SZANÁLÁS
A rendszerváltás után hagyták lepusztulni a magyar hadiipart, a szakemberek jobbára szétszéledtek, a kilencvenes években privatizált, korábban a területen érdekelt nagyvállalatok pedig felbomlottak, és sok esetben felhagytak a hadieszközök, -felszerelések gyártásával.
A legismertebb ilyen „ikon” a Fég, azaz a Fegyver- és Gázkészülék Gyár volt, amelynek romjai még a mai napig láthatók a Soroksári út és a Gubacsi út felé járva. Az állami nagyvállalat 1990-ben, a magánosításkor tizenhárom termelő és több szolgáltató kereskedelmi céggé alakult. Ezek közül a hadiipari hagyományokat a Fégarmy Fegyvergyártó Kft. vitte tovább. Ám az uniós csatlakozásunkkor, 2004-ben rengeteg exportpiacára fegyverkereskedelmi tilalmat rendeltek el, emiatt a cég becsődölt.
A másik nagy ikon, a Rába viszont talpon maradt. Igaz, ez az óriásvállalat – leszámítva a háborús időket – nem fő profilként foglalkozott a hadiipari járműgyártással. Ugyanakkor ez az ágazata az elmúlt években fontossá vált, és várhatóan – mint állami többségi tulajdonú, de egyúttal tőzsdei – nagyvállalat igencsak ki veszi majd a részét a várható hazai haderőfejlesztésekből. Csak tavaly 27 Rába H14 teherautót vásárolt a honvédség.
Az elmúlt három évtizedben nagyobb beszerzést csak a 2006-os Gripen vadászgépvásárlás jelentett – legalábbis egészen tavalyig. A kormányzat ekkor jelentős fejlesztési lépéseket jelentett be, ez lett a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program.
Mivel hazai fegyvergyártás (a Rába teherautóit leszámítva) nincs igazán, a kormányzat igyekszik úgy vásárolni, hogy abból a magyar gazdaságnak is jusson megrendelés. Erre remek példa a kiskunfélegyházi kézifegyvergyár beindítása. Itt számos új kézifegyver készül a Ceská Zbrojovka Export nevű cseh cég licence szerint. A tavalyi év végéig mintegy 10 ezer darab készült, 2028-ig pedig az összesen 200 ezer darabos kibocsátás a terv, viszont a szakmunkások hiánya lassítja a termelés felfutását.
Talán ennél is jelentősebb hír, hogy pár hete bejelentették: az Airbus Helicopters Gyulát választotta egy új repülőipari beruházása helyszínéül. Itt egy helikopteralkatrész-gyárat fognak felépíteni zöldmezős beruházással, így ez lesz az ország repülőipari fejlesztésének legfontosabb helyszíne. Az üzemben a helikopterek dinamikus rendszereihez szükséges precíziós alkatrészeket állítanak elő az Airbus termékválasztékába tartozó összes helikoptertípus számára. A gyártás várhatóan 2021-ben indul. A magyar fél a fém alkatrészek felületkezeléséhez szükséges képességeket biztosítja, a gyár pedig az Airbus és a magyar állam közös vállalkozásában fog működni. Emellett egy Repülőgépipari Akadémia is létesül az új Airbus üzem szakember-utánpótlásának képzésére.
A lapunknak korábban interjút adó Benkő Tibor honvédelmi miniszter kifejtette, az Airbus helikopterek magyar megvásárlásában nagy szerepet játszott a gazdasági ellentételezés felajánlása. Magyarország két tételben rendelt Airbus helikoptereket: 2018 nyarán 100 milliárdos megállapodást kötött a kormány húsz Airbus H145M helikopter beszerzésére, decemberben pedig arról döntött a kabinet, hogy a flottát tizenhat H225-össel egészítik ki.
NATO-tagországként azt vállaltuk, hogy az ország GDP-hez viszonyított védelmi kiadása 2026-ra eléri a 2 százalékos költési küszöböt. Az Airbusszal való megállapodások pedig nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a védelmi költségvetésen belüli fejlesztési kiadások aránya összességében 20 százalék fölé emelkedjen.
