Újabb tízmilliárdok öntözésfejlesztésre

Való Világ
Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásait a mezőgazdaságban leginkább az öntözés fejlesztésével lehet ellensúlyozni. Erre a területre most többletforrásokat rendelt a kormány.

A feldolgozottsági szint növelése, az öntözés fejlesztése és a generációváltás elősegítése a magyar mezőgazdaság legfőbb feladata – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Franciaország budapesti nagykövetével folytatott megbeszélésén. A kormány is fontosnak tartja az öntözés fejlesztését. Összesen 34,8 milliárd forint többletforrást nyújtanak 2024-ig a vízügynek az infrastruktúra működtetésére, illetve 2030-ig évente 17 milliárd forint jut az öntözéshez kapcsolódó állami főművek fejlesztésére – mondja Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára. Mint kifejti, 2019 első felében megkezdi működését a nemzeti öntözési központ a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központon (NAIK) belül. Emellett egyszerűsítik az öntözéses gazdálkodás kialakításával kapcsolatos eljárásokat, csökkentik az adminisztrációs terheket. Az öntözésre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély pedig az eddigi 5 helyett 20 évre is kiadható – teszi hozzá.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) üdvözli a kormányzati döntéseket.

A NAK-nál emlékeztetnek arra, hogy a 2017 végén megjelent öntözésfejlesztési stratégia megalkotásáról szóló kormányhatározat az öntözési kataszter készítését is előírta. A kamara emiatt egy felmérést készített, amely során a gazdálkodók közel 300 ezer hektár öntözésére jeleztek új igényt.

A napokban közben megjelent az öntözési célt szolgáló feladatok és fejlesztések végrehajtásához szükséges többletforrás biztosításáról szóló kormányhatározat is. E szerint félmilliárd forint többletforrásból jöhet létre az öntözési ügynökség, valamint egy részletes szakmai koncepció. Közel 34 milliárd forint jut az eredményes működést támogató infrastrukturális, eszköz- és humánerőforrás-hiány feloldására, 600 millió forintból az állami főműveket és a mezőgazdasági földterületek között elhelyezkedő helyi érdekeltségű közcélú vízi létesítményeket mérik fel. További feladatként az állami tulajdonú, öntözési célra felhasználható vízgazdálkodási rendszerek közé beékelődő, nem állami tulajdonú csatornaszakaszok felmérésére kerül sor. Megvizsgálják továbbá, hogy az aszálykár-elhárítási rendszert a Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszerbe be lehet-e építeni önálló pillérként.

A fentieken túl mintegy 300 millió forint többletforrás jut Szarvas városában annak megvizsgálására, hogy a településen ki lehet-e alakítani egy öntözésfejlesztési bemutatógazdaságot és képzési központot. Ezeken kívül jut forrás arra is, hogy kidolgozzák a közép- és a felsőfokú képzéshez kapcsolódó mezőgazdasági vízgazdálkodási képzési és ösztöndíjas programot. Továbbá arra, hogy megnézzék: miként lehet támogatni a talaj- és vízgazdálkodási kutatási és innovációs tématerületet az Innovációs és Kutatási Alapból. Az előirányzott feladatok végrehajtásának határidői 2019 első felére datálódnak.

Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója szerint az öntözési központot azért hozzák létre, hogy segítsék a gazdálkodókat. Az országban az öntözött területek a százezer hektárt sem érik el, a pluszforrásnak köszönhetően viszont ezeket mintegy 200 ezer hektárral lehet növelni. A mezőgazdaságban az aszály, valamint a víz- és öntözéshiány miatt évi 300–500 milliárd forint bevételkiesés is bekövetkezhet – hívja fel a figyelmet. A művelt területek mindössze két százaléka öntözött, miközben a rendelkezésre álló, vagy inkább mondjuk úgy, hogy az elmúlt 30 évben tönkrement, de használható vízi létesítmények ennek több mint tízszeresét tennék lehetővé – teszi hozzá Tresó István. A hazai agrárhitelezési piacon a legnagyobb ágazati finanszírozó pénzintézet, a K&H Bank Zrt. agrár- és élelmiszeripari üzletfejlesztési főosztály ügyvezető igazgatója kiemeli: ne felejtsük el, hogy az öntözött területek jövedelemtermelő képessége legalább ötszöröse az öntözetleneknek, tehát az öntözés visszaállítása legalább a régi szintre jelentős jövedelemnövekedést okozhatna. Ha ezt megcsináltuk, további lehetőségeink lennének az öntözött területek növelésére, hiszen 20 százalékkal több víz hagyja el az országot, mint amennyi beérkezik – mutat rá a szakember.

Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKI) számításai alapján a potenciálisan öntözhető növényekkel lefedett, mintegy 2,7 millió hektáros területből átlagosan mindössze 68 ezer hektárt öntöztek Magyarországon 2011 és 2014 között. Eközben további 337 ezer hektárt lehetne ellátni csak a felszíni vizekből – vélik a kutatók. Az agráriumban tevékenykedő szakemberek szinte kivétel nélkül egyetértenek abban, hogy a magyarországi szabadföldi növénytermelés – elsősorban egyes szántóföldi és kertészeti, valamint ültetvényes kultúrák – számára az öntözhető területek növelése óriási lehetőséget adhat, sőt egyenesen szükségszerű. A klímaváltozás ugyanis előreláthatóan jelentős hatást gyakorol az időjárási feltételek alakulására – hívják fel a figyelmet az AKI kutatói. Térségünkben valószínűleg növekszik a szélsőséges időjárási jelenségek gyakorisága, például megnőhet az aszályos időszakok száma. Ennek kompenzálására pedig már nem lesz elegendő a megfelelő talajművelés, ezért elsősorban az öntözéses gazdálkodás kiterjesztésével mérsékelhetők a vízhiányos időszakok kedvezőtlen hatásai. Ennek viszont előfeltétele, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű víz a gazdálkodók rendelkezésére álljon.