A Xiaomi leegyszerűsítve a kínai Apple-nek felel meg. Kezdetben még a készülékei is az iPhone-okat idézték. Az egész üzleti modell szintén hasonló volt annyiban, hogy nagyon jó – a kínaiaktól eleinte szokatlan – minőséget adtak, viszont, ellenben az almás társasággal, nagyon jó áron. Egy erős, fogyasztók százmillióira koncentráló technológiai vállalatnál pedig nincs is jobb recept, mint a konkurensekénél elérhetőbb áron adni a nívót. Egy elromló telefon vagy okosóra híre ugyanis jobban terjed a neten, mint bármilyen marketingkampány. Eleinte persze nem voltak tökéletesek a készülékek, például a kamerák hardvere és szoftvere nem vette fel a versenyt a legjobbakkal. De a kínaiaknak elég volt egy-két év is a felzárkózáshoz. A mai csúcsmodellek (például Mi Mix, Mi 8) fényképminősége nemcsak hogy egy szinten van a Samsung, az LG, a Sony vagy az Apple csúcsgépeiével, hanem sok esetben meg is veri azokat! Méghozzá a koreai és a japán modelleknél jóval olcsóbban, az Apple-hez képest pedig fél-harmad áron. Ráadásul a cégnek közel sem csak okostelefonja, hordozható akkuja vagy okoskarkötője és trendi laptopkínálata van, hanem igazi „jövővállalat”. Ők tették népszerűvé az elektromos rollereket is, sőt a kínálatukban van trendi bőrönd, wifis otthonőrző kamera, távoli leolvasást lehetővé tevő hő- és páratartalom-szenzor, autós kamera, mozgásérzékelő és persze Xiaomi drón, légtisztító, wifis tűzjelző, valamint netre köthető okoslázmérő is. Ráadásul e felsorolás közel sem teljes.
Amit pedig kap a vásárló: egy olyan kütyümárkát, amely megbízható, igazán divatos és újító szellemű, de mindezért mégsem kérnek olyan csillagászati összegeket, mint mondjuk a Steve Jobs által alapított hasonló amerikai versenytárs.
Mivel a társaság szinte minden létező elemzés szerint fényes kilátások elé néz, ez évben, a tőzsdére lépésük előtt óriásiak voltak az elvárások. Sokan arra számítottak, hogy még az Alibaba rekordjait is meg fogják dönteni (márpedig az e-kereskedelmi cég elsődleges részvénykibocsátása, vagyis IPO-ja 25 milliárd dolláros volt, ami történelmi csúcsnak számít).
Végül a Xiaomi az induláskor „csak” 4,7 milliárd dollárt tudott összeszedni. Az időzítés ugyanis rosszul sikerült. Pont akkor akartak hódító útra indulni a hongkongi tőzsdén, amikor a távol-keleti óriás és az Egyesült Államok között beindult a „kereskedelmi háború”. Persze az sem segített nekik, hogy otthonukban, a világ legnépesebb országában a mobilpiac elkezdett konszolidálódni. Az év elején az ágazat forgalma az öt esztendővel ezelőtti szintre esett vissza.
A kínai IT-szektor kedvét a rossz hírek azonban nem tudták letörni: az idén így is egymást követték az IPO-k. Több mint negyven technológiai vállalat lépett ki az ázsiai vagy az amerikai tőzsdékre, és együttesen az elsődleges részvénykibocsátással 14,7 milliárd dollárt söpörtek be. Csak összehasonlításul: az USA IT-cégei ugyanezen időszak alatt ennek az összegnek kicsit kevesebb mint a felét tudták begyűjteni, hétmilliárd dollárt. A trend most már évek óta ugyanaz: az IPO-k terén a kínai technológiai cégek toronymagasan dominálnak, az olló pedig köztük és az amerikai társaságok eredményei közt folyamatosan nyílik. Annak a világnak, ahol a nagy IT-vállalatok szinte mind a Szilícium-völgyben születnek, már rég vége.
Persze ha a jövőbeli kilátásokról van szó, nem mindenki optimista. Mohammed Apabhai, a Citigroup ázsiai-csendes-óceáni részlegének a stratégiai vezetője szerint a kínai techcégek közül jó pár túlárazott. Akik aggódnak, azok általában a már említett kereskedelmi háborútól, a lassuló kínai gazdaságtól és az egyre szigorúbb állami szabályozásoktól tartanak. Utóbbira jó példát ad a Tencent, a világ egyik legnagyobb technológiai vállalata. A játékfejlesztéssel foglalkozó részlegükre komoly csapást mért az idén az a tény, hogy néhány termékük nem kapott zöld utat a kormányzattól, ezért pár esetben le kellett fújniuk a játékaik piacra dobását. Részben emiatt a részvényárfolyamuk márciushoz képest a harmadával esett vissza (a friss hírek szerint a társaság zenei üzletága, a Tencent Music egyébként épp most decemberben lép a tőzsdére, bár lapzártánk idején a pontos dátum még nem volt ismert).
Úgyhogy a világ szeme most azokon a kínai cégeken van, amelyek jövőre szeretnének IPO-t végrehajtani. Hogy a Xiaomihoz hasonlóan csalódást keltenek, vagy pedig túlszárnyalják a várakozásokat, azt egyelőre nehéz megmondani. Mindenesetre a nagy reménységek közt találjuk azt a Meituant, amelynek a forgalma elképesztő léptékben növekszik: az online utazási és e-kereskedelmi szolgáltatásokkal is foglalkozó vállalatnál tavaly mintegy 160 százalékos növekedés után 5,2 milliárd dolláros bevételt produkáltak. De IPO-ra készülhet a videó- és hírmegosztó appokkal foglalkozó ByteDance is, amelyiknek a TikTok alkalmazása már az amerikai tinik körében is roppant népszerű, ráadásul mióta a SoftBanktól kaptak egy hárommilliárdos befektetést, a céget a legértékesebb startupként szokás emlegetni.
De lehet, hogy kimegy a tőzsdére a kínai Uber, a Didi is, bár az utóbbi időben összecsaptak fölöttük a hullámok. Ebben az évben az alkalmazásukat használva két nőt is megöltek a sofőrjeik. A kínai közlekedési minisztérium még külön jelezte is, hogy a felhasználókat nem szűrik kellő alapossággal.
Borítófotó: A Xiaomi plüsskabalája a cég székhelyén. Az újabb kínai IPO-k már a küszöbön állnak
