Nem látjuk a fától az erdőt, szól a mondás – és valóban, erre rengeteg példát, esetet lehet hozni. Ez a mondás most legutóbb a bitcoin és társai körüli felhajtás kapcsán jutott eszembe. A kriptodevizák piaca ugyanis tipikus esete annak, amikor már ki sem látunk a tények és a vélemények által magunk köré szőtt sűrű hírhálóból, az áthatolhatatlan online értesülés- és cikkdzsungelből.
A dolog ráadásul végletesen megosztó: van, aki hisz benne, van, aki nem. Sőt, még a szakemberek is mondanak mindenfélét, ugyanígy két táborra szakadva. Mi több, egy ideje már vannak olyanok, akik hosszú ideig szkeptikusok voltak, ám lassan beadják a derekukat. Én is ez utóbbi felé hajlok. Mert ugyan lehetséges, hogy egyszer összeomlik az árfolyam. Ezt persze senki sem tudja. Ám most már túl régóta ér kellően sok ezer dollárt a bitcoin vagy kellően sok száz dollárt az ethereum, hogy azt mondjuk, csak az őrültek hisznek benne. Ha teljesen lufi lenne a dolog, már ki kellett volna pukkadnia, nemde? Vagy ilyen a tömeges illúzió? Egy biztos, soha ilyen eszeveszetten mozgó árfolyamú terméket nem hordott még hátán a föld. Hiszen a digitális pénzekkel gépek kereskednek ezredmásodpercek alatt, és persze a gombot (még?) az emberek nyomják, azért a szabályozatlan, néha össze is omló, hackerek által is támadott kriptotőzsdéken pillanatok alatt lehet vagyonokat nyerni és bukni is.
Ha valaki csak tavaly decemberben, a 20 ezer dollár felé tartó bitcoin idején vásárolt, az mára lényegében elfelezte a vagyonát, ám ha fél évvel korábban, 2017 tavaszán szállt be, akkor még most is bőven nyerésben van. A „nem létező deviza” árfolyama ugyanis éppen megint 8 ezer dollár körül van. Ha Kínában erősödnek a betiltás, pontosabban az erős szabályozás hangjai, az „megüti” az árfolyamot, de például az iráni betiltási hírre kevéssé reagált a fő kriptopénz. Bár állítólag az ingadozási kilengések csökkentek, azért még mostanság is előfordulnak nagy ugrások, nagy esések napon belül és persze néhány hetes távlatban is.
Magyarán befektetői oldalról is egészen más, szinte már-már szerencsejáték-szerű logikát követel egy ilyen kaland. Ami azonban még érdekesebb, hogy számos olyan hír látott napvilágot, amely átértékeli, gondolkodásra készteti az eddigi erős szkeptikusokat is. A legfontosabb talán az, hogy mivel az elmúlt két évben másról sem szól a pénzvilág és a fősodrú média, mint a kriptopénzek mögött álló, valóban hamisíthatatlan blokklánc-technológiáról, így az emberek egyre nagyobb része lassan-lassan elfogadja értékmérőnek ezt a digitális kódsort. Ha pedig ez így is marad, akkor a legelterjedtebb digitális valutáknak valóban lesz értéke.
Ráadásul egyre több az újítás ezen a téren, amelyek éppen a meglévő problémákat, kihívásokat kezelik. Tavaly augusztusban például létrejött a Bitcoin Cash nevű pénz, amely a bitcoinból származik, de megoldja az egyik legnagyobb problémát, a gyors átutalást. Mára a harmadik-negyedik legnépszerűbb kriptopénz lett, annak ellenére, hogy mindössze csak kilenc és fél hónapja létező e-pénzről van szó. Korábban ugyanis egészen hétezer forint fölé drágult, és hosszú napokba telt egyetlen bitcoinátutalás, mert a készítők annak idején nem számoltak ekkora kereslettel. A Bitcoin Cash-átutalás fillérekbe kerül, és szinte azonnal megtörténik, így rögtön használható is bankkártyák formájában, akár egy csésze kávé kifizetésére.
Persze a nagy kihívást, a digitális pénz mögött lévő értéket, teljesítményt nem könnyű kezelni, mert az e-pénz hiányossága a mögötte lévő fedezet teljes hiánya, illetve hogy az valójában csak múltbéli, amúgy „feleslegesen elhasznált” gépidő. Másképpen: a kódsor (maga a pénz) kiszámításához szükséges hardver és áram költsége.
Pár hete a Financial Times arról írt, hogy neves közgazdászok úgy reformálnák meg a kriptodevizákat, hogy valódi devizákat tennének egy új kriptopénz, a Saga mögé. A projektben olyan nevek bukkannak fel, mint Myron Scholes Nobel-díjas közgazdász, Dan Galai, a volatilitást jelző VIX-index egyik atyja, illetve Jacob Frenkel, a JP Morgan Chase International és a Bank of Israel volt igazgatója. A cég svájci központú. A Saga rövidített pénzjele az SGA, működésének lényege, hogy tartalékot képeznek majd az eszközökre, úgy, hogy amikor valaki SGA-t vesz ethereumért, az ethert rögtön dollárra váltják. E hagyományos devizát pedig bankszámlán tartják, fedezetet képezve ezzel.
Ezekkel pedig épp a legnagyobb méregfogát húznák ki a bitcoinnak és társainak. A fedezetlenség megoldódna, és bár az anonimitás elveszne, de az előnyök megmaradnának. Főképp, hogy teljesen digitálisan működhetne akár a földrészek közti azonnali pénzátutalás vagy bármilyen elképzelhető tranzakció. Mi több, ha ezek mögött valódi pénz is állna, akkor az árfolyam-ingadozás mértéke is jóval kisebb lehetne, különösen a mai, „kezdetleges” kriptodevizákhoz képest.
Miközben egyre szélesebb körű elfogadottságot nyernek a kriptodevizák, a titkosított devizák számos aggályt felvetnek, mivel anonimek, fedezetlenek és nagyon volatilisek. Én osztozom ezeken az aggályokon, és nagy értéket látok a Saga víziójában, amellyel éppen ezeket akarjuk megválaszolni – mondta Frenkel.
Nem is kevés, eddig 30 millió dollárnyi (nyolcmilliárd forintnyi) befektetői tőkét gyűjtött össze a Saga, illetve számos tőkealap is beszállt. Most már kéttucatnyian dolgoznak a projektben, de rövidesen 70 fős lesz a létszám. A központ svájci, a fejlesztés pedig izraeli, ami azt jelenti, hogy a technológia eléggé stabil lábakon áll, hiszen a zsidó állam a Szilícium-völgyet követően a világ második legfontosabb technológiai központja. Érdekesség, hogy nem is digitális pénzkibocsátást terveznek, hanem az első merész vállalkozók egy Saga Genesis nevű, SGA-ra átváltható tokent vehetnek pénzért. Ám csak év vége felé indul a jegyzés. Ha a dolog bejön, nagyot csak a legelső bátor beszállók szakíthatnak, később inkább egyenletes, de nem szédítő áremelkedés jöhet. Ám ha tényleg bejön a dolog, megszülethet az egyik legjobb e-pénz. De persze a több száz bukott e-pénz sorsán is osztozhat a projekt.
Aki kisebb kockázatot szeretne vállalni, de mégis részesedne a „bitcoinbuliból”, annak jöhet szóba, hogy olyan cégek részvényeit veszi, amelyek erősen érdekeltek a virágzó bitcoinbányászatra szakosodott üzletben. A minap két, a szektorban érdekelt kínai vállalat jelentette be, hogy kimegy a hongkongi tőzsdére: a Canaan Creative és a Zhejiang Ebang Communication. A Canaan már be is nyújtotta bevezetési kérelmét, az Ebang meg éppen tanácsadókkal dolgozik a kibocsátás részletein. (A Canaan fontos terméke az Avalon nevű, kriptopénzbányászatra alkalmas célszámítógép.)
De közel sem csak az ismeretlen kínai vállalatocskák ugranak bele a virtuálispénz-bizniszbe. Olyan nagy nevek léptek színre az elmúlt napokban, mint az Intel, amely új szabadalmat adott be, az Amazon, amely szervert kínál a bányászathoz vagy épp a HTC, amely olyan okostelefont mutatott be, amelyet kifejezetten digitális pénz tárolására optimalizáltak.
Persze nem árt óvatosnak lenni, hiszen a szkeptikusok közt olyan nagy nevek is vannak, mint Robert Shiller Nobel-díjas közgazdász, aki a 2008-as válságot megelőző házárbuborékot is megjósolta, és most ehhez hasonlítja a bitcoinőrületet is.
Borítófotó: A Virtual Currency Girls nevű együttes Tokióban. A lánycsapat számai a kriptopénzeket népszerűsítik
