Az elképesztő gyorsasággal fejlődő géntechnológiai metódusokat támogatóknak jó apropó a terebélyesedő globális klímaharc. A mostanra politikai termékké is vált zöldmozgalmak akarva, akaratlanul nemcsak a műhúsok piacának a szekerét tolják, hanem a növénynemesítés helyébe lépő géntechnológiák mellett is egyre hevesebben kampányolnak.
A genomszerkesztési eljárásokkal létrehozott növényekkel váltanák fel az egyre szaporodó jelek szerint a klasszikus génmódosított organizmusokat (GMO). Ez derül ki abból a júliusban közzétett felhívásból, amelyben arra kérik az Európai Tanácsot, az új Európai Parlamentet és a közeljövőben hivatalba lépő Európai Bizottságot, hogy tegye meg a megfelelő jogi lépéseket annak érdekében, hogy az európai tudósok és nemesítők jogi korlátok nélkül alkalmazhassák a genomszerkesztést az élelmiszer-termelésben.
Jelenleg a génszerkesztésen alapuló növénynemesítés – az Európai Bíróság tavalyi ítélete nyomán – az EU-ban GMO-nak minősül, így szigorú jogi akadálya van a technológia gyorsabb elterjedésének, miközben az innovatív iparág soha nem látott sebességgel, elképesztő összegekből fejlődik. Magyarországon az Alaptörvény tiltja a GMO-kat, s mivel az unió idesorolja őket, a génszerkesztéssel létrehozott fajtákra is érvényes a tilalom.
Nyitott könyv az ember. He Jiankui a humán genom térképével
MEGKERÜLNI A TERMÉSZETET
A géntechnológia mellett lobbizók egyelőre a precíziós, növénynemesítési célú génszerkesztés lazább megítélését szeretnék. S bár szigorú etikai, jogi szabályozással garantálnák az eljárás biztonságát, a tudományos élet szereplőinek a többsége ezt a kontrollt nem tartja kivitelezhetőnek. Szerintük Pandóra szelencéje nyílna ki a technológia élelmiszeripari célú engedélyezésével, mivel a tudósok munkáját, a mikroszkopikus, precíz beavatkozások szakmai nyomon követését képtelenség teljes bizonyossággal garantálni. A GMO-k korlátlan „fejlesztése” is igazolja ezt a felvetést: rengeteg génmódosított növényi vetőmag létezik úgy, hogy ezeket nem engedélyeztették, vagy nem kaptak zöld utat, ráadásul létrehozásuk haszna is erősen megkérdőjelezhető.
A génmódosítás során egy másik faj tulajdonságait adják hozzá a változtatni kívánt növényhez, ennek eredménye egyebek mellett a rovarok ellen védekező kukoricafajta. A módosítással létrejött növény így mesterséges, mivel nemesítés révén nem ruházható fel az új tulajdonságokkal. Magyarországon szigorú ugyan a GMO-tilalom, ám elsősorban a takarmányozáshoz használt importszója miatt az élelmiszerek egy részénél előfordulhat génmódosított érintettség. A címkén szereplő jelölés segít a fogyasztó eligazodásában.
LULU ÉS NANA
A növénynemesítés mint hagyományos eljárás során az adott fajtából kiválasztják azokat a példányokat, amelyek a legalkalmasabbak a cél eléréséhez. A hibridek hosszú évek, évtizedek után már a kívánt tulajdonságokkal rendelkeznek, a folyamat természetes. A nemesítés idejének a lerövidítésével kecsegtetnek a génszerkesztéspártiak, a technológia ugyanis alkalmas arra, hogy a folyamat évekig történő elhúzódása laboratóriumi körülmények között, célzottan elkerülhetővé váljon. Ez ugyanakkor versenyképességi kérdéseket is felvethet, s az etikai, társadalmi vonatkozásokon felül a szándékos vagy gondatlan hibázást sem lehet kikerülni. Sokkolta a világot tavaly év végén a Sencseni Egyetemhez kapcsolható kínai kutatók bejelentése, nevezetesen He Jiankui professzor munkássága: az egyetem állítása szerint olyan ikerpár jött a világra, akiken sikeresen alkalmazták a legújabb, úgynevezett CRISPR-alapú genomszerkesztést. Lulu és Nana az első olyan gyermekek, akik génszerkesztés útján már rezisztensek a HIV vírusra. Ugyanakkor a tudósok között megoszlik a vélemény arról, beszélhetnek-e valódi sikerről a kínai kutatók.
Nemcsak a közvéleményt, de a tudományos élet szereplőinek a jelentős részét is hideg zuhanyként érte a génszerkesztett ikerpár híre, ráadásul úgy, hogy konszenzus mutatkozott abban: embereken nem végeznek ilyen kísérleteket. A példátlan kínai bejelentés után ismét egyre hevesebbé vált emiatt a vita. Az eljárás támogatói a súlyos, örökölhető betegségek leküzdésének a Szent Grálját látják a genomszerkesztésben, míg ellenzői a nagy kockázatot, tehát a nem várt mutációkat és a kontrollvesztett beavatkozásokat hangsúlyozzák.
A kontroll hiányát jól jelzi, hogy a Lulu és Nana génszerkesztését végző kínai kutatóról január óta nem tudnak semmit, miközben vita van arról, vajon léteznek-e további, géneljárással befolyásolt magzatok, esetleg már világra jött gyermekek.
KAPÓRA JÖN A KLÍMAHARC
A génalapú fejlesztések piacszerzéséhez – az állati termékeket pótló találmányokhoz hasonlóan – jól jön a Greta Thunberg mögött felsorakozó, egyre radikálisabb, a globalista baloldalhoz köthető klímaharc. Az agresszív politikai marketing mentén haladó mozgalom s az ezt segítő nemzetközi szervezetek, valamint a szintén nemzetközi aktivista- és civil hálózat szerint a növekvő népességgel és a szélsőséges időjárással csak a mesterséges növénytermesztési eljárások lesznek képesek felvenni a versenyt. Nagy kérdés, hogy a túlnépesedés és a világgazdaság termelési lehetőségeinek a határai hogyan korrelálnak egymással. Az élelmiszer-alapanyagok termeléséhez használt technológia erősen kizsákmányolja a földeket, rendkívül nagy a talajerózió, vagyis záros határidőn belül valamilyen megoldást kell találni a termelés fenntartásához. Arról azonban nemcsak szakmai, hanem társadalmi szinten is vita folyik, hogy a génmódosítás-e a megoldás. Elég csak arra gondolni, hogy gyakori témává vált: az új generáció vegetarianizmusa hozza-e el a megoldást. Sokan úgy vélik, aligha, és a táplálkozással foglalkozó tudósoknak is komoly beleszólása lesz ebbe a vitába, ugyanis a húsban levő esszenciális aminosavakkal lehet a legkönnyebben kielégíteni az emberi szervezet igényeit. Erre lehet megoldás a műhús vagy a rovarliszt.
Ahogy korábban a Figyelő is beszámolt róla, a zöldmozgalmak radikálisan, a jóérzésre és a félelemre alapozva csökkentenék minimálisra a hagyományos állattartást, pontosan olyan módszerekkel, ahogy a közúti közlekedésben részt vevőket győzik meg az erre hivatott szervezetek, hogy vezetés közben senki se mobilozzon az utakon. Az ilyen pszichés nyomással könnyebben piacot nyernének az innovatív megoldások: a tenyésztett hús, az ehető lisztkukac, tücsök és szöcske, valamint a húsként árult növényi fehérjék. Ezzel nem lenne alapvető probléma, csak nem biztos, hogy ez a jó csapásirány.
A génszerkesztett növények egészségre és természetre gyakorolt hatása máig tisztázatlan, s az eljárás klímaterhelésével kapcsolatban sincsenek adatok. A nyomás viszont óriási lesz az elutasító országokon, mivel azok az államok, amelyek bevezetik az innovatív eljárást, rövidebb idő alatt érhetnek el jelentős hozamnövekedést. Kérdés, milyen hosszabb távú következményekkel.
ITTHON IS TÉMA
Magyarországon az ezt támogató szövetségen kívül a Magyar Tudományos Akadémia is kiállt a génszerkesztés mellett. Állásfoglalásukban kiemelték: a genomszerkesztés napjaink egyik legfontosabb tudományos módszere, amely a gyógyítás és a mezőgazdaság előtt is óriási lehetőségeket nyithat, míg elutasítása visszaveti az innovációt.
