Nem elég, hogy Amerikában a marihuánát 18 államban lényegében a mindennapok részévé tették, most a „fű-biz-nisz” hivatalosan is felpörög, a fősodor (mainstream) vállalkozási tevékenységek részévé válik. Miért? Mert hatalmas összeget, bő 42 milliárd forintnyi dollárt gyűjtött össze egy kanadai „innovatív” ma-ri-hu-ána-ter-mesztő vállalat, miután július 19-én tőzsdére lépett.
Miért nem indul nagy tiltakozási hullám? A pontos választ nem tudjuk erre, de az bizonyos, hogy alaposan előkészítették a terepet ahhoz, hogy ez a veszélyes dolog ilyen látványosan erőre kapjon. A könnyű drogok igazi veszélye több szakértő szerint nem is elsősorban a fogyasztásuk (bár az sem elhanyagolható), hanem az, hogy ezek révén egyre cifrább, erősebb szerekre kaphatnak rá azok, akik erre fogékonyak.
SZABAD VAGY NEM BÜNTETIK
De hová is jutott a szabadság hazája az elmúlt években? Emlékeztetőül: pár esztendő leforgása alatt az USA kilenc államában teljesen legálissá tették a marihuána birtoklását, szívását, sőt házi termesztését is! Van, ahol kettő, van, ahol négy-hat növénytőből álló otthoni ültetvény is teljesen törvényes. Meredek? Igen. Nem semmi. De nem csak kilenc renitens államról van szó, mert további kilencben mára dekriminalizálták a vadkender birtoklását, fogyasztását, sőt sok esetben a termesztését is. Újabb tizenkét állam pedig egyéb könnyítéseket vezetett be, főként orvosi fronton, ami szintén üzleti lehetőségeket biztosít.
Utóbbi azt jelenti, hogy ezen országrészekben (lásd külön az engedékeny tagállamokat) nem legális ugyan a marihuána birtoklása, de nem is bűncselekmény, csak enyhe szabálysértés, ha kis mennyiségről van szó. Mi több, ezeken a területeken jellemzően orvosi, gyógyászati célokból megint csak teljesen legális a vadkender szívása. Az egyébként szigorú amerikai, protestáns etikai normákat tekintve azért elég sok ilyenkor a kiskapu. Például, hogy valaki orvosi papírral tudja igazolni szenvedélyét. Bár az is igaz, hogy az USA-ban roppant sok a depressziós: a világon itt a legnagyobb az ilyen kórképpel diagnosztizált betegek aránya. Viszont téves az a közhiedelem, amely szerint a depresszióban szenvedőkön e drog hatóanyagai segítenének. A gyakorlatban elsősorban a gyógyíthatatlan sclerosis multiplex betegség tüneteinek enyhítésére, a kór lefolyásának a lassítására írják fel. De előfordul, hogy más idegi alapú fájdalmakra, reumára is alkalmazzák. Emellett daganatos betegeknél fájdalomcsillapító, állapotjavító kezelésként, valamint a kemoterápia mellékhatásainak enyhítésére használják. Mi több, Ausztráliában az epilepsziás gyermekek gyógykezelésére is használatos.
Itt azonban már közel sem a gyógyítás új területeiről van szó. Mert megjelent a korábban emlegetett üzletiesedés, méghozzá felsőfokon. A Tilray nevű, egyszerűen startupnak titulált kanadai vállalkozás július közepén szemrebbenés nélkül gyűjtött össze 153 millió amerikai dollárnyi, azaz 42,3 milliárd forintnyi tőkét egy nyilvános részvénykibocsátáson! Ez még ott is újdonság, így a Tilray lett az első olyan neves, nagy tőzsdén jegyzett cég, amely bevallottan a marihuánaüzletből akar profitot szerezni.
A „remek történet” pedig láthatóan megmozgatta a befektetők fantáziáját. Nemcsak a rengeteg összekalapozott pénzről van ugyanis szó, hanem arról is, hogy a várt 14–17 dolláros részvényárfolyam legfelső pontján adtak el kilencmillió papírt. És ez még semmi: akinek nem jutott a részvényekből, az a parketten kezdte limit nélkül vásárolni azokat. Így a NASDAQ-ra történő bevezetést követő másfél napban a drogbizniszben fantáziát látók egészen 31,6 dollár magasságig repítették az árfolyamot. Ez két napon belül 86 százalékos árrobbanást jelent! Ilyenre a legígéretesebb startupok esetén is ritkán van példa. Mi több, lapzártánkkor is 30 dollár környékén volt a jegyzés, ami tartósabb őrületre utalhat.
Őrület, igen. Mert úgy tűnik, hogy a szabadon elkölthető dollárszázmilliárdok felett diszponáló kis- és nagybefektetői közösség finanszírozza immár a marihuána termesztésének a reformját. Hiszen az ellátás önmagában elképesztő üzlet. A hivatalos eladási adatok és szakértői becslések szerint az Egyesült Államokban csak a hivatalos cannabispiac mérete a tavalyi 360 millió után az idén 500 millió dollár felett lehet, s ez négy éven belül 1,8 milliárd dollárra, tehát 500 milliárd forint fölé nőhet! És akkor még egy szót sem ejtettünk a fennmaradó több mint harminc állam illegális piacairól.
BEKERÜL A KULTÚRÁBA
Kíváncsi lennék, mit szólnak ehhez az 1960-as évek hippijei, akik anno a minimális legalizálásért küzdöttek. Az már csak hab a tortán, hogy a hollywoodi filmkultúrában is egyre elfogadottabb a drogozás eme enyhébb formája. A fiatalok teljes természetességgel sodorják a spanglit a kultfilmekben, nyilván nemzedékük elég nagy részét csábítva arra, hogy szintén kipróbálja a füvezést.
De visszatérve a Tilray nevű képződményre: John Kagia, a New Frontier Data nevű elemzővállalat szakértője az Associated Pressnek elmondta: az ominózus társaság egy következő jelentős bizonyítéka annak, hogy a marihuánaágazat egyre érettebbé, mind professzionálisabbá válik – megerősítve végső soron a korábban kifejtett véleményünket is.
A kanadai Brit Columbiában bejegyzett startup egyébként az amerikai Privateer Holdings magántőkealap tulajdonában van, s a most beszedett 42 milliárd forintnyi dollárt főként az Ontario állambeli termesztő- és feldolgozóüzem bővítésére költik… A sikeres nyilvános kibocsátás egyértelmű jele, hogy az ágazat legitim üzletté vált – elképesztő globális növekedési potenciállal – ujjongott nyilatkozatában Brendan Kennedy, a Tilray ügyvezetője is.
A 2013-ban alapított vállalkozás a mostani sikert nem az eddigi nyereségtermelésnek, hanem a jövőbeli potenciáljának köszönheti. Tavaly 7,8 millió dolláros nettó veszteséget mutatott ki, sőt az idei első negyedévben sikerült további 5,2 milliós deficitet összehozni. Mindemellett a hitelállomány is nagy volt: közel 46 millió dollárnyi. A most befolyó óriási összegből viszont kutatás-fejlesztésre is jut majd. Szövetségi szinten persze nem árusíthatják a vadkendert.
BEHÁLÓZZÁK A VILÁGOT?
Ugyanakkor Kanadában szintén megnyílik a törvényes piac: októbertől nemcsak orvosi, hanem „rekreációs” felhasználásra is legalizálják a marihuánát. Vagyis az ország egyes nagyvárosaiból Amszterdam-szerű hely válhat, miként az történt az USA Colorado és Washington államában. A Deloitte tanulmánya szerint az Egyesült Államok északi szomszédjának a fűpiaca 1,3–3,2 milliárd kanadai dollár nagyságrendűvé nőhet pár éven belül. Ráadásul a Tilray az elsők közt kapott engedélyt a Health Canada cégtől, hogy hivatalosan termesszen és eladjon orvosi vadkendert, illetve annak hatóanyagait. Mi több, hivatalosan exportálhatja Európába, Afrikába, Ausztráliába és Dél-Amerikába is remek terményeit, termékeit. S a Tilray nincs is egyedül az országban: versenytársai – Cronos Group, Canopy Growth – részvényei szintén elérhetők az amerikai tőkepiacon, de ez utóbbi vállalatok nyilvános részvénykibocsátást – egyelőre – nem követtek el.
Ugyanakkor nyilván még több hasonszőrű kibocsátás következik, a tőkepiacok révén is alaposan megtámogatva azt, hogy egy ország fiatal generációjának kiváló legyen az ellátása marihuánából. A füvet legalizáló államok mindenesetre már most igen jól jártak, hiszen nemcsak a saját lakosaik fogyasztják nagy mennyiségben a vadkendert és számos belőle készült szert, hanem a milliószámra odaérkező, döntően fiatal drogturisták is. Újabb „előremutató” iparágat létrehozva.
Meg is van tehát a következő nagy startupbiznisz, amellyel tőzsdére is lehet menni. Valamely nagy kávézó- vagy étteremlánc mintájára globális kenderbolt- vagy coffee shop hálózatra kell pénzt gyűjteni. Bizonyosan sikerül majd a „zöldfülű” Tilrayt sokszorosan túllicitálni, akár dollármilliárdokat megmozgatni a lelkes drogbefektetők körében.