Míg az Európai Unióban a 13 kilónál kisebb súlyú bárány ára a szezonális hatásoknak megfelelően csökkent az év elején, addig Magyarországon ugyanebben az időszakban 21, a nehezebb állatoké 22 százalékkal volt magasabb az egy esztendővel korábbinál. Míg tavaly húsvétkor 2,7-2,8 euróért vették kilogrammonként a magyar bárányokat, az idén 3-3,2-ért, ami mintegy 100 forintos drágulást jelent, illetve azt, hogy az ár visszatért a 2016-os, ezer forint körüli szintre.
Ágazati adatok szerint a kilogrammonkénti ellenérték 2016 februárjában 50, a húsvéti szezonban pedig 100 forinttal volt alacsonyabb a karácsonyihoz viszonyítva. Ettől függetlenül akkor zökkenőmentesen alakult a magyar húsvéti bárányok kivitele, a 16–27 kilogrammos állatokra folyamatos volt a kereslet. Tavaly már az előző évinél átlagosan 15–22 százalékkal olcsóbban, kilónként 3,2 helyett 2,7 euróért vásárolták az olaszok a 20-24 kilogrammos pecsenyebárányt. Az idén viszont sok minden másképp történt.
A drágulás oka az volt, hogy 2018-ban a szokásoshoz képest két-három héttel korábban jött a húsvét – mondta érdeklődésünkre Bátor Árpád, a Juh Terméktanács elnöke. Így az állatkáknak sem volt elég idejük arra, hogy kellően nagyra nőjenek. Emiatt keresleti piac, illetve kínálati hiány alakult ki, és nem is fogyott annyi bárány az ünnepi időszak előtt, mint általában. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy igencsak átalakult a piac az utóbbi időszakban. Korábban az olaszok vitték a magyar ágazati export 95 százalékát – ennek az állománynak a negyede-ötöde húsvéti bárány –, és nagyon szerették a 13-16 kilogrammos állatokat. Manapság már inkább a 20-24 kilós vagy az annál is nagyobb súlyúakat keresik. A fent említett ok miatt tehát ebből a kategóriából viszonylag kevés volt még az idei szezonban. Szintén jelentős fordulat, hogy az olaszok visszaszorultak a magyar bárányok exportpiacán, arányuk ma 80 százalék alatti.
Azt már tavaly is sejteni lehetett, hogy a szokásos 100-120 ezernél előreláthatólag 10-12 százalékkal kevesebb húsvéti bárány kerül majd Itáliába. Ez a tenyésztők életét igencsak megnehezítette az olaszok szinte kizárólagos piaci dominanciája miatt, de azért mégsem keserítette meg. A juhtartók ugyanis elkezdték keresni az alternatív értékesítési lehetőségeket, s egyre inkább előtérbe kerül például Libanon, Líbia, valamint Izrael, ahol inkább a nagyobb, 30-35 kilogrammos állatokat lehet eladni, éves szinten országonként már 5–20 ezer egyedet. A Földközi-tenger térsége mellett pedig például Indiába is elindultak a szállítások. S mivel egyre több török él Ausztriában, a nagyobb bárányokkal azt a piacot is terítik a magyarok, nemkülönben a franciaországit.
A KSH adatai szerint Magyarország juhállománya – amelynek a 66 százaléka Észak- és Dél-Alföldön található – 1,15 millió egyedből állt a múlt év végén, és mindössze 0,5 százalékkal nőtt az egy esztendővel korábbihoz viszonyítva. Az anyajuhok száma 1,2 százalékkal, 810 ezerre emelkedett. Az egyéni gazdaságokban tartott állatoké 1,4 százalékkal, 998 ezerre bővült, míg a gazdasági szervezeteknél nevelteké 5,2 százalékkal, 148 ezerre csökkent éves szinten.
Kedvező fejlemény ugyanakkor, hogy az elmúlt néhány esztendőben 40-50 ezres bővüléssel növekedésnek indult a magyarországi anyajuhállomány, amely ágazati adatok szerint most már éves átlagban 950 ezer egyedre tehető. Ebből a „termelői” létszám a 800-820 ezer körüli példány, a többi jerke. Közel nyolcezer fő pedig azoknak a személyeknek a száma, akik juhtartás kapcsán támogatást igényelnek. A legelők vegyesek: van olyan, amely tizenöt állatot is „etet” hektáronként, rosszabb esetben viszont jó, ha két egyed élelmezésével lehet számolni ugyanekkora területen.
A Magyarországon született bárányok legnagyobb részét exportálják. Tavaly az előző évinél 1,5 százalékkal több fiatal juh került a nemzetközi piacra. A legnagyobb piac – akkor még 88 százalék körüli, a kivitelen belül már akkor is csökkenő részaránnyal – Olaszország volt. Az élőbárány-export 3-3 százaléka jutott Ausztriába és Franciaországba, mindkét relációban bővülés volt tapasztalható. Évente mintegy 600 ezer magyar bárányt vágnak le, ennek 90 százalékát külföldön értékesítik. Szakértők szerint az eladásból évi tízmilliárd forintnyi bevétel származik, míg a juhtartás árbevétele éves átlagban mintegy 20 milliárd forint.
A bárányok kivitele tehát, ahogy a megfelelő súlyt elérték, a szezon után is folyamatos, azonban már egyre inkább más célországok felé. A juhászok pedig csak bizakodni tudnak abban, hogy ha az állatkák felvásárlási ára a húsvéti szezon elmúltával csökken is, nem jelentősen, hiszen a több piac megjelenésével már egy kis verseny is kialakult. Idetartozik, hogy az új piacokat a holland hátterű Hunland kereskedőcég szervezte, amikor látni lehetett, hogy a magyar bárányokból exportárualap-többlet lesz. Az ágazatban egyébként 15-20 komolyabb kereskedő működik, leginkább Olaszországba szállítanak.
A juhágazat fejlődése a kereskedői piackeresésen túl egyértelműen annak köszönhető, hogy működött az elmúlt években a kérődzőkkel kapcsolatos szerkezetátalakítási nemzeti program, néhány éve pedig tizenkét esztendő után először kapott a szegmens európai uniós anyaállat-támogatást, ami mintegy 24 eurónyi, ma évi 7400 forint körüli összeget jelent egyedenként. Emellett a juhtenyésztők számára is rendelkezésre áll az agrár-környezetgazdálkodási (AKG-) célprogram, bár legutóbb a korábbi igénylőknek mindössze az ötöde kapott csak támogatást – mondta a terméktanács elnöke. Igaz, a szerkezetátalakítási szubvenció némileg „egyensúlyoz” – tette hozzá. Bátor Árpád emlékeztetett arra is, hogy a kiskérődző-ágazat beruházási juttatásait a juhtartók leginkább korszerűsítésre használták.
UNIÓS KILÁTÁSOK
A várakozások szerint az EU juh- és kecskehústermelése a következő tíz évben folyamatosan bővülve elérheti a 963 ezer tonnát. Ez 7 százalékkal lenne több, mint a tavalyi mennyiség. A közösség juh- és kecskehúsimportja 21 százalékkal, 216 ezer tonnára nőhet. A régi tagországokban a két állat fogyasztásának 10 százalékos bővülése várható, az újakban 5 százalékos gyarapodást prognosztizálnak 2027-re.
Borítófotó: Ritkaságnak számító négyes bárányikrek. A magyarországi anyajuhállomány komoly növekedésnek indult
