Jó egy éve már csak az EB most kibocsátott közös módszertani útmutatójára vártak az EU-s tagországok hatóságai ahhoz, hogy érdemben foglalkozhassanak az úgynevezett kettős élelmiszer-minőség problémájával. A testület tudományos szolgálata és tudásközpontja, a Közös Kutatóközpont (JRC) által kidolgozott metódus segítségével lehetőség nyílik arra, hogy vizsgálatokat végezzenek a hasonló csomagolásban EU-szerte forgalmazott élelmiszeripari termékek összetételének és jellemzőinek összehasonlítására.
Az nem vitás, hogy ezen ágazat uniós területen értékesített árui mindegyikének szigorú biztonsági követelményeket kell teljesítenie, a fogyasztókat pedig a közösség élelmiszer-címkézési jogszabályaiban meghatározott módon tájékoztatni szükséges a cikkek legfontosabb tulajdonságairól. A vásárlók tehát nem vezethetők félre például a csomagolással. A nemzeti élelmiszer-biztonsági és fogyasztóvédelmi hatóságok feladata pedig azt biztosítani, hogy az egységes piacon forgalomba hozott termékek teljesítsék az EU jogszabályaiban foglalt követelményeket. Az új vizsgálati metódus révén a szervek könnyebben meg tudják majd állapítani, hogy az áru forgalmazása ezeknek megfelelően történik-e.
A JRC-t 2017 júniusában bízták meg a közös módszertan kidolgozásával, most pedig a kutatóközpont koordinálása mellett egyes tagállamok laboratóriumai egy páneurópai tesztsorozat keretében kezdik el alkalmazni azt, és segítségével adatokat gyűjtenek arról, mennyire kiterjedt probléma a kettős termékminőség. A tervek szerint az első eredmények ez év végéig látnak napvilágot. Az uniós országokkal, a fogyasztói szervezetekkel és az élelmiszeripari ellátási lánc szereplőivel együtt megvalósított szisztéma a várakozások szerint tényadatokkal alátámasztva mutat majd rá azokra az esetekre, amikor azonos márkanév alatt eltérő összetételű cikkeket forgalmaznak szerte az EU-ban.
Komoly európai üggyé vált tehát a kettős minőségű élelmiszerek problémája, amelyre korábban magyar, szlovák és román vizsgálatok alapján is felhívták a figyelmet. A gyártók ugyanis jellemzően a kelet-európai országokba szánt termékeik önköltségét faragták le egyes produktumok alacsonyabb bekerülési árú összetételével. A sajtó tavaly februárban, egy szlovák hatósági ellenőrzés kapcsán kezdett el igen intenzíven foglalkozni az ez irányú korábbi magyar vizsgálatokkal. Hazánk a V4 többi tagjával együtt folyamatosan napirenden tartotta ezt a kérdést az unió illetékes bizottságainál a Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén. A visegrádiak csúcstalálkozóin a miniszterelnökök is foglalkoztak vele. Robert Fico akkori szlovák kormányfő már tétlenséggel vádolta az EB-t, majd a szlovák és a cseh kormány kezdeményezésére uniós találkozót tartottak Pozsonyban, ahol a V4-ek állásfoglalásban utasították el a kettős termékminőség gyakorlatát, s összeurópai megoldást szorgalmaztak. Végül az együttes és erős kiállásnak köszönhetően az EB is elismerte, hogy a közösség élelmiszerpiacán létezik ez a probléma, és elkezdődött a közös módszertan kidolgozása.
