– Hogyan lesz valaki Bozsik gazda?
– Az igazi Bozsik gazda – aki a földből élt – talán a dédapám volt, Bozsik Márton, ő az első világháborúban elesett a keleti fronton. Van azonban egy ősi tanítás, miszerint a gyerekkor sohasem múlik el. Apai nagyszüleim – gazdaasszony nagyanyám és építőmester nagyapám – csodálatos kerttel ajándékoztak meg, amelybe én kisgyerekként szó szerint belenőttem. Örkényben két telek is volt, édesapámé és a húgáéké, ahol a nagyapámnak fantasztikus szőlőgyűjteménye volt. Még ma, ötven év távlatában is emlékszem nagyapám tanításaira és arra a véghetetlen szeretetre, amellyel a kis unokájára gondolt, amellyel körülvette. Emlékszem, egyszer mentünk haza este Örkényben – ahol hatalmas verébseregek voltak –, és az óriási nyárfák alatt megkérdeztem tőle: nagyapa, a veréb hasznos vagy káros madár? Azt válaszolta, hogy kisfiam, ha a hasznát az egyik serpenyőbe tennénk, a kárát meg a másikba, kiegyenlítenék egymást. Tehát hasznot is hoz, de kárt is okoz. A kertészeknek hasznos, mert a hernyókat elpusztítja, ám a gabonát, napraforgót még a tyúkoktól is képes elenni.
– Szóval kezdetben ott volt a kert…
– Ahol nagyapám nagyon magas szinten kertészkedett, és mívesen tudott beszélni a tevékenysége csínjáról-bínjáról. Ezen a kétszáz négyszögöles gyermekkori kertben én már találkoztam az értékekkel, a csabagyöngye szőlővel, a mézes fehérrel, az ezerjóval, a kékfrankossal, de a jonatánalmafákkal is. A kert fele csak szőlő volt, néhány gyümölcsfával. Olyan különlegességekkel is például, mint a kínai lapos őszibarack, a besztercei muskotályszilva, s külön volt a rózsa- és a kajszibarack. A kajszit kajszibaracknak vagy sárgabaracknak is mondják, de a rózsabarack egy külön fajtakör, keserű a magja, a pálinkafőzők is tisztában vannak ezzel. Arról viszont sokan nem tudnak, hogy a kajsziknak milyen nagy fajtakörei vannak.
– Beszélne erről bővebben?
– Feledésbe merül például az ananászbarackok köre. A kajszi – amely egyébként török szó, és azt jelenti, hogy barack – tudományos neve Prunus armeniaca, vagyis örmény barack, amely a Római Birodalom révén terjedt el Európa-szerte. Érdekes módon azonban a kajszi ázsiai, kínai növény, ott van az ősi géncentrum. Nagy ugrás ez a gyermekkori kertből, de onnét az út a Kertészeti Egyetemre vezetett, ahol a diploma megszerzése után a nemesítés területén dolgozhattam Pedryc Andrzej professzor úr mellett. Valamint egy nemesítődinasztia egyik tagjával, ifjabb Brózik Sándorral. Az ő édesapját Tomcsányi Pál akadémikus a XX. század legsikeresebb magyar gyümölcsnemesítőjének tartotta, miután a Magyar nemzeti fajtajegyzékben 66 fajtája volt. Így ért össze az értékek gyermekkori megtapasztalása és a későbbi tudás, amelynek a megszerzése mellett az átadása is nagyon fontos. Reményik Sándorral szólva: „Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát!”
– Nem véletlenül idézte, hiszen Bozsik gazdaként napi szinten átélheti ezt a szellemiséget, amikor a rádióba betelefonálókat látja el tanáccsal, ötlettel…
– Amikor később, már a kilencvenes években rádiós lehettem, Trebitsch Péter és Jónás István kollégám közösen segített abban, hogy kitalálták a „Bozsik gazdát”, s Jónás István tudott ennek nagy hangsúlyt adni. Akkoriban a Falurádió, illetve a Napközben műsorában dolgozhattam. A program ugyan részben megváltozott, de vannak kertészeti rovatok, és minden hétköznap reggel válaszolhatok a hallgatóknak a Hajnal-tájban 5 óra 35 perckor vagy a Szombat reggelben 6 és fél 7 között, valamint péntekenként a Napközben műsorban fél 11 és 11 között. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, vagyis az MTVA kötelékében, a Kossuth rádió hullámhosszán dolgozom.
– Túl kevés vagy túl sok vegyszert használnak a kertészek?
– A kémiába és a kémia mindenhatóságába vetett hit nagyon meghatározta a nemesítőket a második világháború táján. A nagy hatású rovarméreg, a DDT (diklór-difenil-triklóretán) és más vegyszerek felfedezése kapcsán azt gondolták, hogy mindent meg tudunk védeni. Az sem baj, hogy milyen érzékeny lesz egy adott fajta, majd megóvjuk. Így aztán eljutottunk oda, hogy bizony nem tudjuk megvédeni a növényt. A magyar szőlőnemesítők megelőzték a korukat a fagytűrő és betegségeknek ellenálló fajtákkal. Csizmazia Darab József például és vele együtt még jó néhányan olyan fantasztikus szőlőket állítottak elő, amelyeknek a környezeti terhelése kicsi, mert nem kell sokat permetezni őket, ugyanis a génjeikben hordozzák az ellenálló képességet.
– A génekről nekem a génmódosítás jut az eszembe, de „nemesítőként” mi jut eszébe önnek a génmódosításról?
– Azt gondolom, Magyarország számára – főleg termesztéstechnológiailag – fontos, hogy mi GMO-mentes övezet maradjunk, hiszen ez a státusz felértékelődik. Ugyanis gyakorlatilag már az egész világon termesztenek genetikailag módosított növényeket. A mérleg egyik serpenyőjében ott az emberiség rendkívüli ütemben bővülő lélekszáma, az éhezés, a sok-sok éhhalál, a másikban ugyanakkor ott van a tevékenység hatalmas üzleti oldala. Nagyon nehéz megítélni, hogy mit kellene tenniük a felelős vezetőknek, illetve milyen irányokban kellene elmozdulni, hogy valóban jó és biztonságos legyen. Látjuk a sokféle allergiát is. A magyar gabona fantasztikus értéke például a sikér, amelyet újabban gluténnek is neveznek – ez ugyanaz a vegyület, két fehérje, a gliadin és a glutenin keveréke –, s mennyi gluténérzékeny ember is van napjainkban? Lehetnek emberi beavatkozással fantasztikus ellenálló képességűvé változtatott szőlők vagy almák, de ezek kifutását, hogy az unokáinkra milyen hatásuk lesz, nem ismerjük. Esetleg tíz vagy húsz év múlva már azt is ki tudjuk mutatni. Ez a téma tehát egy hatalmas darázsfészek, Európa pedig az utolsó bástya, ahol nincsenek még ott a darazsak.
– Mit üzen a kert?
– A legjobb, ha minél kevesebb vegyszerrel védjük meg a növényeinket, egyre többen használják például a jól bevált csalánlevet. Nem véletlenül indult el a Tündérkert mozgalom sem az őshonos gyümölcsfák megmentéséért, hiszen fontos, hogy karoljuk fel, őrizzük meg az ősi értékeinket. A gyógynövények világa is ilyen, amelyet mind többen kezdenek felfedezni. Úgy látom, hogy az emberek egyre inkább ebbe a „hagyományos” irányba fordulnak az extra profit jegyében működő hatalmas konszernekkel szemben. Ösztönösen keressük ugyanis – és remélem, hogy egyre inkább meg is találjuk – azokat az eredeti, természetes körfolyamatokat, amelyek alapján Földünk, a kék bolygó működik.
NÉVJEGY
Hatvanéves
Háromgyermekes édesapa
A Kertészeti Egyetem Kertészeti Főiskolai Karán, Kecskeméten szerezte diplomáját, majd elvégezte a Magyar Rádió bemondó-műsorvezetői tanfolyamát és a Bálint György Újságíró Iskolát
KEDVENCEK
Film » Ben Hur
Könyv » Mécs László: Aranygyapjú
Zene » Deep Purple, Omega
Hobbi » zenehallgatás
