit lapnál is előfordult már, hogy a sajtómunkások illegálisan fértek hozzá a szórakoztatóipari hírességek SMS-eihez. De senki sem mert olyan messzire menni, mint a News of the World szerkesztősége. Maga az újság a The Sun vasárnapi testvérlapja volt, és 1843 óta üzemelt. A mostani évtized elején viszont túlfeszítették a húrt. Ugyanis feltörték egy gyermekrablási ügy áldozatának, a 13 éves Milly Dowlernek a telefonját. A készüléket lehallgatták, majd, hogy a friss hívásokat rögzíteni tudják, a mobilról töröltek néhány beérkező üzenetet. A rendőrség pont a törlések miatt sokáig azt hitte, hogy a lány még mindig él. Csak később derült ki, hogy a News of the World „akciója” idején Milly Dowler már halott volt. Megesett, hogy a lap az Irakban és Afganisztában elesett brit katonák hozzátartozóinak a mobiljához is hozzáfért. Az ügy kirobbanása után a több mint 160 éves kiadvány teljesen megszűnt.
VOLKSWAGEN, BMW, DAIMLER
Mintha a dízelbotrány nem lett volna elég csapás az autóiparnak, az idén kiderült, hogy a felsorolt három német autógyárnak a finanszírozásában egy kutatás során, valamikor 2012 és 2015 között majmokon és huszonöt önkéntesen is letesztelték, hogy a járművekből kiáramló káros anyag milyen hatással van az élő szervezetre. Az emberkísérletekkel nyilván az autók környezetbarát működését akarták tudományos módon is alátámasztani. A teszteket egy azóta megszüntetett kutatóintézet, az EUGT végezte. Az alapítók utólag mind elítélték a sajátos kísérleteket.
SNAPCHAT
A telefonokra letölthető applikációval a készítők hat év alatt kasszát robbantottak: az eredeti három fejlesztő közül az egyik, Reggie Brown ugyan pórul járt, mert kitették a cégből, de az alapítók közül kettőnek, Evan Spiegelnek és Bobby Murphynek ma már több milliárd dolláros vagyona van. Viszont az egész üzleti modell egy féligazságon alapult: ugyanis azt állították, hogy a Snapchat egy olyan beszélgetős alkalmazás, amelyben az üzenetek rövid idő után megsemmisítik magukat, és a haveroknak átküldött „bevállalós” vagy „ciki” képek teljesen eltűnnek. Mikor kiderült, hogy ez az állítás nem teljesen fedi a valóságot, és a fotókat viszonylag könnyedén ki lehet menteni, a társaság ellen az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság eljárást indított. Végül a Snapchat belátta a hibáit, és megegyezéssel zárult a vizsgálat.
FINDUS
A húskészítmények forgalmazásával foglalkozó svéd vállalatnál pár éve derült ki, hogy a marhahúsos lasagnekészítményeik egy része valójában lóhúsból készült. Mint a vizsgálatokból kiderült, a cég Romániából szerezte be az alapanyagait. A csalást a helyi vágóhidak számlájára lehetett írni.
Azóta más társaságoknál több hasonló esetre is fény derült: tavaly Belgiumban és Spanyolországban 66 embert tartóztattak le, amiért a marhahúspogácsákat részben beteg lovakból állították elő. Az illegális biznisz egyetlen év alatt átváltva hatmilliárd forintot fialt.
FOXCONN
Bár a tajvani vállalat (helyi nevén Hon Hai Precision Industry) a világ legnagyobb elektronikai bérgyártójának számít, pár évvel ezelőttig csak igen kevesen ismerték a cég nevét, holott megannyi nagy márka termékei mellett többek közt az új iPhone-ok is az ő kínai üzemükben készültek. A világ akkor figyelt fel a társaságra, amikor 2010-ben a dolgozók körében 18 öngyilkossági kísérletre került sor a cégnél uralkodó állapotok miatt: 14-en meg is haltak.
Mivel a Foxconn-nak több mint egymillió alkalmazottja van, ez a szám nem számít kimagaslónak. Az amerikai középiskolások körében vagy négyszer ennyi az öngyilkosok száma. Viszont az esetek ráirányították a figyelmet az ázsiai gyárakra. Az emberek szembesültek vele, hogy a megfizethető elektronikai eszközökért a legnagyobb árat az összeszereléssel foglalkozó alkalmazottak fizetik. Kiderült, hogy van olyan egység, ahol havi 80 óra túlórára kötelezik a munkásokat (ezzel a kínai előírásokat is megszegik), sokan egyhuzamban 11 napnál is többet dolgoznak, a kötelező szabadnapokat nem mindig osztják ki, a gyártósorok mellett ráadásul 12-14 éves gyerekek is dolgoztak. A botrányok miatt a vállalatnál nagyfokú automatizálásba fogtak: egy idei bejelentés szerint 75 százalékban gépesíteni szeretnék a gyártási folyamataikat.
TOSHIBA
A fogyasztói termékek és elektronikus eszközök gyártásával is foglalkozó japán konglomerátum a válság idején sajátos gyakorlatot vezetett be: miután az üzleti mutatóik a mélybe estek, a problémát a valós forgalmi adatok titkolásával próbálták kezelni. A jelentéseiket meghamisították, s hat év alatt a tényleges számokhoz képest 1,2 milliárd dollárral több profitot könyveltek el. Mint annyi más japán cégnél, a felettesek itt is teljes hűséget vártak el az alkalmazottaktól: a későbbi vizsgálatok szerint ez is szerepet játszott abban, hogy a csalás viszonylag hosszú ideig maradt titokban. A könyvelési csalásba az akkori vezérigazgatót, Tanaka Hiszaót is bevonták, aki a botrány kipattanása után, 2015-ben le is mondott a pozíciójáról.
