ÚJABB VÁMKONFLIKTUS
Az USA első embere megfenyegette Mexikót: ha nem fékezi meg az illegális bevándorlást az Egyesült Államok déli határán, akkor jönnek a büntetővámok. Egy folyamatosan szigorodó rendszer keretében első lépcsőként ötszázalékos vámot vetnek ki minden Mexikóból származó termékre, szolgáltatásra. Ez az eredeti terv szerint június 10-én lépett volna hatályba. A legrosszabb esetben ez év október elsejéig akár huszonöt százalékra is emelkedhet a büntetőtarifa, ami beláthatatlan következményekkel járhat a déli szomszédra nézve, amelynek a gazdasága amúgy is labilis – az idei első negyedévben kismértékben, 0,2 százalékkal visszaesett a tavalyi azonos időszakhoz képest.
A LEGNAGYOBB PARTNER
A súlyos amerikai vámtételek aggasztó belpolitikai fejleményekhez, akár államcsínyhez is vezethetnek Mexikóban. És ha figyelembe vesszük, hogy Kína visszaszorulásával a latin-amerikai ország lett az USA legnagyobb külkereskedelmi partnere, a hatás az Egyesült Államok piacain is meghatványozódik. Tavaly az USA 346,5 milliárd dollár értékben importált Mexikóból, ami több mint tízszázalékos bővülést jelent az előző esztendőhöz mérten. Ez év január–februárjában a két ország kereskedelme 102,5 milliárd dollárt tett ki. Az Egyesült Államok Kanadával 97,5, Kínával 96,7 milliárdos forgalmat bonyolított le ebben az időszakban.
Trump Indiának is nekiment. Felfüggesztette a hatalmas dél-ázsiai országnak nyújtott kereskedelmi kedvezményeket – a szubkontinens feltörekvő gazdaságként élvezte az előnyöket. Ez, mint a BBC megjegyzi, hozzávetőleg tízszázalékos amerikai importvámemelést jelent. Indiában az üzleti körök felzúdulással fogadták a hírt. Egyesek az országgal szemben ellenséges lobbicsoportok kezét látják ebben, mások a világkereskedelem szabályainak a megsértéseként értékelték a június 5-én életbe léptetett korlátozást, amely a napelemektől a feldolgozott élelmiszerekig mintegy háromezer indiai exportterméket érint.
Szokták emlegetni, hogy Trump úgy mozog a világpolitikában, a bonyolult nemzetközi gazdasági viszonyok között, akár elefánt a porcelánboltban. Nos, Mexikóval és Indiával a porcelánbolt újabb termeibe rontott be az elnöki ormányos. „Ha az illegális bevándorlás problémáját megoldják a mexikóiak intézkedései – ennek megítélésében kizárólag a mi szavunk dönt –, a vámtételeket hatályon kívül helyezzük” – jelentette ki az USA első embere a Fehér Ház által nyilvánosságra hozott kemény hangú nyilatkozatában. Ebben a demokraták is kaptak a fejükre; ők az elnök megfogalmazása szerint mindenféle segítség nyújtásától elzárkóztak.
REAKCIÓK
Donald Trump Mexikóval kapcsolatos húzása pártját, a republikánusokat is megosztotta. „Ez a lépés visszaélés az elnök vámemelési jogkörével, s szembemegy a kongresszus szándékaival… Támogatom Trump szinte valamennyi, a bevándorlással kapcsolatos döntését, de ez (a déli szomszédra vonatkozó) nem tartozik közéjük” – hangoztatta Chuck Grassley republikánus szenátor, aki a szenátusban a befolyásos pénzügyi bizottságot vezeti.
Az elnöki bejelentés megmozdította a tőzsdéket. Számottevő mértékben csökkent az autógyártók részvényeinek az értéke. Mint a Wall Street Journal (WSJ) hírül adja, Trump döntésének a nyilvánosságra kerülésével a Mexikóban az amerikai piacra szánt személygépkocsik összeszerelését végeztető Mazda hét százalékot zuhant az ázsiai piacokon. A Honda papírjai 3,2, a Toyota részvényei 2, a Nissanéi 3,6 százalékot csúsztak lefelé.
Az Egyesült Államokban a Mexikó elleni vámemelés hallatán az üzleti szféra vezetői riadót fújtak. Figyelmeztettek a következményekre és a várható ellenlépésekre, amelyek érzékenyen érinthetik az USA fogyasztóit. A déli szomszéd igen jelentős beszállító az amerikai tartós fogyasztási cikkek, a zöldségek-gyümölcsök piacán.
Az Egyesült Államok Nemzeti Külkereskedelmi Tanácsának (NFTC) az elnöke, Rufus Yerxa kifakadt. „Nem szabad a kereskedelmet fegyverként használni a bevándorlás elleni küzdelemben, és figyelmen kívül hagyni, hogy ezzel teljes mértékben felrúgják a másik országgal kötött kereskedelmi egyezményeket” – mondotta.
MOSZKVA ÉS PEKING FIGYEL
Oroszország és Kína azt lesi, hogy a Mexikóváros és Washington közötti feszültség éleződése nem kínál-e újabb lehetőséget a nagy latin-amerikai országba való stratégiai fontosságú gazdasági behatolásra. Moszkva április végén megemelt szintű jelenléttel tűnt ki a Famex légi- és űripari vásáron, amelyet Mexikóban tartottak. A fegyverkivitelt kézben tartó Roszoboronekszport vállalat közleménye kiemeli: ígéretes lehetőségek nyíltak az új orosz kiképző-könnyű közeltámogató harci gép, a Jak–130-as és a MiG–29M többcélú vadászgépek értékesítésére. Emellett az oroszok szerint esély van a Mi–17/35-ös helikoptercsalád, a Mi–28-as Éjszakai Vadász harci helikopterek, valamint orosz gyártmányú katonai drónok, Pancir–Sz1-es légvédelmi gépágyú-rakéta kombinációk, Buk M2E légvédelmi rakétarendszerek és más hadieszközök eladására.
Peking ugrásra készen áll, hogy kompenzálja azt a veszteséget, amelyet a kínai–amerikai kereskedelmi háborúban – éppen Mexikó előnyére – elszenvedett az USA agrárpiacán. Erre a feltehetően felszabaduló piacszegmensre a latin-amerikai ország szeretett volna betörni, de a legújabb fejlemények ezt kétségessé teszik. Kína jelenléte a mexikói gazdaságban szembeszökő. A nagyobb országok között Mexikónak egyedülállóan nagy kereskedelmi deficitje van az ázsiai óriással szemben. Évi mintegy ötmilliárd dollár értékben exportál oda, míg a Kínából származó importja ennek több mint tízszerese. A Huaweijel az élen a legnagyobb kínai cégek szinte beépültek Mexikó gazdaságába.
BIZONYTALAN VÁLLALATOK
Még nem tudni, hogy a Mexikónak címzett vámemelési fenyegetésnek rövid távú céljai vannak-e, vagy pedig már a 2020-as elnökválasztás előkészítésére szánták. E folyamatban Trump egyik hívószava az America first! doktrína alapján a (teljes) biztonság, amely megköveteli az Egyesült Államok (gazdasági) biztonságának további erősítését. A Trump-adminisztráció politikája megítélésében meglehetősen kritikus WSJ rámutat: az elnök túl sokszor játszotta ki a „nemzetbiztonság” mindent visz adu ászát, s a gazdasági és a nemzetbiztonsági érdekek közti különbség elmosásával elbizonytalanította az üzleti szféra jelentős szegmensét.
Borítófotó: Trump elnök az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) aláírásához készülődik. Tovább nehezedik a Mexikóra gyakorolt amerikai nyomás
